Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében II. János Pál pápa szavait idézve azt mondta, „a kultúra és a hit közötti szintézis nemcsak a kultúra igénye, hanem a hité is. Az a hit, amely nem válik kultúrává, nem teljesen befogadott, nem teljesen átgondolt, nem elég hűségesen életre váltott hit”.

Vállaljuk fel a felhalmozódott értékeket

Az államtitkár hangsúlyozta, ki kell állni amellett, hogy kétezeréves kereszténységünk összekapcsolódik a kultúrával, az egyház pedig – egyebek mellett az orvostudomány, a művészet, az építészet tekintetében – a történelem során komoly értékeket teremtett és értékteremtést, értékmentést végez napjainkban is.
Hozzátette: ma, amikor a keresztény kultúrát támadják, az egyház által teremtett értékeket veszélyeztetik, különösen fontos, hogy „vállaljuk fel a felhalmozódott értékeket”.

Soltész Miklós közölte: az az ideológia, amely

„a kultúrát kidobja, amely a kereszténységet és más vallásokat üldözi, nem tartja tiszteletben a természetet és a teremtett világot, nem fog sokáig fennmaradni, mégis komoly pusztítást tud véghezvinni”.

Az államtitkár jelezte, a magyar kormány „harcolva támogatta és fogja támogatni” a jövőben is az egyház értékteremtési, értékmentési céljait.

hirdetés

Több és gazdagabb lesz az ember

Felföldi László pécsi megyés püspök azt mondta,

„a könyvtár a tudomány és a bölcsesség csodálatos helyszíne”,

amely az emberek Istenre találását is segíti. Hozzáfűzte: a bibliotékával „több és gazdagabb lesz az ember”.

Udvardy György veszprémi érsek úgy fogalmazott: a könyv Isten megtestesüléseként, teremtő tevékenységének folytatásaként van jelen kultúránkban, hiszen

„nem mást tesz az író ember, mint felismeri létét, felismeri Istent, keresi a kapcsolatot, próbálja megismerni a világot, és van bátorsága, hogy szavakkal teremtsen, hozzon létre gondolatot”.

Hoppál Péter pécsi fideszes országgyűlési képviselő, a kulturális alapellátás kiterjesztésének összehangolásával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos kiemelte: a baranyai megyeszékhelyen mintegy 900 éven át a tudomány, a művészet, az oktatás és a közművelődés is az egyház keretei között zajlott. Ezért fontos, hogy a

„21. század embere is számon tartsa: ami gyökerezik tudásból és művészetekből, azt a kétezeréves európai keresztény kultúrából kapta” 

– fűzte hozzá.

Rózsakert és borozó

Schmelzer-Pohánka Éva könyvtárvezető közölte: az intézménynek helyet biztosító épületet egy összesen több mint egymilliárd forintos, kormányzati támogatással megvalósuló beruházás részeként újították fel. Írásos összegzésük szerint ennek során a székesegyház szomszédságában lévő Rózsakertet és az ottani korábbi borozót is felújították. A Rózsakert éjszakára zárható parkká alakul és kisebb kulturális rendezvényeknek is helyet adhat. Az egykori borozó helyén a püspökség ajándékboltot nyit, amely közvetlen feljáratot biztosít a parkba, illetve a bibliotékának helyet adó épületbe.

Raktárkönyvtárból a kutatás felé

Az 1968-ban alapított pécsi egyházmegyei bibliotéka fél évszázad után, csaknem húszévnyi raktárkönyvtári múlt után kap méltó helyet, és igyekszik visszakerülni a könyvtári és a kutatási vérkeringésbe, a magyar kormány támogatásával felújított belvárosi épület előnyeit kihasználva.

Több mint ötvenezer kötetes állománya a nyomtatott könyvek mellett periodikákat, kódex- és ritkasággyűjteményt, egy kisebb régi könyves gyűjteményt, kéz- és gépirattárat, kottatárt, liturgikus könyvek kollekcióját, valamint az aprónyomtatvány-gyűjteményen belül imalap- és szentképgyűjteményt is magába foglal.

Az állomány mintegy hetven százalékban vallástudományi munkákat, kisebb hányadban történettudományi, helytörténeti és egyházmegye-történeti, valamint egyéb tudományterületről származó köteteket tartalmaz.

A megújult bibliotékát 2022 tavaszáig előzetes bejelentkezéssel lehet a könyvtárosok vezetésével megtekinteni, állományát helyben használni, a benne fellelhető forrásokat és szakirodalmakat kutatni.

(MTI)

Kiemelt képünk forrása: Pixabay.com