Eltűnt épületek nyomában (28.)
Az Erzsébet híd és a Lánchíd közötti Duna-parton – a pesti oldalhoz hasonlóan – a 19. század végétől historizáló paloták épületek. Ez alól kivétel volt a Várkert Bazár előtti terület, ahol Ybl Miklós kérésére, a főváros vezetése építési korlátozást vezetett be. A Bazártól délre eső épületek már Budapest egyik legellentmondásosabb, egyben legfestőibb városrészének, a Tabánnak a területére estek. 
A Tabánt egykor Rácvárosnak is nevezték, mivel itt már az 1300-as években megtelepedtek a rácok, azaz a szerbek. Nagy szerepet játszottak a budai bor hírnevének megújításában, és ők honosították meg a kadarkát, amely Buda legnevesebb szőlőfajtája lett. A szerbek természetesen hozták magukkal a hagyományaikat és a Szerb Ortodox vallásukat is, amelyet Szent Száva alapított 1219-ben. Szerbia az 1389-es rigómezei csatát követően elvesztette függetlenségét, ami már akkor kisebb-nagyobb elvándorlásokat eredményezett, elsősorban az északi keresztény szomszédok irányában. Amikor 1600-as évek végén a törökök visszafoglalták Szerbia központi területeit, Csernojevics Arzén pátriárka vezetésével a szerbek nagyobb csoportban Magyarországra menekültek. Elsősorban a Duna mentén telepedtek le és megalapították a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét, amelynek első vezetője Szebasztiánusz püspök lett. 
Az egyre növekvő számú szerb hívek 1775-ben, közadakozásból és felajánlásokból, templomot emeltek a Tabánban, közvetlenül az Ördög-árok mellé, amelyet III. Arzén érsek szentelt fel Szaloniki Szent Demeter tiszteletére. Az adminisztrációs feladatok ellátására egy reprezentatív püspöki székhelyet álmodtak meg a templom közelében. A választás a Döbrentei utca 14. alatti Deutsch-házra esett, amely helyére 1897-re épült fel a budai szerb püspöki katedra palotája. 
A tervek elkészítését Nikolics Vladimir építészre bízták, aki már Karlócán és Újvidéken is tervezett egyházi épületet, de ez volt az első és egyetlen épülete a magyar fővárosban. A palota kivitelezését Czakó Lajos vége végezte. A négyemeletes egyházi épület három historizáló homlokzattal rendelkezett: észak felé a Hatvany-Deutsch palota, kelet felé a Várkert-rakpart, délen a Fátyol utca, míg nyugaton a Döbrentei utca határolta. A püspöki székhely kilógott a budai Dunasor látképéből: a Dunai homlokzat tetőzetének két oldalára egy-egy kupola került, míg a középrizalit feletti magastetőre egy öntöttvas oszlopokon álló, keleties hangulatú, hagymakupolát helyeztek el. A főpárkányzat közepén az egyház alapítója, Szent-Száva szobra állt. Az épület negyedik emeletén lakásokat alakítottak ki, itt élt Bogdanovics Lucian püspök és több más egyházi vezető is. 
A két világháború között időszak egyik legellentmondásosabb városépítészeti eseménye a Tabán elbontása volt. A történészek és kutatók egyetértenek abban, a Trianont követő délvidéki magyarok ellen elkövetett szerb vérengzések miatt revans, illetve a csatornázás teljes hiánya és a földszintes, falusias környezet egységesen vezetett a Tabán lebontásához. Ugyanakkor máig megmagyarázatlan a Döbrentei tér négyszintes eklektikus palotáinak, illetve a Tabáni elemi iskola bontásának okai. Hivatalosan statikai okok miatt, de tény, hogy a keleties tornyot a Tabán bontásával egyidőben, eltávolították az épület tetejéről, így a II. világháború már torony nélkül érte a házat. 
A Tabán bontása után a könyéken maradt rácok, a harcokban súlyos sérüléseket szenvedett templomukat is elveszítették, 1949-ben a földig rombolták. Nem menekült meg a pusztulástól a püspöki palota sem. Az ostrom során a palota csupán egyharmada sérült meg. Tüzérségi támadás következtében a palota Döbrentei utcai homlokzatának északi egyharmad része, két emelet mélységig beomlott. 
A dunai oldal homlokzata a csodával határos módon szinte sértetlenül megmaradt. Az épületet, Rákosi Mátyás utasítására, bosszúból amiért Tito Jugoszláviája a nyugat „láncos kutyájává” vált, 1955-ben elbontották. A szerb ortodox egyház a második világháború után Szentendrén telepedett le végleg, a püspökség hajdani nyári rezidenciáján. Az egykor csodálatos historizáló épület helyén most a Fátyol tér kis parkja található, közepén Benedek Elek mesemondó kútjával.
(A sorozat jövő héten folytatódik.)
Fecske Gábor László
