Ferenc pápa karácsonya

Amikor december 23-án Ferenc pápa a Római Kúria munkatársait, tehát a katolikus egyház központi apparátusának tisztviselőit fogadta, a tőle megszokott módon nem annyira évértékelő beszédet mondott, mint inkább figyelmeztetéseit és elvárásait fogalmazta meg. Kiemelte, hogy a Római Kúria „olyan szervezet, amelyet nem vállalati, hanem evangéliumi módon kell működtetnünk! Ezért, ha Isten igéje az egész világot a szegénység értékére emlékezteti, nekünk, a kúria tagjainak elsőként kell elköteleznünk magunkat a mértékletes életre való áttérés mellett. Ha az evangélium igazságosságot hirdet, akkor nekünk kell elsőként igyekeznünk átláthatóan, protekciózás és mutyizás nélkül élni. Ha az Egyház a szinodalitás útját követi, akkor nekünk kell elsőként áttérnünk másféle munka-, együttműködési és közösségi stílusra. És ez csak az alázat útján lehetséges! Alázat nélkül nem tudjuk megvalósítani!”

Karácsony előestéjén jelent meg a La Stampa és a La Repubblica (liberális, illetve baloldali) olasz napilapokban Ferenc pápa interjúja, melyben karácsonnyal kapcsolatos emlékeiről, családjáról beszélt bővebben. A pápáknak korábban nem volt szokásuk napilapoknak, illetve rádiónak és televíziónak interjút adni, egy-egy kivételes esetet leszámítva.

Ferenc pápa viszont megválasztása óta számtalan interjút adott, nem beszélve a pápalátogatások végén szokásossá vált repülőfedélzeti sajtótájékoztatóiról, ahol gyakran értékel aktuális kérdéseket, vagy akár fontos bejelentéseket is megelőlegez.

A december 24-e késő este bemutatott karácsony éjjeli szentmise homíliájában Ferenc pápa a megszületett Jézus kicsiny voltából kiindulva fejtette ki gondolatait: „Ezt kérjük hát Jézustól karácsonyra: a kicsinység kegyelmét. Urunk, taníts meg minket arra, hogy szeressük a kicsinységet! Segíts, hogy megértsük: ez az út vezet el a valódi nagyságra! Mit jelent konkrétan az, hogy befogadjuk a kicsinységet? Először is azt, hogy elhisszük: Isten az életünk kicsiny dolgaiban akar eljönni, a mindennapos valóságunkban akar szállást venni, az otthonunkban, a családi körben, az iskolában, a munkahelyen végbevitt egyszerű gesztusainkban. A megszokott életünkben akar végbevinni rendkívüli dolgokat. Ez az üzenet hatalmas reményt jelent: Jézus meghív arra, hogy értékeljük és fedezzük fel újra az élet apró dolgait. Ha Ő velünk van, mi hiányozhat?”

Másnap, világszerte élőben közvetített karácsonyi Urbi et Orbi üzenetében a párbeszédet szorgalmazta, s óva intett a bezárkózástól: „a járvány idején még inkább tudatosul bennünk mindez. Súlyos próbatétel elé lett állítva a társas kapcsolatokra való képességünk; felerősödik a bezárkózásra, a mindent egyedül megoldásra, a kilépés, a találkozás és a közös cselekvés visszautasítására való hajlam. Nemzetközi szinten is fellép annak veszélye, hogy nem akarunk párbeszédet folytatni, hogy az összetett válság miatt a legrövidebb utakat választjuk, és nem indulunk meg a párbeszéd sokkal hosszabb útjain, pedig csakis ezek vezetnének el a konfliktusok megoldásához és a mindenki számára kölcsönös és tartós jótéteményekhez.” Hozzátette:

„megannyi konfliktus, válság és ellentmondás vesz körül minket. Úgy tűnik, hogy soha nem érnek véget, és mintha mi már észre sem vennénk ezeket. Oly mértékig hozzászoktunk ehhez, hogy az óriási tragédiákra immár hallgatás borul.”

Külön is kiemelte a szíriai és a jemeni konfliktust, Irak és Libanon belső helyzetét, Mianmart, Ukrajnát, Etiópiát, Szudánt és Dél-Szudánt, valamint az észak-afrikai népeket, a palesztin–izraeli feszültséget. Felemelte szavát a bántalmazott nők és gyermekek érdekében, továbbá az egészségügyi válság következményeitől szenvedőkért, valamint „az aktuális konfliktusok számos katonai és polgári hadifoglyáért” hogy mihamarabb hazatérhessenek.

Az idén december 26-ára esett a Szent Család ünnepe, amikoris a Szentatya levelet intézett a házaspárokhoz az „Amoris laetitia családév” alkalmából. Egyebek mellett arra buzdította őket, hogy elérjék a munka világában „a családok igényeinek figyelembevételét”, továbbá „javaslataikkal és kreativitásukkal” vállaljanak kezdeményező szerepet a plébánián és az egyházmegyei közösségen belül, mert „új kreativitásra van szükség ahhoz, hogy a mai kihívások között kifejezzük azokat az értékeket, amelyek néppé tesznek bennünket a mai társadalomban és az Egyházban, Isten népében”.

Az év végi hálaadást szokatlan módon nem a Szentatya vezette, hanem Giovanni Battista Re bíboros, a Bíborosi Kollégium dékánja celebrálta. Ám a pápa is részt vett rajta, és rövid beszédében Róma városát intette, legyen befogadó és szolidáris mindenkivel – bizonyára nem függetlenül attól, hogy éppen azokban a napokban bízta meg az Új Evangelizáció Pápai Tanácsát a 2025-ben esedékes szentév előkészítésével: „Róma csodálatos város, mely állandóan elbűvöl bennünket; de az itt élők számára nehéz város is, sajnos nem mindig méltó a polgárokhoz és a vendégekhez, olyan város, mely időnként úgy tűnik, el is taszítja az embert.” A járványhelyzet miatt a pápa az idén sem ment ki Szilveszter este a Szent Péter téri óriás betlehemhez, kerülendő a nagyobb tömeg kialakulását ezen a mindig is közkedvelt eseményen.

Újév napja Szűz Máriának mint Isten anyjának ünnepe az Egyházban, s Ferenc pápa szentbeszédében az anyaságról elmélkedett, többek között rámutatva: „az anyák, a nők nem úgy tekintenek a világra, hogy kihasználják, hanem azért, hogy életet adjanak neki.”

Élesen elítélte a nők elleni minden sértést és erőszakot, mely „Istent gyalázza”.

Január 1-je a béke világnapja is a katolikus Egyházban, s a Szentatya idei üzenetét a munka méltóságának szentelte: „Párbeszéd a generációk, az oktatás és a munka között: a tartós béke építésének eszközei.” A dokumentum vatikáni bemutatóján elhangzott, hogy a Szentszék a mindenki számára biztosítandó munkalehetőség, valamint szociális gondoskodás témáját fogja a következő időszakban kiemelten kezelni – különösen is az idősekkel, valamint a bevándorlókkal összefüggésben.

A 2021-es év vége néhány személyi változást is hozott a Vatikánban. A pápa nem hosszabbította meg a béke világnapi üzenet kidolgozásáért felelős szaktárca, az Átfogó Emberi Fejlődés dikasztériumát vezető Peter Turkson bíboros megbízatását. Helyére ugyanazon szaktárca egyik helyettes vezetője, Michael Czerny bíboros került. Megemlítendő, hogy az év folyamán a dikasztérium több más vezetője is cserélődött, talán nem függetlenül egy a pápa által kezdeményezett belső vizsgálattól. Magyar vonatkozású személyi döntés volt, hogy a pápa december 31-ével elfogadta a budapesti nuncius, Michael A. Blume érsek lemondását, tekintettel arra, hogy már korábban betöltötte az egyházi nyugdíjkorhatárnak számító 75 évet.

Az idei karácsonykor a katolikus közvéleményt nagyban foglalkoztatta az a december 18-án közzétett vatikáni rendelkezés, mely a pápa múlt júliusi Traditionis custodes (Hagyomány őrzői) kezdetű apostoli levelében foglalt rendelkezések végrehajtását hivatott szabályozni. Ezek lényege, hogy a II. vatikáni zsinat előtti, úgynevezett tridenti rítusú, latin nyelvű szertartást, amelynek használatát XVI. Benedek 2007-ben szélesebb körben engedélyezte, most szigorú kertek közé szorítják, tulajdonképp kiszorítva azt az átlagos plébániákról (pl. mostantól az újonnan szentelt papok csak központi vatikáni engedéllyel celebrálhatnak régi rítusú misét, napjában legfeljebb egyet, s azt nem szabad meghirdetni a plébánia miserendjében).

Különleges pápai ajándék a magyaroknak

Kisebb szenzációnak minősült, és a magyarok iránti pápai figyelem újabb jeleként értékelhető, hogy a Szentatya egy Szent Józsefet ábrázoló kisplasztika felajánlásával támogatta az MTVA Jónak lenni jó kezdeményezését, s általa a Regőczi István Alapítványt. A pápák rendre számtalan ajándékot kapnak intézményektől, egyszerű hívektől, illetve hivatalos találkozások alkalmával. Ezek egy részét (pl. liturgikus tárgyakat) tovább ajándékozzák különböző egyházi intézmények számára. Sok ajándéktárgyat pedig felajánlanak jótékonysági célra: híres a római Szent Péter Kör adventi jótékonysági vására, ahol a pápának külön „standja” van, de az exkluzív vatikáni boltban is meg lehet vásárolni egy-egy darabot.

A bevétel a Szentatya személyes jótékonysági keretét gazdagítja, s a hozzá folyamodó számtalan rászoruló javára fordítja.

A mostanihoz hasonló külföldi jótékonysági kezdeményezéshez történő csatlakozása azonban meglehetősen ritkának minősül, így a mostani mindenképpen kiemelkedő esemény. S miért egy Szent József-szobrot küldött? Közismert Ferenc pápa tisztelete Jézus nevelőapja iránt: nem sokkal karácsony előtt ért véget az általa meghirdetett Szent József-év, de még 2013-ban egyik első intézkedésével a mise szövegét is módosította, beillesztve Szent József említését.

Érszegi Márk Aurél
Vatikán-szakértő