Az élelmiszer-pazarlás csökkentése környezeti és szociális érdek

Az elmúlt években egyre inkább világossá vált, hogy sürgős lépéseket kell tenni Földünk megóvása érdekében. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik meghatározó része az élelmiszer-pazarlás csökkentése. Elérésével azonban nem csak ökológiai lábnyomunkat mérsékeljük, de olyan problémákra is megoldást találhatunk, mint az éhínség. Így az élelmiszer-hulladék mérséklése minden ember számára környezeti és szociális érdek.

Magyarország az élelmiszer-pazarlás ellen

December 13-án fogadta el a parlament az élelmiszer-pazarlás elleni törvényjavaslatot. Az Agrárminisztérium (AM) élelmiszermentő programja szerint 2022-től, karitatív szervezetek közreműködésével juttatnák el a közeli lejáratú termékeket a kereskedők a rászorulók részére.

A kormány az élelmiszerek elosztásának segítése érdekében hozza létre az Élelmiszermentő Központot. Így a jövőben az állami tulajdonú nonprofit vállalkozás feladata lesz a felajánlások országos koordinálása. Ráadásul a jótékonysági cél elérése érdekében elfogadott módosítások  az élelmiszer-hulladék csökkentését is szolgálják.

Az élelmiszer-hulladék keletkezése számokban

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) felmérései szerint a világon előállított összes élelmiszer mintegy egyharmada megy kárba. Ugyanerre emlékeztetett Nagy István agrárminiszter is a nemrégiben elfogadott törvényjavaslattal kapcsolatban. Hozzátette: az élelmiszer-hulladék kérdése az élelmiszerlánc egyik legfontosabb fenntarthatósági problémája. Az elmúlt évek felmérései pedig azt is kimutatták, hogy a legtöbb hulladék az élelmiszerlánc második felében, azaz a háztartásokban, a vendéglátásban és kiskereskedelemben keletkezik. Ezek közül is a háztartások adják a döntő többséget. 

A FAO egy 2015-ben készült tanulmányában megjegyzi, hogy a gabonafélék nagyjából 30 százalékából, a gyökérnövények 40-50 százalékábó, a gyümölcsök, zöldségek és olajos magvak 20 százalékából, a hús- és tejtermékek valamint a halak 33 százalékából lesz élelmiszer-hulladék.

Egy az Európai Bizottság honlapján elérhető tudósítás szerint a szomorú tényeket csak tovább súlyosbítja, hogy a Boston Consulting Group 2018-ban kiadott jelentése alapján 2030-ra harmadával is növekedhet az évente megtermelt élelmiszer-hulladék. Azaz 2,1 milliárd tonna élelmiszer megy majd kárba vagy kerül kidobásra, ami másodpercenként 66 tonna ehető étel pazarlásával egyenlő. A cikk szintén a FAO felmérése hivatkozva jegyzi meg, hogy az élelmiszer-pazarlás gazdaságainkra gyakorolt negatív pénzügyi hatása nagyjából egybillió dollár.

Az évente keletkező élelmiszer-hulladékkal kapcsolatban jegyzi meg a Klímapolitikai Intézet egyik publikációja, hogy a kidobott élelmiszerek előállításához 1,4 milliárd hektár terület szükséges, mely a Föld mezőgazdasági területének nagyjából 30 százaléka.

Az élelmiszer-pazarlás ökológiai lábnyoma

Az emberiség által termelt élelmiszer-hulladéknak súlyos környezetet károsító hatásai is vannak. Egy közlemény szerint ezeket elsődlegesen nem maga a hulladék okozza, hanem a feleslegessé vált élelmiszer előállításához szükséges energiák elpazarlása. Az élelmiszergyártáshoz szükséges energia előállítása és felhasználása szén-dioxid-kibocsátással jár, így a keletkező élelmiszer-hulladék a legnagyobb szén-dioxid-termelő. Csak az unióban szemetesbe kerülő élelmiszer 170 millió tonna CO2 kibocsátását jelenti évente.

Élelmiszer-hulladék a külföldi országokban

A FAO 2015-ös tanulmánya is kiemeli, hogy az élelmiszer-veszteség és -pazarlás nagymértékben függ az adott ország és kultúra speciális feltételeitől és a helyi helyzettől. Az Európai Unióban évente mintegy 87,6 millió tonna élelmiszer megy kárba vagy válik hulladékká. A fejlett országokban egy főre vetítve 105 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezik évente, míg Afrikában és Ázsiában ez csak 8 kilogramm. Ennek értelmében a fejlett országok élelmiszer-pazarlása közel akkora, mint Afrika szubszaharai régiójának teljes nettó élelmiszer-termelése. Nem nehéz levonni a következtetést: az általunk kidobott élelmiszer mennyiséggel Afrika szegény országainak jelentős része lakna jól. A élelmiszer-pazarlás akár csak egyszázalékos csökkentése pedig az éhezést is nagymértékben mérsékelné.

Élelmiszer-pazarlás Magyarországon

Idehaza 2016-ban készített először élelmiszerhulladék-felmérést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A 2019-ben megismételt kutatás alapján Magyarországon évente fejenként 65 kilogramm élelmiszer kerül a szemetesbe, míg korábban ez a szám 68kg/fő/év volt – olvasható az intézet honlapján található közleményben.

Bár a 2016 és 2019 közötti időszak 4 százalékos csökkenést mutat, az élelmiszer-hulladék összetétele nem változott. Fele továbbra is az elkerülhető kategóriába tartozik. Azaz élelmiszer-pazarlásunk fejenként 32-33 kilogramm évente, mely némi odafigyeléssel könnyen megelőzhető lenne – mutat rá a publikáció. Általában készételek, friss zöldségek, gyümölcsök és pékáruk végzik hulladékként. Ezzel kapcsolatban jegyzi meg Klímapolitikai Intézet már említett tanulmánya, hogy a kidobott mennyiséggel több mint félmillió ember éves élelmezését lehetne megoldani. Egy átlagos magyar család pedig akár 50 ezer forintot tudna megspórolni. 

A Nébih felmérései alapján kimutatott csökkenést üdvözölte Erdős Norbert is, az AM élelmiszerlánc-felügyeletéért felelős államtitkár még szeptemberben az élelmiszer-pazarlás elleni világnap alkalmából. Az államtitkár azt is hozzátette, hogy bár a fejenkénti 65 kilogramm még mindig jelentős, az uniós átlag azonban ennél több, akár a 70 kilogrammot is meghaladja. Európa 46 millió tonnás hulladékához hazánk egyébként 1,8 millió tonnával járul hozzá.

A pazarlás okai

Hazánkban az élelmiszer-pazarlás mögött rejlő viselkedési mintázatokról a Nébih munkatársai készítettek részletes felmérést. Eszerint a jövedelem, az életkor, az iskolai végzettség és a lakóhely a legfontosabb szociodemográfiai tényező.

Ezek mindegyike meghatározza azokat a szokásainkat, amelyek alapján vásároljuk meg az élelmiszereket és állítjuk elő ételeinket. Felmérések szerint jövedelem tekintetében elmondható, hogy a kedvezőbb anyagi helyzetben élők több élelmiszert halmoznak fel és pazarolnak el. Ennek mértékét befolyásolja a városi és vidéki lakóhely. Mivel a fogyasztó számára több üzlet áll rendelkezésre egy nagyvárosban, ezért kevésbé jellemző a vásárlás előre megtervezése. Ennek következtében pedig nagyobb eséllyel vásárolnak felesleges dolgokat az ott élők.

Hogyan érhető el a pazarlás csökkenése

A tudatos fogyasztói magatartás növelésével, a vásárlás megszervezésével és a megfelelő tárolással kevesebb élelmiszer-hulladék keletkezik. Mindezek mellett kiemelt szerepe van még a gyerekkori nevelésnek és a pazarlás csökkentését célzó minták kialakításának és átadásának.

Magyarországon az élelmiszer-pazarlás csökkentésére a Nébih indította el „Maradék nélkül” elnevezésű programját öt évvel ezelőtt. Cél a magyar háztartásokra jellemző fogyasztói attitűdök és viselkedésminták megváltoztatása, valamint az élelmiszer-pazarlás tudatosságának növelése. Az élelmiszer-hulladék mérséklését szolgálja a decemberben elfogadott és 2022-től életbe lépő jogszabály is. Hazánk így további lépéséket tett a szociálisan rászorulók megsegítésében és a környezetvédelemben egyaránt.

Kiemelt képünkön: A 2018. november 10-i képen Jesus, tizenhat éves venezuelai utcagyerek szemeteszsákban talált ételmaradékot eszik Caracasban (Fotó:MTI/EPA/Miguel Gutiérrez)

Iratkozzon fel hírlevelünkre!