Bevetik a hadsereget Kazahsztánban

Békefenntartók Kazahsztánban

Oroszország és Fehéroroszország is békefenntartó erőket küldött csütörtökön Kazahsztánba a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) döntése alapján. A moszkvai és a minszki védelmi tárca tájékoztatása szerint légideszant-csapatokról van szó. Az orosz védelmi minisztérium hangsúlyozta, hogy korlátozott idejű, a helyzet stabilizálásáig, illetve normalizálódásáig tartó bevetésről van szó. Az orosz kontingens feladata a kazah kiemelt kormányzati és katonai létesítmények védelmének ellátása, valamint a kazah biztonsági erők támogatása lesz annak érdekében, hogy helyreálljon a törvényes rend. Az első orosz alakulatok már megérkeztek a közép-ázsiai országba.

„A KBSZSZ Kollektív Biztonsági Tanácsának döntésével összhangban a Fehérorosz Köztársaság nemzetközi és szövetségesi kötelezettségeinek teljesítése keretében katonai kontingenst küld, hogy kivegye részét a Kazah Köztársaság területén kialakult – az alkotmányos rend felforgatásával, az ország szuverenitásának, illetve függetlenségének elvesztésével fenyegető – válság rendezéséből”

– közölte csütörtökön Viktar Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter.

A KBSZSZ sajtótitkára közölte, hogy a nap folyamán a szervezet főtitkára, Sztanyiszlav Zasz telefonon egyeztetett Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel, illetve Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfővel. A tájékoztatás szerint Lukasenka teljes körű támogatásáról biztosította Tokajevet. A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének Kollektív Biztonsági Tanácsa csütörtökön Tokajev kérésére döntött úgy, hogy Kazahsztánba vezényli a szervezet békefenntartó erőit. Tokajev az országát fenyegető terrorveszélyre hivatkozott. A kazahsztáni tüntetések január 2-án kezdődtek az ország délnyugati részén fekvő Mangisztau régióbeli Zsanaozenben és Aktauban, ahol a lakosok a cseppfolyósított gáz árának emelkedése ellen tiltakoztak. Két nappal később zavargások törtek ki Almatiban és az ország más városaiban, ahol a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel. Halálos áldozatok is voltak. Kaszim-Zsomart Tokajev elnök szerdán kéthetes szükségállapotot rendelt el az egész országban.

Véres összecsapás

A kazah rendvédelmi szervek 12 tagja meghalt, és 353 megsebesült Almatiban a tüntetőkkel lezajlott összecsapásokban – közölte a Habar-24 tévécsatorna csütörtökön a városi parancsnokságra hivatkozva. Az idézett dokumentum szerint az egyik halottat lefejezték. A kirgiz hadsereg tagjai a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete békefenntartó missziójának részeként csak a stratégiai létesítmények védelmére küldhetők Kazahsztánba. Ezt már Erbol Szultanbajev, a kirgiz államfő sajtótitkára jelentette be csütörtökön. Hozzátette: a kirgiz katonák nem vesznek részt semmilyen harci tevékenységben a szomszéd országban. Ezzel egy időben a Türk Államok Szervezete (a korábbi Türk Tanács) egy közleményben tudtul adta, hogy a szervezet kész támogatást nyújtani a kazah kormánynak és az ország népének.

Zárt repülőterek

A Habar-24 televízió beszámolója szerint az ország legnagyobb városa, Almati repülőtere ideiglenesen felfüggesztette működését. Ezen felül egyelőre zárva tart Aktau és Aktobe légikikötője is. Arról is beszámoltak a televízióban, hogy az ország több régiójában a vasútvonalakon keletkezett akadályok miatt töröltek 25 járatot. Almatiban a tüntetők körülvettek két klinikai kórházat, és megakadályozzák a betegek és az egészségügyi személyzet bejutását. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök utasította a biztonsági erőket, hogy hozzanak intézkedéseket a csapatok „harckészültségének és moráljának javítása érdekében”. A regionális hatóságokat pedig felszólította, hogy támogassák a rendvédelmi erők elesett tagjainak családját – közölte csütörtökön az államfő sajtószolgálata. Az elnök egyben arra utasította a távközlési minisztériumot, hogy a belügyminisztériummal közösen alakítson ki egy közvetlen vonalat, amelyen keresztül „a polgárok tájékoztatást kaphatnak a bűnbandák akciói miatt eltűnt személyekről és a halálos áldozatokról”.

Központi szabályozás az üzemanyag árakra

Közben döntöttek arról is, hogy átmenetileg, 180 napra központilag szabályozzák a benzin, a gázolaj és az autógáz (LPG) árát – közölte csütörtökön a köztársasági kormány sajtószolgálata. A közlemény szerint 180 napos árplafont állapítottak meg a kazahsztáni benzinkutaknál a járművek tankolására szolgáló LPG esetében, az LPG literenkénti ára 50-75 tenge (40 tenge=10 amerikai cent) között változik majd régiónként. Kazahsztánban a járműpark egy jelentős része LPG üzemű. Az AI-80 osztályú benzinfajta esetében literenként 89 tenge, az AI-92 és AI-93 osztályú benzinnél 182 tenge, az AI-95 osztálynál pedig 215 tenge literenkénti maximális árat állapítottak meg. A gázolaj kiskereskedelmi maximális árait szintén régiónként határozzák meg: 230 tenge és 260 tenge között literenként. Kazahsztánban az év elején a kormány felszabadította az árkontroll alól az LPG árát, ami azonnal csaknem a duplájára, 120 tengére (30 cent) ugrott literenként, ami országos tiltakozó megmozdulásokhoz vezetett.

Segítség Kazahsztánnak

Tádzsikisztán kész segítséget nyújtani Kazahsztánnak az országban kialakult fenyegetés elhárítására a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) keretében – közölte csütörtökön a közép-ázsiai ország külügyminisztériuma. A kirgiz külügyminisztérium közlése szerint a kirgiz hatóságok megkezdték azoknak az állampolgáraiknak a kimenekítését Kazahsztánból, akik vissza akarnak térni hazájukba. Az örmény külügyminisztérium csütörtöki közleményében aggodalmának adott hangot azon hírek miatt, melyek szerint terroristacsoportok hatoltak be Kazahsztánba, és meggyőződését fejezte ki, hogy politikai problémákat nem lehet erőszakkal megoldani. A KBSZSZ-t hat volt szovjetköztársaság, Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Örményország alkotja.

Csütörtök reggel több páncélozott harci jármű és több tucat katona vonult Almati főterére, ahol már harmadik napja százak tüntetnek a kormány ellen. A helyszínen lövések hallatszanak – jelentette a Reuters. 

Bezárt bankok

A jegybankon kívül Kazahsztánban csütörtökre felfüggesztették az összes pénzügyi intézmény működését és nem nyitnak ki a tőzsdék sem – jelentette be hajnalban Olzsasz Ramazanov, a kazah jegybank szóvivője. Azt mondta, hogy „a pénzügyi piacszabályozó ügynökség és a kazah nemzeti bank, tekintettel a bűnüldöző szervek terrorizmusellenes műveleteire, az internetkapcsolat átmeneti fennakadásaira, továbbá a pénzügyi szervezetek alkalmazottainak és a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevők egészségére és életére, a pénzügyi intézmények működését ideiglenesen beszüntette”. Az illetékes ezt később azzal egészítette ki, hogy „a döntés egyelőre csak csütörtökre vonatkozik.” 

Bevetik a hadsereget

Közép-európai idő szerint még szerda este Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök bejelentette, hogy bevetik a kazah fegyveres erőket a rend helyreállítása érdekében. Az üzemanyagár-emelkedés miatti zavargások ugyanis a jelek szerint általános lázadásba fordultak.

„A terrorista bandák” Almati térségében ejtőernyős alegységekkel bocsátkoztak harcba – mondta az elnök. Tokajev azt is bejelentette, hogy a tüntetők által elfoglalt almati repülőtér ismét a kormány ellenőrzése alatt áll. A kazah elnök az Oroszország vezette, több volt szovjet köztársaságot tömörítő katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) államfőinek segítségét is kérte – mint fogalmazott – az országát fenyegető „terrorveszély” ellen.

Segítségkérés

A 2002-ben alapított Kollektív Biztonság Szerződésének Szervezete tagja jelenleg Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország és Tádzsikisztán. Nikol Pasinján örmény kormányfő korábban bejelentette, hogy telefonon beszélt Tokajev elnökkel, és haladéktalanul megkezdte a konzultációkat a tagállamok vezetőivel.

Szerdai második televíziós beszédében a kazah elnök azt is közölte, hogy a „terroristák” elfoglalták Almati repülőterét, és hatalmukba kerítettek öt repülőgépet. Ezek között külföldi légitársaságok gépei is vannak. Később bejelentette, hogy a repülőtér ismét a kormány ellenőrzése alatt áll. A TASZSZ orosz hírügynökség értesülései szerint a repülőtéren folytatott terrorellenes művelet során a kazah fegyveres erők két tagja meghalt.

Több napos zavargások

Az üzemanyagár-emelés miatt vasárnap este Zsanaozen városban kitört. Azóta több más városra, közöttük az ország legnagyobb városára, Almatira és a fővárosra, Nur-Szultanra is átterjedt. A zavargásokban a rendőrség és a nemzeti gárda nyolc tagja halt meg, másik 317 pedig megsebesült – jelentette a Szputnyik orosz hírportál és a zakon.kz kazah portál a kazah belügyminisztériumra hivatkozva.

A Habar-24 televízió által közvetített tanácskozáson az elnök közölte, hogy „terrorista csoportok” Almatiban és más városokban infrastrukturális épületeket foglalnak el. Elsősorban azokat a helyiségeket szállják meg, ahol lőfegyver található. Az elnök bejelentette, hogy a kazahsztáni fegyveres erőket is bevetik a rend helyreállítása érdekében. Mint mondta, jelenleg is folyik a harc Almati közelében a „terrorista bandák” és a védelmi minisztérium légideszantos alegységei között. Almatiban és Nur-Szultanban szerda este helyreállt az internetkapcsolat. A Kazaktelekom több régióban bekapcsolta az internetszolgáltatást – közölte az internet blokkolásának követésére szakosodott Globalcheck vállalat.

Az ENSZ is aggódik

A Roszkozmosz orosz űrügynökség vezetője, Dmitrij Rogozin közölte, hogy a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőterén megerősítették a kulcsfontosságú objektumok fegyveres őrségét. Az űrrepülőtér a szokásosnak megfelelően üzemel. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) figyelemmel kíséri a kazahsztáni helyzetet. A fejlemények aggodalmat váltanak ki – közölte Mona Juul, a BT soros elnöke, Norvégia állandón ENSZ-képviselője. Mona Juul hozzátette, hogy eddig nem kérték a testület ülésének összehívását.

10 év után a legsúlyosabb zavargások

Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter, a Biztonsági és Együttműködési Értekezlet soros elnöke közleményben hangsúlyozta a rend békés helyreállításának fontosságát Kazahsztánban.Ezen felül a párbeszédet a kazahok között az ország és az egész közép-ázsiai térség stabilitása érdekében. A mostani zavargások a legsúlyosabbak 2011 óta, amikor Zsanaozen városban tizennégy tiltakozót ölt meg a rendőrség az olajipari munkások sztrájkja idején.

A rendkívüli állapot elrendelését a kazah közszolgálati televízió jelentette be. Korábban az államfő a fővárosban, Nur-Szultanban (az egykori Asztanában), illetve Almatiban hirdetett ki rendkívüli állapotot és vezetett be kijárási tilalmat este tizenegy és reggel hét óra között. Az internet- és a mobiltelefonhálózatot az egész ország területén blokkolták szerdán. Almati terület székhelyén, Taldikorganban a tüntetők ledöntötték a korábbi elnök, Nurszultan Nazarbajev 2016-ban felállított szobrát – jelentette a KazTag hírportál. Az ország legnagyobb városában, Almatiban amelynek repülőterét szerda este elfoglalták a tüntetők, több tucatnyi tiltakozó behatolt a kazah Nemzetbiztonsági Bizottság (KGB) helyi központjába, és elfoglalta az épületet.

Korábbi események

A városban a szerdára virradó éjszakai zavargások után, amelyek során több mint kétszáz embert állítottak elő. A tüntetők megrohanták a kormány székházát, amelyet feltehetően el is foglaltak. A rendőrség hanggránátokkal és könnygázzal próbálta oszlatni a tüntetőket. Közülük többen a rendőröktől elvett gumibotokkal és pajzsokkal voltak felfegyverezve, de nem tudták megakadályozni, hogy behatoljanak az épületbe – jelentették az AFP francia hírügynökség tudósítói a helyszínről.

Korábban szerdán Kaszim-Zsomart Tokajev elnök, aki 2019-ben lépett az országot közel három évtizeden át vezető Nazarbajev helyére, bejelentette, hogy átvette a nemzetbiztonsági tanács elnöki tisztjét. A Kazah Biztonsági Tanácsot eddig a befolyásos veterán politikus, Nazarbajev vezette. Az elnök leváltotta Nazarbajev unokaöccsét is a KGB kettes számú vezetői tisztségéből.

Almatiban a tüntetők és a könnygázt és hanggránátokat bevető rohamrendőrség összecsapásai után a rendőrök szerdán a jelek szerint egyes utcákról levonultak. Egy helyi lakos a Reuters brit hírügynökségnek elmondta, hogy a tüntetők nagy része az elszegényedett külvárosokból és környékbeli falvakból, városokból érkezett. A főtéren vodkát osztottak, és egyesek azon vitatkoztak, hogy a városi bazárba vagy egy tehetős lakónegyedbe menjenek-e fosztogatni – mondta el a helyi lakos, aki szerint „teljes az anarchia az utcán, rendőrt sehol sem látni”.

(Forrás: MTI)

Kiemelt képünkön a tüntetők megfékezésére kivezényelt rohamrendőrök lezárnak egy úttestet Almatiban 2022. január 5-én. A kazahsztáni tiltakozások január 2-án kezdődtek Zsanaozen városban, miután az országban eltörölték a cseppfolyósított földgáz árplafonját, és emiatt jelentősen megemelkedett a benzin alternatívájaként használt autógáz (LPG) ára. A zavargások átterjedtek az ország több városára, köztük Almatira és vidéki településekre is. Kaszim-Zsomart Tokajev elnök menesztette kormányát, és két régióban rendkívüli állapotot hirdetett. MTI/EPA/STR