Egerekkel számoltatnák fel a Lyme-kórt
Kim Lewis, a bostoni Northeastern Egyetem kutatója szerint nagy esély van arra, hogy a betegséget ilyen módon felszámolhassák. Az első szabadföldi tesztelés jövő nyáron várható – olvasható a newscientist.com portálon.
A Lyme-kórt okozó Borelia burgdorferi nevű baktérium vadon élő egerekben szaporodik. Az apró emlősökön élősködő kullancsok felelősek azért, hogy a kórokozó más állatokra, akár emberre is átterjed.
A komoly egészségügyi kockázattal járó betegség egyre nagyobb problémákat okoz Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában is. Jelenleg olyan antibiotikumokkal kezelhető, amelyek széles hatásspektrumú szerek, vagyis számos más — a kezelt szervezet számára hasznos, például az emésztőrendszerben élő — baktériumot is elpusztítanak. Lewis kutatócsapata egy olyan molekulára, az úgynevezett higromicinre bukkant, ami a baktériumok nagy részére nézve ugyan ártalmatlan, azonban a Lyme-kór kórokozójára, és az ahhoz hasonló, spirális szerkezetű (Spirochaeta) baktériumokra nézve toxikusnak bizonyult. Jó hír, hogy állatkísérletekben dózistól teljesen függetlenül ártalmatlannak bizonyult a baktérium gazdaszervezeteire nézve.
A FlightPath nevű vállalat a napokban nyújtja be az Egyesült Államokban a kezdeti engedélyt, ami ahhoz szükséges, hogy a hatóanyag emberi tesztelése is kezdetét vehesse. A higromicin akár a (hasonló szerkezetű) szifilisz kezelésében is sikeresen bevethető lehet.
Lewis kutatócsoportja kimutatta, hogy a higromicinnel kiegészített csalétek egerekkel történő etetése képes a B. burgdorferi fertőzéseket megszüntetni. Elméletileg az ilyen csalik kihelyezésével akár egész országok területéről ki lehetne irtani a Lyme-kórt.
Nem kizárt tehát, hogy hamarosan nemcsak rókákat fogunk vakcinázni a veszettség ellen, hanem egereket is annak érdekében, hogy többé nem okozzon nagyon súlyos, hosszan tartó megbetegedéseket egy kullancscsípés. Mindez különösen fontos lenne az erdőben dolgozó fakitermelők, erdészek és vadgazdálkodók szempontjából.
Kiemelt képünk forrása: Pixabay.com
