Az erdélyi magyarok nem tekintik hazájuknak Romániát

Az erdélyi magyarokra reprezentatív, 1218 fős minta 2021. júliusi lekérdezésével készített felmérést a Bálványos Intézet és a Transylvania Inquiry közvélemény-kutatók képviselői, Toró Tibor és Kiss Tamás ismertették szerdán egy kolozsvári sajtótájékoztatón.

A sajtótájékoztató közleménye szerint a kérdőíves vizsgálat célja a romániai magyarok identitásstruktúrájának és nemzetkoncepciójának, valamint Magyarországgal való viszonyának vizsgálata volt.

Az eredményeket az MTA Kisebbségkutató Intézet 2007-es és 2010-es, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2013-as, a Kvantum Research 2016-as, valamint a Bálványos Intézet 2019-es, hasonló tematikájú vizsgálatainak az eredményeivel is összevetették, és a vélekedések alakulására vonatkozóan is következtetéseket vontak le.

A közvélemény-kutatásban megkérdezettek túlnyomó többsége (89 százalék) úgy gondolja, hogy az erdélyi magyarok részét képezik a magyar nemzetnek, és továbbra is elenyésző azok aránya, akik ezzel nem értenek egyet. A megkérdezettek 56 százaléka gondolja úgy, hogy a romániai magyarok részét képezik a román nemzetnek. Ez az arány magasabb a 2013-as, valamint a 2019-es, de alacsonyabb a 2010-es és a 2016-os adatoknál. A személyes formában megfogalmazott kérdés tekintetében sem történt változás, továbbra is többen vannak azok, akik nem tartják magukat a román nemzet tagjának.

A romániai magyarok elsősorban Erdélyt tekintik hazájuknak (47 százalék) és szülőföldjüknek (43 százalék).

Ennél kisebb területi egység (Székelyföld, Partium, Bánság, az adott település) szerepelt a hazára adott válaszok 37, a szülőföldre adott válaszok 48 százalékában. Magyarország vagy a Kárpát-medence említése a válaszokban elenyésző. Romániát a megkérdezettek 10 százaléka tekintette hazájának és 5 százaléka szülőföldjének. A kutatók megállapították, hogy az elmúlt évtizedben egyre csökkent azok aránya, akik Romániát tekintik hazájuknak, szülőföldjüknek, és egyértelműen nőtt azoké, akik az Erdélynél kisebb régiókat jelölték meg hazájuknak, szülőföldjüknek.

A kutatók az elmúlt évek szimbolikus konfliktusainak tulajdonították, hogy 66-ról 73 százalékra növekedett azok aránya, akik pozitív kötődést éreznek a székely zászlóhoz. A román és a magyar zászlóhoz kapcsolódó attitűdök alig változtak.

A nemzeti identitással kapcsolatos legfontosabb változás a nemzettagság kritériumai tekintetében következett be. A felmérés a megkérdezettek konszenzusát mutatta abban a tekintetben, hogy a magyar nemzettagságot meghatározó legfontosabb kritériumok a következők: az illető önmagát magyarnak tartsa (98 százalék), ismerje a magyar nyelvet (96 százalék), és magyar származású legyen. A magyar állampolgárság azonban eddig nem tartozott a nemzettagságot meghatározó elemek közé. 2016-ban a megkérdezettek mindössze 26 százaléka gondolta azt, hogy „ahhoz, hogy valaki igazi magyar legyen”, magyar állampolgárnak is kell lennie. Ez az arány 2021-re 52 százalékra módosult. Ez azt jelenti, hogy többségbe kerültek azok, akik a magyar állampolgárságot az identitást meghatározó fontos elemnek gondolják.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) mondta azt, hogy „nagyon büszke”, 40 százalékuk pedig, hogy „büszke a magyarságára”. Azok aránya, akik identitásukra nem büszkék, elenyésző (4 százalék) volt.

(MTI)

Kiemelt képünkön résztvevők láthatók székely zászlókkal a székely szabadság napja alkalmából tartott rendezvényen a budapesti Hősök terén 2019. március 10-én. MTI/Máthé Zoltán