Vlagyimir Putyin orosz elnök elutasította a „tetőfokára hágott amerikai hisztériakeltést” Joe Biden amerikai vezetővel folytatott szombati telefonbeszélgetésében.
Teljes ellenőrzés
A Védelmi Stratégiák Központja nevű ukrán elemzőintézet szakértői vasárnap közzétette elemzésükben arra a következtetésre jutottak, hogy Oroszországnak aligha érné meg megszállni az ukrán fővárost, Kijevet. A központ szakértői elemzésükben – amelyből az UNIAN hírügynökség idézett – megállapították, hogy Oroszország fő célja Ukrajna teljes ellenőrzése, ami könnyebbnek tűnik, ha a fővárost elfoglalják.
„Valóban, a Fehéroroszország területén lévő orosz katonai alakulatok, továbbá Oroszországban az ukrán határ közelébe vont csapatok együttesen veszélyt jelentenek Ukrajna északi régióira, beleértve a fővárost, Kijevet. Ezeknek az erőknek és eszközöknek a mennyisége elméletileg elegendő Kijev megszállásához, de csak elméletileg. Abban az esetben, ha Csernyihiv, Zsitomir, illetve Kijev megyénél megpróbálnak áttörni a határon, az orosz csapatok elfogadhatatlan veszteségeket szenvednek el. Egy ilyen forgatókönyv a jelenlegi helyzetben túl kockázatosnak látszik Oroszország számára“
– vélekedtek az elemzők.
Kifejtették, hogy az ukrán főváros elfoglalása Ukrajna teljes körű inváziójának nem éppen „költségvetésbarát” változata. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a repülőterek, pályaudvarok, hidak ellenőrzés alá vonásához az orosz fegyveres erők taktikai légideszant csapatait kell bevetni. Ezek pedig az Ukrajnában meglévő biztonsági eszközökkel semlegesíthetők. Ezen túlmenően az ilyen akcióknak nincs értelme az általános fegyveres erők áthelyezése nélkül a terület megszállásának további fenntartása érdekében. A szakértők értékelése szerint egy ilyen offenzíva nagyon lassú lenne, mert a határtól mintegy száz kilométert kell megtenni a fővárosig, ezalatt a csapatoknak át kell hatolniuk az ukrán Északi Műveleti Parancsnokság többlépcsős védelmén, amelyet még megerősíthetnek a Donyec-medencében szolgálatot teljesítő Egyesített Haderő képességeivel is.
Készek az ellentámadásra
„Ezek a csapatok készen állnak az ellentámadásra. Másodszor, egy több mint hárommillió lakosú, az ellenségnek ellenállni kész nagyváros feletti ellenőrzés megszerzése nehéz és irreális feladat, tekintettel a szükséges létszámú csapatokra, amelyek még a megfigyelések alapján nem állnak erre készenlétben”
hirdetés– fűzték hozzá az elemzők.
Megállapították, hogy Kijevet bonyolult domborzatának köszönhetően nagyon nehéz elszigetelni az ország többi részétől. Ezen felül minden bizonnyal érkeznének ellenálló csoportok Ukrajna egész területéről a fővárosba. A szakértők szerint hiábavaló az a remény is, hogy az orosz offenzíva támogatást kapna az úgynevezett ötödik hadoszloptól. Így nevezik Ukrajnában a Moszkva-barát politikai erőket. „Már nem 2014-et írunk. Ukrajna most már tudja, hogyan bánjon el a Kreml csatlósaival szakszerűen, keményen és gyorsan. Moszkva szócsövei már nem rendelkeznek azokkal az előnyökkel, amelyekkel nyolc évvel ezelőtt bírtak” – vélik az elemzők.
Ukrajna felkészült
A szakértők szerint a demokratikus berendezkedésű Ukrajna a főváros elfoglalása esetén is képes lenne életben maradni. „Egy Oroszország által létrehozott bábkormányt sem az ukránok, sem a világ nem ismerne el. Ez alapján hiba arra számítani, hogy Kijev elfoglalásával Oroszország átveheti az irányítást Ukrajna fölött. De ami a legfontosabb, hogy az ukrán főváros megszállásának bármilyen forgatókönyvének megvalósítása, beleértve mind az általános katonai, mind a különleges erők bevetését, nem érné váratlanul Ukrajnát“ – mutattak rá az elemzők. A héten nagyszabású orosz-fehérorosz hadgyakorlat kezdődött Fehéroroszország területén. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy ezzel egy időben az Egyesült Államok és több vele szövetséges ország Ukrajna elhagyására szólította fel állampolgárait egy közelgő orosz támadás veszélyére hivatkozva.
A Der Spiegel című német hírmagazin beszámolója szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a hadsereg is tájékoztatta a NATO-tagállamokat, hogy új információik alapján már jövő szerdán elindulhat a művelet. Az ukrán katonai hírszerzés legfrissebb, december 12-i adatai szerint jelenleg az orosz csapatok összlétszáma Fehéroroszországban, orosz területen az ukrán határ közelében, valamint a krími és a Donyec-medencei ideglenesen megszállt területeken mintegy 147,8 ezer katona, beleértve ebbe a légi és a haditengerészeti alakulatokat.
Izrael távozásra szólít fel
Mindeközben Naftali Bennett izraeli miniszterelnök távozásra szólította fel az Ukrajnában élő izraelieket. Elrendelte, hogy szerdáig evakuáljanak minél több jelentkezőt – jelentette vasárnap a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. Az Ukrajna elleni orosz inváziótól tartva a miniszterelnök – noha vallásos zsidóként szombaton csak emberéletek védelmében, különösen fontos célból végez munkát – helyzetértékelést tartott szombaton. Annak érdekében, hogy felgyorsítsák az izraeliek evakuálását. Szombat este szigorították az ukrajnai utazási figyelmeztetést is, és Bennett felszólította az izraelieket, hogy haladéktalanul hagyják el az országot.
Izraelben úgy vélik, hogy várhatóan szerda reggelig lesz lehetséges a légiközlekedés zavartalan fenntartása Ukrajnában, és ezért megkezdték az Odesszába és Kijevbe tartó izraeli járatok sűrítését, hogy a határidőig minél többen elhagyhassák az országot – hangzott el a katonai rádióban vasárnap. Az El Al izraeli légitársaság bejelentette, hogy újabb repülőgéppel növelték a hétfői Tel-Aviv és Kijev közti forgalmat, és szükségletek esetén további járatokat rendelnek erre a vonalra. Az izraeli miniszterelnöki hivatal utasította a minisztereket, hogy minimalizálják az interjúkat. Ha pedig mégis megszólalnak Ukrajnával kapcsolatban, akkor csak az izraeliek kimenekítéséről beszéljenek. Ne mondják el véleményüket vagy ismereteiket az orosz-ukrán feszültségről.
Készenlétben a hadsereg
Beni Ganc védelmi miniszter biztonsági konzultációkat tartott szombaton, és elrendelte, hogy a hadsereg készüljön fel a segítség lehetőségére az izraeliek hazajuttatásához. Vasárnap minden Ukrajnában dolgozó oktató-kiküldöttet családostul hazaszállítanak Ukrajnából. Jeruzsálem állandó kapcsolatban áll az amerikai kormányzattal, s tájékoztatták az izraeli vezetést Joe Biden amerikai elnök orosz kollégájával, Putyinnal folytatott beszélgetése után is, amely az amerikai források szerint nem vezetett jelentős változáshoz. Az izraeli külügyminisztérium becslése szerint mintegy 15 ezer izraeli tartózkodik Ukrajnában, akik közül eddig mintegy 4500-an regisztráltak a tárca honlapján, hogy háború esetén fel lehessen venni velük a kapcsolatot. A minisztérium bejelentette, hogy aggódik az Ukrajnában élő, mintegy 150-200 ezer főt számláló zsidó közösségért is, és várhatóan növekedni fog az Izraelbe való bevándorlási kérelmek száma, melyeket a katonai rádió szerint majd gyorsítva bírálnak el.
Amerikai hisztéria
Jurij Usakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója egy sajtótájékoztatón elmondta: az elmúlt napokban és órákban az abszurditásig fokozódott a helyzet.
„Az amerikaiak még az orosz invázió napját is bejelentették, miközben katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának”
– emlékeztetett.
Usakov hangsúlyozta: a vezetők ennek ellenére megállapodtak abban, hogy minden szinten fenntartják a kapcsolatot. Putyin azt is jelezte Bidennek, hogy az Egyesült Államok nem vette figyelembe Oroszország legfontosabb biztonsági aggályait, és Moszkva erre hamarosan válaszolni fog.
Forgatókönyvek
Joe Biden amerikai elnök szombati telefonbeszélgetésük során azt mondta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy súlyos ára lesz egy Ukrajna elleni esetleges támadásnak – közölte a Fehér Ház. Biden leszögezte: az Egyesült Államok és szövetségesei „határozott választ” adnak egy esetleges orosz offenzívára, és „gyorsan, súlyos árat” fizettetnek Moszkvával. Megjegyezte: egy invázió nagy szenvedést okozna az embereknek, és megrendítené Oroszország helyzetét. Az amerikai elnök egyúttal jelezte: Washington kész folytatni a diplomáciai párbeszédet, ugyanakkor „más forgatókönyvekre is felkészült“. A két vezető 62 percig beszélt egymással – tette hozzá a Fehér Ház.
Egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselő elmondta, hogy a beszélgetés hatására sem történt alapvető változás az elmúlt hetekben megfigyelt dinamikában.
A beszélgetés során Putyin elutasította a „tetőfokára hágott amerikai hisztériakeltést”. Jurij Usakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója egy sajtótájékoztatón elmondta: az elmúlt napokban és órákban az abszurditásig fokozódott a helyzet.
„Az amerikaiak még az orosz invázió napját is bejelentették, miközben katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának”
– emlékeztetett.
Nincs kellő nyomás
Usakov hangsúlyozta: a vezetők ennek ellenére megállapodtak abban, hogy minden szinten fenntartják a kapcsolatot. Putyin azt is elmondta Bidennek: Moszkva meg fogja vizsgálni az amerikai elnök javaslatait, amelyeket a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz követelésre adott. Egyúttal aláhúzta: azok továbbra sem reagálnak a legalapvetőbb aggodalmakra, és nagyrészt megismétlik a NATO korábbi, január 26-i ajánlatát, erre pedig gyakorlatilag már elkészült az orosz válasz. Az orosz elnök egyúttal rámutatott: Ukrajna felfegyverzése veszélyt jelent, és a jelenlegi helyzet olyan körülményeket teremthet, amelyek ukrán provokációhoz vezethetnek. Putyin megjegyezte: szerinte a Nyugat nem gyakorol kellő nyomást Kijevre a kelet-ukrajnai konfliktust rendezni hivatott minszki egyezmények betartása érdekében.
Előzmények
Kelet-Ukrajnában 2014 márciusa óta dúl kisebb-nagyobb intenzitással fegyveres konfliktus az Moszkva-barát szakadárok és az ukrán hadsereg között. A Nyugat azzal vádolja Oroszországot, hogy több mint százezer katonát vonultatott fel az ukrán határon invázióra készülve. Moszkva tagadja, hogy meg akarná támadni nyugati szomszédját. Az Egyesült Államok közölte szövetségeseivel, hogy értesülései szerint Oroszország a következő napokban offenzívát indíthat Ukrajna ellen. A feszültség fokozódása miatt számos ország – köztük Németország, Dánia, Hollandia, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lettország és Észtország – azt javasolta állampolgárainak, hogy hagyják el Ukrajnát. Az Egyesült Államok kijevi nagykövetségének nem létfontosságú feladatot ellátó tagjait visszahívták, és Oroszország is megkezdte diplomáciai jelenlétének csökkentését Ukrajnában.
A Kreml arra használta fel a régióra irányuló figyelmet, hogy kifejezze a NATO közelsége miatti aggályait. Moszkva azt követeli, hogy az észak-atlanti katonai szövetség vonuljon ki Kelet-Európából, és mondjon le a további keleti bővítésről. A feszültségre válaszul a NATO-országok csapatokat és felszerelést telepítettek több, Ukrajnával közös határon osztozó tagországba. A helyzet kiéleződése miatt folyamatosak a magas szintű diplomáciai egyeztetések a kérdésben. Szombaton Szergej Lavrov orosz külügyminiszter amerikai kollégájával, Antony Blinkennel egyeztetett telefonon. Emellett Emmanuel Macron francia államfő Putyinnal, Bidennel, Olaf Scholz német kancellárral, illetve Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélést.
(Forrás: MTI)
Címlapkép: MTI/AP/Szputnyik/Alekszej Nyikolszkij
