Ukrajna háborútól tart

A tárcavezető szerint az orosz vezetés és személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök is fontolgat újabb támadó hadműveletet Ukrajna ellen. Az, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel, két tényezőtől függ majd – vélekedett. Első tényezőként Ukrajna erejét, nyugalmát és kitartását nevezte meg, a második tényezőnek pedig Ukrajna nemzetközi partnereinek összehangoltságát és fellépésének erejét említette. Közölte, hogy a kijevi kormányzat mindkettőn egyszerre dolgozik.

Kuleba úgy véli, Oroszország fő célja, hogy Ukrajnát a lehető leggyengébbé tegye, belülről destabilizálja, továbbá blokkolja együttműködését más államokkal a védelmi területen.

„A következő hónapokban a társadalomnak és az államnak is maximális hatékonyságot, maximális visszafogottságot kell tanúsítania, és nem szabad provokálni sem az országon belül, sem a (Donyec-medencei) konfliktusövezetben. Arra kérek mindenkit, hogy az elkövetkező hónapokban ne essen pánikba, hanem legyen éber, és provokációkkal ne tévesszen meg senkit, különösen az információs térben”

– hangsúlyozta a miniszter.

A közelmúltban két amerikai kiadvány számolt be arról, hogy Oroszország nagyszámú haderőt vont össze Ukrajna határainál, a The Washington Post című amerikai napilap október 31-én írt a csapatösszevonásokról, a Politico című, szintén amerikai lap pedig november 1-jén fotókat közölt ennek alátámasztására – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az ukrán védelmi minisztérium először nem erősítette meg az orosz erők létszámának növekedését az ország határainál, november 3-i közleményében viszont elismerte, hogy mintegy 90 ezer orosz katona állomásozik az ukrán határ közelében, továbbá a krími és a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken.

Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője a Military Times című amerikai szaklapnak adott interjújában – amelyből vasárnap idéztek ukrán hírportálok – azt mondta, hogy

Oroszország több mint 92 ezer katonát vont össze az ukrán határok közelében, és támadást készít elő Ukrajna ellen január végére, február elejére.

Az Ukrajinszka Pravda szerint Antony Blinken amerikai külügyminiszter november 12-én a következőket mondta: „Nagyon aggódunk bizonyos szokatlan erőmozgások miatt, amelyeket az ukrán határoknál figyelünk meg. Nem tudjuk, mi a szándéka Oroszországnak. Ismertek olyan esetek, amikor Oroszország erőket von össze az ukrán határnál, valamilyen Ukrajna által elkövetett provokációról tesz bejelentést, majd behatol (Ukrajnába)”.

Nick Carter brit vezérkari főnök hétfőn egy lapinterjúban kijelentette, hogy a NATO-haderőknek készen kell állniuk a háborúra Oroszországgal a kelet-európai feszültségek miatt, bár véleménye szerint Oroszország nem akar nyílt „forró háborút” kirobbantani, viszont más, „kifinomultabb módszereket” alkalmazhat.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap „mesterséges hisztériakeltésnek” nevezte az Ukrajna elleni újabb orosz támadás lehetőségéről tett ukrán és amerikai nyilatkozatokat.

Kijelentette: nem zárható ki, hogy provokációkísérletek történnek majd Ukrajnában az állítólagos orosz inváziós fenyegetés alátámasztására. Ismételten figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy a Donyec-medencei válság erőszakos megoldására irányuló ukrán kísérletek a legsúlyosabb következményekkel járnának.

(MTI)

Kiemelt képünkön Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter sajtótájékoztatót tart amerikai hivatali partnerével, Antony Blinkennel az amerikai külügyminisztérium washingtoni épületében 2021. november 10-én. MTI/AP/Reuters pool/Leah Millis