Karácsony és újév a Vatikánban: régi hagyományok és aktuális üzenetek ideje

A Vatikánban, de Róma városában is a Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának december 8-i ünnepével kezdődik a karácsony. Aminek látványos jele, hogy ekkor állítják fel a karácsonyfákat, nemcsak a köztereken, de az otthonokban is. Figyelembe kell venni azonban, hogy a karácsonyfa viszonylag új szokás arrafelé, az 1980-as években kezdett elterjedni.

Az olaszok ugyanis hagyományosan betlehemet állítanak, ami Assisi Szent Ferenc kezdeményezésére terjedt el, aki 1223 karácsony éjjelén Greccióban egy barlangban „rendezte meg” Jézus születésének bemutatását.

A szeplőtelen fogantatás napja Rómában egy széles rétegeket megmozgató igazi népünnep, melynek fókusza a híres Spanyol-lépcsőnél (pontosabban a Spanyolországról nevezett téren) álló Mária-oszlop. A hatalmas emlékművet 1857-ben emelték annak emlékére, hogy IX. Piusz pápa 1854-ben kihirdette Mária szeplőtelen fogantatásának dogmáját (hogy ti. Jézus anyja kezdettől fogva bűntelen volt). 1923 óta az ünnep az egyik leglátványosabb eleme, hogy a római tűzoltók december 8-án pirkadatkor létrás kocsival vonulnak ki és egy hatalmas virágkoszorút akasztanak a 12 méter magasan álló Mária-szobor karjára. XXIII. János pápa hozta szokásba 1958-ban, hogy a mindenkori pápa is elmegy a szoborhoz leróni hódolatát egy virágkosárral. Tavaly és az idén Ferenc pápa hajnalban ment oda, hogy elkerüljék a nagyobb tömeg összeverődését. Közben egész nap a rómaiak különböző szakmai szervezetei, civil egyesületei és egyházi közösségei egymás után viszik virágaikat a Mária-szobor lábához, imádkozva, énekelve.

A vatikáni Szent Péter téren ugyancsak december 8. körül avatják fel a karácsonyfát és a monumentális betlehemet, mely szokást II. János Pál pápa vezetett be 1982-ben. A 20-30 méteres óriásfenyőt minden évben más ország, vagy Olaszország valamelyik tartománya adományozza – az idei Trentinóból, a Dolomitokból érkezett. Az ünnepélyes felavatás alkalmából a Szentatya is fogadja az adományozók küldöttségét.

Az eddigi 40 karácsonyfa közül érdemes megemlíteni, hogy 1994-ben Szlovákiából, Zsolna közeléből, 2001-ben Hargita hegyeiből, 2011-ben pedig Kárpátaljáról érkezett a fenyő. XVI. Benedek pápa szerint a karácsonyfa nemcsak Jézus megtestesülésének szimbóluma, hanem az általa elhozott üdvösség reményét is hirdeti, mert „örökzöld levelei az el nem múló életet idézik” (XVI. Benedek beszéde, 2007. december 24.).

Karácsony előtt a pápa fogadja a Vatikánváros világi alkalmazottait, munkatársait családjaikkal, illetve külön találkozik a Római Kúria (a pápa hivatali apparátusa) tisztviselőivel. Ez utóbbiak számára elmondott beszéde egyfajta egyházpolitikai évértékelőnek számít, amiben a pápa irányt mutat a következő időszakra nézve. Ferenc pápa kifejezetten szeret ezen alkalommal konkrét elvárásainak, sőt, kritikáinak is hangot adni, s

az ilyenkor ajándékul adott könyvekkel további szimbolikus üzeneteket is megfogalmaz.

December 24-én éjjel a Szentatya a Szent Péter-bazilikában celebrálja az ünnepi misét. A szertartás már évek óta nem éjfélkor kezdődik, részben a pápa kora miatt is. A karácsony éjjeli mise szokása amúgy éppenséggel Rómához kötődik, ahol Santa Maria Maggiore-bazilikában (magyarul Szűz Mária-főtemploma) a VI. században építettek egy barlangszerű kriptát annak a sajátos ereklyének, amit azóta is ott őriznek: a Kisjézus betlehemi jászolának darabjai. A jászolereklyénél éjjel bemutatott szertartás gyakorlata terjedt el később világszerte.

Karácsony napján a pápa nem mutat be nyilvános szentmisét, hanem délben a Szent Péter-bazilika homlokzati erkélyéről adja ünnepi áldását „Róma városára és a világra”, azaz Urbi et orbi. A szertartás keretében üzenetet intéz a világhoz, melynek nemcsak vallási vonatkozásai vannak, de rendszerint aktuális nemzetközi kérdésekre is reflektál, kihasználva az alkalmat, hogy a világ szeme ekkor a pápára szegeződik. Az Urbi et orbi áldás előtt a Szent Péter téren katonai tiszteletadásra kerül sor. A Pápai Svájci Gárda és a Vatikánvárosi Csendőrség zenekara, továbbá Olaszország fegyveres erőinek egy-egy díszegysége sorakozik fel és üdvözli a szentatyát a pápai, illetve az olasz himnusszal.

December 31-én este a pápa vesperás és Te Deum keretében ad hálát az óévért, amin Róma főpolgármestere is részt szokott venni. Az imaórát követően pedig a pápák kedves szokása kimenni a Szent Péter térre megtekinteni a monumentális betlehemet.

Újév napja egyházi főünnep is: Szűz Mária tiszteletére celebrál misét a pápa a Szent Péter-bazilikában. VI. Pál kezdeményezésére 1968 óta január 1-jén tartja a Katolikus Egyház a Béke Világnapját is, amelyre a pápa minden évben külön üzenettel készül. A rendszerint december 8-án aláírt dokumentumban a Szentatya a béke előmozdításának egy-egy aktuális vonatkozását fejti ki. Ferenc pápa idei béke-üzenetének témája a generációk közti párbeszéd, a nevelés és a munka mint a tartós béke építésének eszközei (szövege majd magyar fordításban is hozzáférhető lesz az egyházi hírportálokon).

A pápa ünnepi misét celebrál még vízkeresztkor, január 6-án, valamint a rákövetkező vasárnap, Jézus megkeresztelkedésének ünnepén. Utóbbit rendre a Sixtusz-kápolnában tartja, és a vatikáni alkalmazottak kisgyermekeit kereszteli meg.

Új évhez kötődő diplomáciai szokás minden országban a helyi diplomáciai testület, azaz a külföldi nagykövetek fogadása az államfő részéről. Így van ez a Szentszéknél is, ahol a pápa a vízkeresztet követő hétfőn szokta kihallgatáson fogadni a nála akkreditált nagyköveteket, s beszéde az egyik legfontosabb diplomáciai évértékelőnek számít.

Érszegi Márk Aurél
Vatikán-szakértő

 

Kiemelt kép: A karácsonyfa és a betlehem fényeinek ünnepélyes felkapcsolása a vatikáni Szent Péter téren 2021. december 10-én. MTI/EPA/ANSA/Fabio Frustaci