Védekezni csak oltással lehet

A 2021-es év két dologról szólt: a vírus elleni küzdelemről és a gazdaság újraindításáról. Nagyon nehéz év volt, meggyötörte az országot és a világot is – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök hozzátette, hogy együtt éreznek azokkal, akik családjában életek vesztek el, és azokkal is, akik még most is küzdenek.  A kormányfő elmondta, hogy 2020-ban még csak elszigeteléssel, karanténnal lehetett védekezni. Nem volt igazán hatékony eszköz a kezükben, 2021-re ez már megváltozott, hiszen kifejlesztették a koronavírus elleni védőoltást, így át lehetett állni az oltás alapú védekezésre.

”Védekezni csak oltás segítségével tudunk, minden mással csak időt nyerhetünk. Győzni csak az oltással lehet”

– mondta Orbán Viktor.

Éppen ezért a kormányfő szerint az év elején a szélrózsa minden tájáról elérhető vakcinát beszerezték és nagy gyorsasággal – Európában az elsők között –  elérték a 60 százalékos oltottságot. Orbán Viktor ismertette: ez jelenleg valahol 6.200.000 fő környékén mozog, ezt a számot azonban nem nagyon haladja meg. Hozzátette: az oltás alapú védekezést az év hátralévő részében is folytatják. Hangsúlyozta: most a hangsúly a megerősítő, illetve az 5-11 éveseknek nyújtott oltáson van. E tekintetben szintén az elsők között vagyunk. A harmadik oltások esetében pedig a népesség 32 százalékánál tart Magyarország, az uniós 21,5 százalékkal szemben.

Gazdaság újraindítása

Orbán Viktor kiemelte, hogy a második nagy témája és feladata ennek az évnek a gazdaság újraindítása volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar védekezésnek fontos eleme volt a konzultáció, amikor a vírus elleni védekezés fő szabályait alakították ki, majd később a gazdaság újraindításának főbb elveit határozták meg. Ezeket figyelembe véve építették fel a védekezést és az gazdaság újjáépítését. A két konzultációban összesen több mint két millió ember válaszolt a kérdésekre. Orbán Viktor elmondta, ebből a demokratikus támogatottságból fakad az önbizalmuk. 

hirdetés

A miniszterelnök azt mondta: a gazdaság újraindítását nem segélyekre alapozták, hanem a beruházások támogatására, valamint a munkahely teremtésre. Ismertette: beruházások támogatására 1700 milliárd forintot fordítottak, és ebben az időszakban összesen 1435 beruházás kapott támogatást a magánszektorban. A miniszterelnök szerint ennek köszönhető, hogy a foglalkoztatottság elérte a válság előtti szintet. Jelenleg 4.866.000-an dolgoznak Magyarországon. A munkanélküliségi ráta 3,9 százalék, az európai átlag ezzel szemben 6,7 százalék. Ezzel az újraindítási politikával magyarázzák azt is, hogy a gazdaság teljesítménye először elérte, majd meg is haladta a 2019-es szintet. 

2022-es tervek

Orbán Viktor 2022-vel kapcsolatban elmondta, hogy sok minden múlik a választás eredményén. Olyan gazdaságpolitikai intézkedéseket vezetnek be a gyakorlatba, amelyek korábban nem voltak ismertek Magyarországon. Hozzátette: egy részüket ők sem ismerik, így ez egy komoly kísérlet lesz. Ilyen a 25 év alattiak jövedelem adó mentessége. Ez egyedül a világon Lengyelországban van, onnét vették át. A lengyel számokat ismerik, azt hogy a magyar közvélemény hogyan reagál viszont csak jövőre tudják meg. 

A második fontos dolog a védekezés folytatása lesz a miniszterelnök szerint. Az év első felében még nagy erőket kell mozgósítani a védekezés érdekében, ez továbbra is oltás alapú lesz. Jelenleg Pfizer oltásból 2,4 millió adag van készleten. A kormányfő ismertette: rendeltek továbbá 2 millió adag gyermekek oltására alkalmas vakcinát. Az omikron variánshoz azonban új fajta vakcinára lesz szükség, amelyet a Pfizer ki is fejlesztett. Ebből is rendelnek 9,5 millió adagot. Ezeket 2022 második félévében, illetve 2023-ban kapja meg Magyarország. Ebből 1,5 millió lesz az, amelyet gyermekek oltására lehet felhasználni. 

„Volt elegendő vakcinánk, van elegendő vakcinánk és lesz elegendő vakcinánk”

– mondta Orbán Viktor.

Gyermekvédelmi népszavazás

Orbán Viktor kitért arra is, hogy a harmadik nagy ügy, amellyel foglalkozni kell 2022-ben a gyermekvédelmi népszavazás. Arról szól majd ez a népszavazás, hogy a gyermekeink nevelése – ide értve a szexuális nevelés kérdését is – kinek az irányításával, felügyelete alatt és engedélyével történjen. Van-e itt a szülőknek kizárólagos joga vagy sem. A miniszterelnök szerint van, a világdivat azonban más, a világdivat szerint ez nem így van, sőt az Európai Unió szerint is a szülőknek nincs kizárólagos joga. Az uniós megközelítést viszont elutasítják, és a saját útjukat kívánják járni.

Szellemi távlatokat meghatározó két nagy kérdés az a bevándorlás és LMBTQ mozgalmak által javasolt gyermeknevelés és társadalomfelfogás. A kormányfő elmondta: erről órási viták vannak Európában és hazánkban is. Magyarország az egyetlen olyan ország, amely mindkét kérdésben nem az elitek, az aktivisták, a politikusok és a vezetők véleményére kíván hagyatkozni, hanem szükségét látja a demokratikus legitimációnak. Mindkét kérdésben – egyedül Európában – népszavazás döntött illetve dönt majd. Ez így volt a bevándorlás esetében és így lesz a gyermekneveléshez kapcsolódó kérdéskörben is. Orbán Viktor szerint ez demokratikus teljesítmény Magyarország részéről.

Energiaválság

Az európai energiaválság kérdésével kapcsolatban elmondta: heves, órákig tartó, őszinte és komoly vitát folytattak az Európai Tanács ülésén. A tanácsülést lezáró következtetések című dokumentumban egy árva hang sincsen az energiaárak kérdéséről, mivel az energiaárakkal kapcsolatban nem tudtak megegyezni közös álláspontban. Fontos eseményeket várnak az év végéig. Mégpedig azt, hogy az elsöprő többség véleményének megfelelő bizottsági előterjesztése nyilvánosságra kerüljön még az év végéig. Ez egyértelművé teszi az atomenergia és gáz felhasználásra vonatkozó európai uniós javaslatokat. Az atomenergiát ellenzők nincsenek annyian, hogy blokkoló kisebbséget tudnának létrehozni.

„Azt várom, hogy még az év végéig egy egyértelmű európai álláspont születik arról – a bizottság részéről –, hogy a nukleáris energia nélkül a klímavédelem nem valósítható meg, és ezért a nukleáris energia az a fenntartható zöld energiák közé kerül besorolásra. Ezt a brüsszeli bikkfanyelven taxonómiának nevezik”

Orbán Viktor hangsúlyozta: azt várja továbbá, hogy kimondja a bizottság, a gázból nyert energia átmenetileg fenntarthatónak fogadható el, tehát majd ki kell vezetni, de amíg ez nem lehetséges – szemben a szénnel – a gázból nyert energia előállítását célzó beruházások szintén támogathatóak lesznek. 

Nem változik a határvédelem rendje

A miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország nem fogja megváltoztatni a határvédelem rendjét és nem fog beengedni senkit. Emlékeztetett továbbá arra, hogy a magyar Alkotmánybíróság teljesen világossá tette: mindegy, hogy mit döntött az Európai Bíróság, Magyarországnak meg kell védenie a határait. Elmondta, a döntés után a kormány megvizsgálta a lehetőségeit és úgy döntött, „semmit sem fogunk tenni annak érdekében, hogy megváltozzon a határvédelem rendje, vagyis fenntartjuk pontosan azt a rendet, amit eddig is működtettünk, akkor is, ha az Európai Bíróság arra szólított fel bennünket, hogy változtassuk meg. Nem fogjuk megváltoztatni és nem fogunk beengedni senkit”. Az Ab döntését a kormányfő úgy értékelte: „a bennszülötteket, a bennszülöttek kulturális szövetét alapjogi védelemben részesítette Magyarországon az Alkotmánybíróság”.

Novák Katalin a köztársasági elnökjelölt

A miniszterelnök kérdésre válaszolva bejelentette, hogy Novák Katalin jelenlegi családokért felelős tárca nélküli minisztert jelöli köztársasági elnöknek a Fidesz. Novák Katalin Facebook oldalán azt írta: a köztársasági elnök jelölti felkérést tisztelettel vállalja.

Kötelező oltás vagy nem?

A kormányfő kitért arra is, hogy szeretné elkerülni a koronavírus elleni oltás kötelezővé tételét. Orbán Viktor – kulcskérdésnek nevezve a harmadik, megerősítő oltást – arról beszélt: hogy „kézenfekvő lenne a kötelező oltás elrendelése”, mint arról szó van más országokban, de a magyar kulturális közeg, néplélek ezzel szemben még nagyobb ellenállást fejtene ki. Meggyőzéssel könnyebben lehet eljutni az emberek eszéhez, szívével, mint előírással. Így a kormány minden meg fog tenni a magyarok meggyőzése érdekében.

Integrálni, nem büntetni kell a Nyugat-Balkánt

Orbán Viktor kérdésre válaszolva elmondta: a magyar kormány arról akarja meggyőzni Berlint, hogy a Nyugat-Balkánt integrálni, segíteni, felzárkóztatni, Európába befogadni kell, nem büntetni, szankcionálni, mert utóbbi esetben nagy bajt okoznak. A kormányfő ismertette, az új berlini kormánnyal nem történt még meg a kapcsolatfelvétel, de ő már kezdeményezte a visegrádi négyek és Németország vezetőinek találkozóját. Hozzátette, bár az új német kormánnyal az eltérő szellemi megközelítés okán „két malomban őrölünk”, kitüntetett jellegű a két ország viszonyrendszere. Van mire építeni, és nem lenne jó, ha a pártpolitikai megfontolások ezeket az alapokat is kikezdenék. Orbán Viktor úgy látja, így nem lehetetlen, hogy a nagyon különböző pártállások ellenére jók lehetnek a következő években a német-magyar kapcsolatok. Nem változik a magyar kormány migrációs politikája, Magyarország szerint továbbra is egy a belépés előtt beszerzett engedéllyel folyó, „rendezett bevándorláspolitika kellene”, ám Brüsszel erre nem hajlandó – mondta a miniszterelnök.

Forrás: Vasarnap.hu/MTI

Kiemelt képünkön a Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2021. december 21-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher