Ukrajnán a világ szeme

A NATO egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait az egyelőre még nem tag Ukrajnával. A legfrissebb fejlemény, hogy az Észak-atlanti Szövetség kiberegyüttműködési megállapodást ír alá a szláv országgal. A közeledést Oroszország nem jó szemmel nézi, nyílt fenyegetésnek tartja a Nyugat részéről. Eközben Ukrajna Ázsia felé is nyit, a hibridháborús fenyegetések elleni közös fellépésről írt alá megállapodást Azerbajdzsánnal.

A NATO kiberegyüttműködési megállapodást ír alá Ukrajnával

A NATO a következő napokban együttműködési megállapodást ír alá Ukrajnával a kibervédelem megerősítése érdekében – jelentette be Jens Stoltenberg a brüsszeli székhelyű szervezet főtitkára, pénteki sajtóközleményében. A főtitkár a közleményben határozottan elítélte, hogy péntekre virradóra ismeretlenek feltörték az ukrán kormány és több minisztérium weboldalát. Megerősítette, hogy

a NATO kiberszakértői információt cseréltek a rosszindulatú számítógépes támadásokkal kapcsolatban, és támogatják az ukrán hatóságokat a nyomozásban.    

Az együttműködési megállapodás révén a NATO hozzáférést biztosít Ukrajnának a rosszindulatú szoftverekkel kapcsolatos információmegosztó platformjához – olvasható Stoltenberg közleményében. 

Ukrajnában a kibertámadás a külügyminisztérium, az energetikai, a sport- és az agrárminisztérium, az oktatási minisztérium, valamint az állami katasztrófavédelem honlapját érintette. A Covid-igazolásokat is tartalmazó internetes portál sem elérhető, ugyanakkor a hozzá tartozó alkalmazás működik.

Nyilatkozatot írt alá az ukrán és az azeri elnök a hibridháborús fenyegetések elleni közös fellépésről

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ilham Aliyev azeri államfő Kijevben közös nyilatkozatot írt alá, amelyben megerősítette, hogy támogatja egymás államának szuverenitását, területi integritását, valamint közösen lép fel az orosz hibridháborús fenyegetésekkel szemben.

A nyilatkozatban az államfők kiemelték, hogy békét és stabilitást szeretnének elérni a Fekete- és a Kaszpi-tenger térségében.

A két államfő közös sajtótájékoztatóján Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a nyilatkozat a globális kihívások tekintetében Ukrajna és Azerbajdzsán nézeteinek közelségéről tanúskodik. Megjegyezte, hogy Aliyev kijevi látogatása egybeesik az ukrán-azeri diplomáciai kapcsolatok felvételének harmincadik évfordulójával. 

Az ukrán elnök kiemelte, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom – hétéves rekordot megdöntve – csaknem elérte az évi egymilliárd dollárt. Ukrajna és Azerbajdzsán célul tűzte ki, hogy 2024-ig megduplázzák a kétoldalú kereskedelem nagyságát, növelik a közös beruházásokat, különös tekintettel az infrastrukturális projektekre mindkét országban – fűzte hozzá az ukrán elnök.

Aliyev kijevi látogatása keretében hat dokumentumot írtak alá a két ország minisztériumainak, illetve gáz- és olajtársaságainak vezetői.

Lavrov: Elfogadhatatlan az ukrán NATO-tagság, valamint a csapásmérő fegyverek és bázisok ukrajnai telepítése

Oroszország számára elfogadhatatlan Ukrajna NATO-tagsága, valamint az, hogy nyugati országok csapásmérő eszközöket telepítsenek ukrán területre és bázisokat hozzanak létre az Azovi-tengeren – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter moszkvai évértékelő sajtóértekezletén.

„Kategorikusan elfogadhatatlan számunkra az észak-atlanti szövetség megjelenése közvetlenül a határainkon, különösen figyelembe véve az ukrán vezetés – a korábbi és a mostani – irányvonalát. Mi több, ez valós vörös vonal” – mondta Lavrov.

Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata által közreadott képen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter látható a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel tartott moszkvai találkozóján 2021. január 22-én. MTI/EPA/Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata

„De még ha Ukrajna a NATO-n kívül marad is, köthet kétoldalú megállapodásokat az amerikaiakkal, a britekkel és más nyugati országokkal, amelyek katonai létesítményeket, bázisokat létesítenek az Azovi-tengeren. Ez számunkra szintén elfogadhatatlan, mert olyan csapásmérő fegyverek telepítése a szomszédaink, adott esetben Ukrajna területére, amelyek Oroszországra nézve fenyegetést jelentenének, egy másik vörös vonal” – tette hozzá. Mint mondta,

Oroszország bízik az általa követelt biztonsági garanciákról megkezdett tárgyalások folytatásában, de minden az orosz javaslatokra írásban adandó konkrét amerikai választól függ majd.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak elmondta, hogy Vlagyimir Putyin elnököt tájékoztatták a héten folytatott diplomáciai eszmecserékről és ő szintén azt hangoztatta, hogy Moszkva várja a tárgyalófelek írásos állásfoglalást. 

Lavrov hangsúlyozta, hogy az orosz kezdeményezés nem étlap, amelyről válogatni lehet, hanem csomag.

Mint mondta, Oroszország annak a tapasztalatnak alapján sürget írásos garanciákat, hogy a Nyugat szerinte harminc éven át nem váltotta be ígéreteit. A tárgyalások kudarca esetére haditechnikai választ helyezett kilátásba. Nem zárta ki, hogy a NATO az elkövetkező két-három hónapban meg fogja növelni gyorsreagálású és különleges erőinek aktivitását az orosz határok közelében.

Kifogásolta, hogy a NATO, amely szerinte a Varsói Szerződés feloszlása után elvesztette létjogosultságát, Kína és Oroszország feltartóztatására hivatkozva igyekszik kibővíteni tagságát, „mesterségesen odacsábítva” Ukrajnát, valamint Finnországot és Svédországot.

Mint mondta, Moszkvának van alapja feltételezni, hogy „a semleges országok hozzájárulása Európa biztonságához nem csökken majd” és hangsúlyozta, hogy Oroszország tiszteletben tartja Finnország és Svédország szuverenitását.

Szavai szerint az EU ukrajnai katonai kiképző központjaiban lényegében oroszellenes harcosokat készítenek fel. Mint mondta, Ukrajna területén több száz amerikai és brit katona tartózkodik. Elmondása szerint azt tanácsolta a nyugati hatalmaknak, hogy az orosz haderő oroszországi mozgásának értékelésekor vegyék figyelembe az ukrán radikálisok tevékenységét.

Rámutatott, hogy a Donyec-medencében a demarkációs vonal mentén mind nagyobb számban koncentrálódik az ukrán haderő, amelynek legütőképesebb egységeit olyan önkéntesek alkotják, akiket nemrégiben még Nyugaton is szélsőségesnek minősítettek. 

Emlékeztetett rá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek arra a kijelentésére, amelyben az orosz nemzetiségű lakosokat az Ukrajnából való távozásra szólította fel.

Lavrov szerint Ukrajna „jelenlegi problémái Oroszországgal és saját országának polgáraival a 2014-es alkotmányellenes államcsíny” után keletkeztek. Megismételte, hogy Moszkva szerint Kijev nem teljesíti a konfliktus rendezésének alapjául szolgáló minszki megállapodásokat.

A tárcavezető kijelentette, hogy Oroszország erősíteni fogja a külföldön élő oroszok jogvédelmét. Közölte, hogy egy, az orosz külügyminisztérium által létrehozott alapítvány több mint 30 országban mintegy 50 jogvédő központot működtet. 

Lavrov azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy közvetlen köze van az ortodox kereszténység válságához.

Azt mondta, hogy a Washington által támogatott I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka a szakadár tendenciákat támogatta, egyebek között Ukrajnában. Általában is azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy a konfliktuspotenciál növelése révén döntő mértékben hozzájárult a világesemények kedvezőtlen alakulásához. Lavrov szerint folytatódik az ENSZ Alapokmányán alapuló világrend aláásása és a nyugati országok zártkörű szervezetekkel próbálják meg helyettesíteni a világszervezetet, saját körben meghatározott szabályokkal pedig a nemzetközi jogot, a hozzájuk nem csatlakozó országokat pedig retrográdnak és revizionistának bélyegzik.

Az orosz diplomácia vezetője közölte, hogy Oroszország következetesen és gyorsan szabadul meg azoktól a kockázatoktól, amelyeket a Nyugat által uralt struktúrákban és szférában, egyebek között a technológia területén való tevékenység jelent.

Az EU-ról szólva azt hangoztatta, hogy Moszkva nem szakította meg a kapcsolatokat Brüsszellel és kész párbeszédet folytatni Josep Borrellel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével. Lavrov szerint minden attól függ, hogy Borrell erre engedélyt kap-e és hogy mennyire lesz konstruktív az Unió hozzáállása.

Egyebek között kijelentette, hogy Oroszország támogatja a közvetlen párbeszéd kialakítását Örményország és Törökország képviselői között és üdvözölte, hogy Jereván és Ankara képviselője pénteken első ízben találkozott Moszkvában. Beszámolt arról is, hogy

„teljes gőzzel halad” a február 4-re kitűzött pekingi kínai-orosz csúcstalálkozó előkészítése.

Putyin elnök a téli olimpiai játékok megnyitásának napján látogat Pekingbe, ahol teljeskörű tárgyalásokat folytat majd kínai hivatali partnerével, Hszi Csin-Pinggel. Az orosz diplomácia vezetője egy nappal korábban találkozik Vang Ji kínai külügyminiszterrel, akivel részletesen megtárgyalja a nemzetközi kérdéseket.

(Forrás: MTI)

Kiemelt képünkön Ilham Alijev azeri és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszélést folytat Kijevben 2022. január 14-én. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Iratkozzon fel hírlevelünkre