Kis ecsetek restaurálták Kisecset csodálatos oltárképét
Advent első vasárnapja nagy ünnep volt a Rétság járáshoz tartozó, festői fekvésű Kisecset nevű falucskában. A közel 250 éves templomot hosszú évek munkájával, Pribelszki Tamás polgármester és Ipolyi Károly plébános közös, sikeres pályázatából, a Váci Egyházmegye és az Emberi Erőforrások Minisztérium nyújtotta támogatás révén, teljesen megújították. Elkészült a tető- és födémcsere, valamint teljesen megújult padlózat és a templombelső is. 
A felújított templom püspöki megáldására a templomi közösség Lackfi János népdalritmusra írt két gyönyörű zsoltárával készült. „Istenem, ölelj át, add meg szent erődet” énekelték a szentáldozás alatt. Az Örömtánccal adtak hálát, hogy ismét beléphettek az Isten házába.
Marton Zsolt váci megyéspüspököt ünneplőbe öltözött, zsúfolásig megtelt templom fogadta. A helybelieken kívül ott voltak a környék településeiről is. Sokan jöttek Vácról és Budapestről is olyanok, akik ismerték, szerették és segítették az egy éve elhunyt Pálos Frigyes váci kanonok-prépost atyát, a Váci Egyházmegye tudós művészettörténész papját, akinek igencsak szívügye volt Kisecset Szent Imre tiszteletére épült templomának megújítása.
Ő volt az, aki, mint a közeli Tereske plébánosa, az 1960-as évektől a 2020-ban bekövetkezett haláláig, vagyis 60 éven át napvilágra hozta a neves, kora Árpád-kori bencés kolostor hatalmas templomát, annak középkori falképeit, hazánk legkorábbi ismert 13. századi teljes Szent László legenda-ábrázolásával.
A szentély Mátyás király kori csillagboltozatának töredékeit is megtalálta, és helyre is állíttatta. S ő volt az, aki Kisecset 1773-ban épült templomára is felfigyelt. A Szent Imre szüzességi fogadalmát ábrázoló oltárképét, Somos Éva festő restaurátor-művésszel megtisztíttatta. Ekkor tűnt elő a színvonalas művészi alkotás adományozójának és festőjének a neve és a kép évszáma is: „Suhajda István Pest megyei fiscus, Kisecset birtokosa és felesége Weigl Jozefina készíttette és adományozta Szent Imre iránti kegyes emlékezésül. Zigány Hedvig festette az Úr 1906. évében” – olvasható a kép hátoldalán a latin nyelvű felirat. Zigány Hedvig (1870-1932) a századforduló jeles női festőművésze.
A kép Szent Imrét az oltár előtt térdelve ábrázolja, amint átszellemülten, teljes odaadással Istennek ajánlja az életét, teljes önmegtartóztatásban 
A trónörökös királyfi fénylő, arany ruhát visel, amelynek festői megjelenítése jól jellemzi Imre herceg Isten iránti határtalan szeretetét. Ezt fokozza a Feszület elé helyezett piros rózsacsokor művészi ábrázolása, amely már az Isten iránti szerelemről szól. Az oltár felett az ég felhőiben megjelenik Imre látomása, az angyalokkal körülvett Madonna, kék palástba és áttetsző fehér fátyolban, a kis Jézussal, aki a kezében tartott fehér liliomot szeretettel nyújtja Imre herceg felé.
A képhez. Pálos Frigyes kanonok-prépost megbízásából Somos Gyula korunk jeles festőművésze, – aki az év felében hollandiai tanári megbízásának tesz eleget, már évtizedek óta, – két új képet készített. A baloldali kép az idős Szent István királyt jeleníti meg, amint a tudós Szent Gellért püspök buzdításával, nagy gonddal írja a fiának, mint utódjának szóló Intelmeit. 
Ezek az elvek irányították ezer éven át a Magyar Királyságot. Ott látjuk István király előtt a Szentkoronát, aki a Magyar Királyság törvénye értelmében, az ország birtokosa. Szent István a korona felajánlásával a Szent Szűz oltalmába helyezte Hazánkat, mivel Imre fia halála után nem talált méltó e világi utódot.
Ezért kap a Szent Korona olyan fontos helyet a képen. 
A jobb oldali kép Boldog Gizella királynét jeleníti meg, aki Szent Adalbert püspök útmutatása szerint díszíti a koronázási palástot 1031-ben. Csodálatra méltó, amint a mai modern festőművész ráhangolta képét a honfoglalásunk millenniumát ünneplő, 1900 körüli, Benczúr Gyula által képviselt, diadalmas örömben élő, virtuóz festőiséggel jellemző művészi előadásra! A két korszakban készült képek egysége, így azt is üzeni az oltárkép mai nézője felé, hogy megvalósítható a történelem különböző korszakainak szellemi egysége!
S a művészi érték, korokon átívelve, mindig is érték marad! 
A kisecseti három-részes pompás oltárkép az első magyar Szent Családot állítja a kisecseti hívek elé. Erre utalt a püspök atya is az ünnepi szentmisén. A társadalom alapja minden korban a Család. Csak a teljes családokra, azok szeretet-egységére épülő társadalomnak van jövője! Ezt a gondolatot folytatta a falu lakosságának három generációját képviselő három szavaló, akik Reményik Sándor: Templom és iskola című versét adták elő:
„ne hagyjátok a templomot,
a templomot s az iskolát!” – hangzott el.
A felújított templom püspöki megáldását, a szentmise után, a szomszédos község férfi énekkarának szép műsora kísérte. Az ünnepséget a szomszédos községekkel közös fényes vendéglátás zárta a Polgármesteri Hivatalban és a Művelődési Házban. 
A festői fekvésű település lendületes megújulását, a templommal párhuzamosan, a falu teljes újjászületése kíséri. Erről győződtek meg a távolabbról érkező vendégek, amikor látták a régi házak eredeti, jellegzetes palóc kör-tornácos háztípusban való felújítását, és az új házak is ezt a művészi arányú, oszlopokkal tartott, a ház körül körbefutó tornáccal ékes, fehérre meszelt, praktikus és szép építkezést követik. Örömmel láttuk, hogy megkezdődött az egészséges, festői környezetre vágyók ideáramlása, letelepedése, otthon-teremtése. Ehhez kívánunk 2022-ben örömteli folytatást!
Prof. dr. Prokopp Mária
Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója
A magyar múlt megmentéséért küzd egy maroknyi műemlékes szakember
A magyar múlt megmentéséért küzd egy maroknyi műemlékes szakember
A magyar múlt megmentéséért küzd egy maroknyi műemlékes szakember
Kiemelt képünk forrása Prokopp Mária
