„Magyarország gyönyörű ország csodálatos emberekkel, akik szeretik az amerikaiakat”
Magyarország „egy gyönyörű ország csodálatos emberekkel, akik szeretik az amerikaiakat” – húzta alá David Cornstein cikkében. Mint írta, Magyarországnak „virágzó gazdasága van, miközben a megélhetés körülbelül feleannyiba kerül, mint más európai országokban.”
“Hungary still Europe’s best-kept secret,” writes former Ambassador David Cornstein in @newsmax. “Orbán has transformed the nation into a powerhouse” https://t.co/iSXo52b2Wt pic.twitter.com/qISKGwclX6
— Zoltan Kovacs (@zoltanspox) October 6, 2021
Megjegyezte azt is, hogy az amerikai médiában megjelent cikkek alapján nem ilyen kép rajzolódik ki, és ha azok alapján döntött volna, valószínűleg nem fogadta volna el a nagyköveti tisztséget.
„Ahogy szövetségeseink többsége, Orbán kormánya sem tökéletes, de a miniszterelnök a nemzet hosszú távú érdekeit szem előtt tartva, az észszerűség mentén határozza meg politikája körvonalait”
– fűzte hozzá.
Javuló gazdasági teljesítmény
A volt amerikai nagykövet kiemelte, hogy a magyar kormányfő a vállalkozás szabadságának biztosításával, a szabályozások csökkentésével, az adócsökkentéssel és egyéb olyan lépésekkel, amelyekkel Donald Trump előző amerikai elnök is egyetértene, fellendítette a gazdaságot. A volt nagykövet szerint Orbán előtt az ország nyolc évig nyögte a szocialista kormányok rossz vezetését.
A koronavírus-járvány előtt a hazai össztermék (GDP) növekedése alapján Magyarország Európa legjobban teljesítő országai közé tartozott -folytatta. Emlékeztetett arra is, hogy a munkanélküliségi ráta példátlanul alacsony, mindössze 3,7 százalék.
Ráadásul a kormány célja az, hogy a családok húzzanak hasznot a gazdasági fejlődésből. Orbán szerint, mivel a családokat tépázta meg a legjobban a járvány, nekik kell elsőként részesülniük a gazdasági fellendülés eredményeiből. Ennek érdekében úgy döntött, hogy ha a GDP növekedése idén eléri az 5,5 százalékot, akkor a gyermekes szülőknek visszatérítik a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadót, mutatott rá.
„Micsoda eltérés a jelenlegi amerikai kormány adóztass és költekezz politikájához képest!”
– jegyezte meg David Cornstein.
A migráció kezelése
Az egykori diplomata a migrációról szólva szívszorítónak nevezte, ami az Egyesült Államok déli határán zajlik. A migrációs nyomás amerikai kezelésével a magyar hozzáállást állította szembe. Hangsúlyozta, hogy a 2015-ös migrációs válság idején Orbán határozottan lépett, és azonnal kerítést húzott fel, hogy feltartóztassa az emberáradatot.
„Ő volt az első európai politikus, aki hangosan kimondta, hogy a gyökeresen eltérő háttérrel rendelkező emberek bevándorlása nemkívánatos dolog”
– emlékeztetett.
Követendő politika
„Orbánnak igaza volt”, tette hozzá, rámutatva, hogy Németország migránsokat tárt karokkal váró politikájának kudarca után olyan országok, mint Ausztria, Dánia és Svédország is követni kezdték a magyar példát.
A migráció volt az egyik ügy, amely miatt Magyarország összetűzésbe került az Európai Unióval, és amely feltárta az ellentéteket Európa nyugati, liberális demokráciái és a konzervatívabb keleti tagállamok között – írta a volt nagykövet.
„Brüsszel felelősségre is vonta Orbán kormányát arra hivatkozva, hogy meggyengítette az igazságszolgáltatás függetlenségét, és aláásta a jogállamiságot”
– emlékeztetett.
Magyar-Orosz kapcsolatok
A volt nagykövet hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban élőkből gyakran rosszallást vált ki Budapest és Moszkva szoros viszonya. Ugyanakkor az Oroszországtól energetikailag függő Magyarország számára biztonsági szempontból elengedhetetlen, hogy kulturált viszonyt ápoljon Moszkvával. Ezzel együtt a NATO-tagság is meghatározó szerepet tölt be az ország biztonságpolitikájában, nyomatékosította.
David Cornstein hangsúlyozta, Orbán sokszor hangoztatta, hogy szeretne javítani a NATO és Oroszország viszonyán, hiszen ha Nyugat és Kelet acsarkodik, Magyarország veszít. „Bölcs szavak”, jegyezte meg a volt nagykövet.
(V4NA)
Kiemelt képünkön David Cornstein budapesti amerikai nagykövet előadást tart a Magyarország 20 éve a NATO-ban című konferencián az Országházban 2019. március 13-án. MTI/Bruzák Noémi
