A nemzetközi helyzet egyre fokozódik

„Komoly aggodalmat kelt a kijevi rezsimnek a minszki megállapodások lebontását célzó irányvonala és az, hogy de facto elutasítja a Donyec-medencei konfliktus békés rendezésére irányuló kísérleteket” – mondta Zaharova. A szóvivő szerint az ukrán hatóságok elutasítják a konfliktus rendezését célzó minszki megállapodásokat, és ennek egyik szemléletes megnyilvánulása a Donyec-medencei konfliktusövezetben kialakult helyzet.

Ott, mint mondta, mintegy 125 ezer ukrán katonát vontak össze, „ami, ha valaki nem tudná, az ukrán fegyveres erők személyi állományának fele”.

„Az EBESZ ukrajnai különleges megfigyelő missziója a tűzszünet megsértését már nem csak helyileg, hanem a demarkációs vonal egésze mentén regisztrálja, az esetek száma az elmúlt hetekben egyes napokon meghaladta azokat a maximumokat, amelyeket a misszió a 2020. július 22-i tűzszünet megerősítését célzó kiegészítő intézkedések hatályba lépése előtt regisztrált” – tette hozzá.

Zaharova az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások miatt „cinikusnak” nevezte a válság ügyében folytatott NATO-politikát. Felhívta a figyelmet, hogy London 600 katonát kíván Ukrajnába küldeni.

„Ezzel segítséget nyújtanak egy olyan államnak, ahol a belső konfliktus még messze van a megoldástól. A Nyugatnak meg kell értenie, hogy ezzel automatikusan bűnrészessé válik az ukrajnai békés lakosok elleni bűncselekményekben” – hangsúlyozta. A szóvivő leszögezte: „szó sem lehet arról, hogy az ukrajnai belső konfliktus” ügyében az erre a szerepre felajánlkozott Recep Tayyip Erdogan elnök közvetítsen. Megismételte az orosz álláspontot, miszerint Oroszország nem részese a konfliktusnak, és hangsúlyozta, hogy Kijevnek Donyeckkel és Luhanszkkal kell tárgyalnia a rendezésről.

A szóvivő szerint fontos hozzájárulás lenne Erdogan részéről, ha rávenné az ukrán vezetést, hogy mondjon le az „agresszív terveiről” és teljesítse a minszki megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásait.

Az orosz diplomácia vezetője és a Kreml egyébként szerdán egyaránt megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin elnök pénteken a tervek szerint telefonon tárgyal majd Erdogannal, és az egyik téma Ukrajna lesz.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szintén azt hangsúlyozta, hogy Oroszország nem részese a kelet-ukrajnai krízisnek. A válságövezetben végrehajtott ukrán csapatösszevonással kapcsolatban „nagyon veszélyes kalandorságnak” nevezte a törekvést a konfliktus erőszakos megoldására.

Szergej Lavrov külügyminiszter szerdán az orosz parlament felsőházában azzal vádolta meg a NATO-t, hogy bonyolítja a helyzetet azzal, hogy nyíltan destruktív irányvonalával megpróbálja Ukrajnát a saját pályájának vonzáskörébe vonni és ellen-Oroszországgá változtatni.

Kifogásolta, hogy egyre bővül a halált okozó katonai eszközök Ukrajnába szállítása, és hogy az orosz határok közelében megszaporodnak az Egyesült Államok részvételével zajló szárazföldi, légi és tengeri „provokatív manőverek”. „Ugyanakkor megpróbálják megszabni nekünk, hogyan viselkedjenek az orosz fegyveres erők a saját területünkön” – mondta Lavrov.

Kilátásba helyezte, hogy Oroszország továbbra is határozottan fog reagálni a NATO minden barátságtalan lépésére.

Zaharova egyébként megerősítette, hogy Lavrov Stockholmban találkozni fog amerikai hivatali partnerével az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) csütörtökön kezdődő kétnapos külügyminiszteri tanácskozása alkalmából. Diplomáciai források szerint az orosz-amerikai virtuális csúcstalálkozó előkészítése mellett valószínűleg szóba kerül majd az ukrajnai helyzet is.

(MTI)

Kiemelt képünkön Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője és Vlagyimir Jermakov, a külügyminisztérium fegyverzetkorlátozási osztályának vezetője látható a védelmi minisztérium kubinkai kiállítási központjában és gyakorlóterén tartott sajtóértekezleten 2018. június 22-én. MTI/EPA/Szergej Csirikov