Ferenc pápa a demokrácia vívmányait dicsérte a görög fővárosban, Athénban szombaton, miután Katerína Szakellaropulu görög elnök fogadta a katolikus egyházfőt.
Demokrácia bölcsője
A demokrácia bölcsőjéből „évezredekkel később egy ház nőtt ki, a demokratikus népek nagy háza: az Európai Unióra gondolok, valamint a béke és testvériesség álmára, amelyet sok nép számára képvisel” – mondta.
„Athén és Görögország nélkül ma Európa és a világ sem lenne az, ami”
– hangsúlyozta a katolikus egyházfő.
„Kevésbé bölcs és kevésbé boldog hely lenne”
– tette hozzá.
hirdetésDemokrácia hanyatlása
Ferenc pápa figyelmeztetett: az eredményeket meg is kell védeni. Rámutatott, hogy nem csak az európai kontinensen tapasztalható a demokrácia hanyatlása. Néhány társadalom megmámorosodott a fogyasztástól, és belefáradt a demokráciába, elégedetlen annak eredményeivel – húzta alá. A katolikus egyházfő mindenkit felszólított arra, hogy vegyen részt a társadalmi életben és a politikában, és legyen türelemmel. A problémákra a gyógyszer nem a kényszerű népszerűséghajhászásban és feltűnősködésben, illetve a megvalósíthatatlan ígéretekben vagy az elvont ideológiákban rejlik, hanem a jó politikában – mutatott rá.
Migrációs válság
Ferenc pápa a migrációról is szólt, Európa felelősségét emlegetve a migrációs válságban. A nacionalizmus önzősége által szétszakított európai közösséget a halogatás és az összehangoltság hiánya jellemzi, holott Európának a szolidaritás motorjának kellene lennie – jegyezte meg. Katerína Szakellaropulu görög elnök ezzel szemben arra emlékeztetett, hogy Görögország példát mutatott emberségből, és aránytalanul viselte a migrációs válság jelentette terheket.
Ferenc pápa szombat délelőtt érkezett Ciprusról Athénba, ahol legutóbb húsz éve járt katolikus egyházfő. A katolikus egyházfő szombat délután találkozott Jeromos érsekkel, Athén és egész Görögország ortodox érsekével, a görög autokefál egyház vezetőjével.
Katolikus-ortodox kapcsolatok
2001-ben II. János Pál pápa volt az első római katolikus egyházfő, aki több mint 1200 év után Görögországba látogatott, és bocsánatot kért a katolikusok „cselekedete vagy mulasztása miatt” elkövetett vétkekért. Húsz évvel később Ferenc pápa a kereszténységet megosztó egyházszakadás miatt sérült katolikus-ortodox kapcsolatok javítását tűzte ki céljául.
Jeromos érsek szombaton közölte, hogy osztja a pápa nézetét, amely szerint szoros kapcsolatok kiépítésére van szükség a globális kihívásokkal – így a migrációs válsággal és az éghajlatváltozással – való szembeszálláshoz. Ferenc pápa görögországi látogatása hétfőn ér véget.
(MTI)
Kiemelt képünkön Ieronimosz athéni és hellászi érsek, a görög ortodox egyház feje (j) fogadja Ferenc pápát athéni hivatalában 2021. december 4-én. MTI/EPA/AFP/Andreas Solaro
