Betlehemekben is különleges a Vatikán
Assisi Szent Ferencet tekintik a karácsonyi betlehemállítás kezdeményezőjének. Életrajzából tudjuk, hogy 1223 karácsonyát követőivel együtt Greccióban ünnepelte. Az éjjeli szentmisét a település határában található barlangban felállított jászol fölött mutatták be, élő ökörrel és szamárral. Egy tiszteletre méltó jámbor férfiúnak a mise alatt olyan látomása volt, hogy maga a Kisjézus is ott feküdt a jászolban. Szent Ferenc szentföldi utazásán szerzett élményei nyomán kívánta Jézus születését ilyeténképp fizikailag megjeleníteni. Ám bizonyára az is megihlette, hogy nem sokkal a grecciói karácsonyt megelőzően Rómában járt, ahol a pápa akkori székhelyétől, a lateráni bazilikától nem messze álló Santa Maria Maggiore-bazilikában (Szűz Mária-főtemploma) őrizték már akkor is Jézus betlehemi jászlának darabjait. 
A betlehem szokása tehát valamiképp kötődik Rómához és a pápa környezetéhez. Ráadásul az első, mai értelemben vett, figurális betlehem is pápai megrendelésre készült. IV. Miklós, aki eredetileg maga is ferences volt, 1291-ben készíttette a kor híres szobrászával, Arnolfo di Cambióval, s a már említett Santa Maria Maggiore-bazilikába a jászol ereklye mellé szánta.
Így hát a Szűz Máriát a gyermekkel, Szent Józsefet, a háromkirályokat, valamint az ökröt és a szamarat ábrázoló szoborcsoport számít a világ legrégibb, mindmáig „használt” betlehemének.
A Szent Péter téren felállított monumentális, több mint 100 négyzetméteres betlehem hagyománya 1982-re megy vissza. Eredetileg a Vatikánvárosi Állam mérnökei tervezték és építették életnagyságú faszobrok felhasználásával, amiket még 1842-ben Pallotti Szt. Vince készíttetett az egyik római templom számára.
Az utóbbi években viszont költségtakarékossági megfontolásokból inkább „kiszervezik”, így más-más adományozó készítheti el a világ legnézettebb betlehemét, változatos stílusokban és anyagokból. Például 2018-ban a híres adriai-tengerparti Jesolo fövenyéből formázott betlehem volt látható, 2019-ben dél-tiroli fafaragású, 2020-ban pedig egy sok kritikát kiváltó, az 1960-as években készült kerámiabetlehem a közép-itáliai Teramóból (sokan sci-fi szereplőnek nézték az alakokat). Idén a perui Andokból érkezett a betlehem, melynek szereplői Huancavelica tartomány népviseletét és őshonos állatvilágát idézik (köztük kondorral és alpakával). 
A Vatikánon belül több másikat is felállítanak: szinte mindegyik intézménynek és munkaközösségnek megvan a maga betleheme. A leglátványosabb a Szent Péter-bazilika karbantartói, a „sanpietrinók” által a bazilika oldalkápolnájában felépített, 1985 óta minden évben más helyszínt ábrázoló, világítással és mozgó jelenetekkel (havazás, napfelkelte, vízimalom, mozgó állatok stb.) is gazdagított betlehem. A Kisjézus szobrát maga a szentatya helyezi el itt a karácsony éjjeli szentmise végén. A VI. Pál kihallgatási csarnokban is elhelyeznek egy életnagyságú betlehemet, ami az idén a padovai egyházmegye fiataljainak munkája, és egy jellegzetes alpesi kunyhót idéz. Érdekes még a vatikánvárosi tűzoltóság óriás-poroltópalackba helyezett betleheme a kaszárnya előtt. 
Messze földön híres és sok látogatót vonz a „100 betlehem” kiállítás, ami több mint negyven éve egy római civil szervezet kezdeményezésére jött létre, majd rendezését nemrég átvette az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa. Először egy vatikáni konferencia-központban mutatták be, újabban pedig a járványveszély okán, a Szent Péter tér kolonnádjai alatt helyezik el a betlehemeket. A tárlat a hagyományos és a kortárs fantáziaalkotások (pl. a száraztésztából készültek) mellett a világ más tájainak betlehemeit is felvonultatja. Hazánkat 1993 óta Magyarország szentszéki nagykövetsége közreműködésével a Magyar Kézművességért Alapítvány képviseli. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve 2019-ben Magyarország lehetett a díszvendége a vatikáni „100 betlehem” kiállításnak, melynek megnyitóján a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola diákjai adtak elő betlehemes játékot. Ráadásul nem is akármilyen közönség előtt…
Történt ugyanis, hogy Ferenc pápa 2019. december 1-jén Admirabile signum kezdetű apostoli levelében a betlehemállítás hagyományának értékére hívta fel a figyelmet, s buzdította a katolikusokat annak folytatására. Szavait pedig éppen a betlehemkiállításon tett látogatásával kívánta nyomatékosítani. Így hát a szentatya magyar karácsonyi dalok kíséretében nézhette végig a száznál több alkotást, köztük 19 magyar betlehemmel.
Greccióban, az első betlehemezés helyszínén épült ferences kolostorban már készülnek a 800. évfordulóra, s állandó kiállításán egy magyar népművészeti betlehem is látható. Rómában külön múzeuma van a betlehemeknek, ahol számos nép alkotásai között több magyar is megtekinthető.
Érszegi Márk Aurél
Vatikán-szakértő
