Magyarországon azt tanulhattam, amiről mindig is álmodtam – a Hungary Helps-ösztöndíjas Jane Alawi a Vasarnap.hu-nak
– Hogyan talált rá a programra és miért döntött úgy, hogy jelentkezik?
– A templomi közösségünkben hallottam az ösztöndíjprogramról. Épp akkor fejeztem be az egyetemi alapképzést, ahol egészségügyi tanulmányokat végeztem, és mesterszakon szerettem volna továbbtanulni. Amikor a plébánosunktól hallottam a magyarországi ösztöndíjprogramról, azonnal beadtam a jelentkezésemet. Több ország ösztöndíjprogramjára is jelentkeztem, de végül azért döntöttem a magyarországi mellett, mert itt tudtam molekuláris biológiát tanulni. Mielőtt egyetemre mentem, már akkor tudtam, hogy molekuláris biológiát szeretnék tanulni, ezért nagyon örültem a lehetőségnek, hogy Magyarországon azt tanulhatom, amiről mindig is álmodtam.
– Egy ilyen összetett tudományágnál nem okozott nehézséget, hogy nem tanulhat az anyanyelvén?
– A Betlehemi Egyetemen meglepően magas színvonalon folyt a biológiaoktatás, ami elégnek bizonyult később a molekuláris biológia tanulása során. Nem volt egyszerű a mesterképzés, különösen, mivel nem az anyanyelvemen folyt az oktatás, de sikerült elvégeznem. Sőt, sok magyar évfolyamtársamnak több nehézsége volt a tanulás során, mint nekem.
– A képzés után hazatért Betlehembe, ahol angolt tanított egy ideig. Hogy jött ez a munka?
– Betlehemben angol nyelvet és kultúrát, amerikai és világirodalmat, valamint biológiát tanítottam. Egyetem előtt, otthon amerikai iskolába jártam, ahol magas szintű angoloktatás folyt. Ezekre az ismeretekre támaszkodtam, amikor a mesterképzés elvégzése után hazatérve nem tudtam a szakmámban elhelyezkedni. Ennek többek között az is volt az oka, hogy vallási, illetve kulturális különbségek miatt nem akartak alkalmazni. Ezenfelül a legtöbb helyen elvárják a héber nyelv magas szintű ismeretét, ami nekem hiányosságom. Az amerikai iskola azonban – ahová korábban jártam – a koronavírus-járvány miatt munkaerőhiánnyal küzdött. Legfőképp angolul jól beszélő tanárokra volt szükségük. Ezért nagyon örültek nekem, amikor jelentkeztem.
– Eredetileg is nyelvtanárnak jelentkezett?
– Nem, eredetileg biológia- és kémiatanárként alkalmaztak. Azonban hamar kiderült, hogy angoltanárra nagyobb szükség van, ezért a kémia helyett angol nyelvet és kultúrát, valamint irodalmat kezdtem tanítani. A nyelvtanitás nagyon tetszett nekem, az irodalommal viszont meggyűlt a bajom. Nagyon szeretek olvasni, de az irodalom oktatás nem az én terepem. Az itt töltött rövid időszak alatt nagyon sok területen fejlődtem, és komoly tapasztalatot szereztem.
– Ezek szerint már nem tanít ott? Hol dolgozik most?
– Jelenleg Magyarországon, Szegeden élek. Egy kutatóintézetben dolgozom, Krizbai István felügyelete alatt. Azért tértem vissza Magyarországra, mert doktori tanulmányokat szerettem volna folytatni. A Szegedi Egyetemen fel is vettek a doktori képzésre, a Hungary Helps-ösztöndíjat viszont sajnos nem nyertem el. Végül sikerült állást találnom a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban.
– Visszatekintve mit adott önnek az ösztöndíjprogram?
– Sok mindent. A mesterdiplomám írása során értékes tapasztalatot sikerült szereznem a Debreceni Egyetem biokémiai laborjában. Lehetőségem nyílt számos külföldi barátot szerezni, de ami talán a legfontosabb:
A Debreceni Egyetemen megszerzett képesítésemnek köszönhetően már végzettségemnek megfelelően el tudok helyezkedni Magyarországon. 
Az elmúlt hetekben a Hungary Helps ösztöndíjasaival készült interjúsorozatot olvashattak a Vasarnap.hu Keresztút nevű rovatában A sorozat korábbi részei itt olvashatók.
A magyarok szeretettel fordultak felém – Randi Jamal Hungary Helps-ösztöndíjas a Vasarnap.hu-nak
„Nekem a segítségnyújtás a hobbim” – interjú a Hungary Helps-ösztöndíjas Caroline Chigbóval
Ungvári Ildikó
Kiemelt képünk forrása Jane Allawi.
