Nem mintha számítanának az érzelmi attitűdjeim, de Ferenc pápa részéről ez a villámlátogatás nagyon jól esett. Számomra az egyházfő személye egyben az egyház egységét és egészét jeleníti meg. A mostani Szentatya elődeinek habitusa elkényeztetett bennünket, ám Bergoglio szőröstül-bőröstül elfogadása mintha nehézségekbe ütközött volna – eleddig. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus díszvendége azonban minden eddigi véleményemre rácáfolt. Lehet, mert ezúttal első kézből érkeztek hozzánk Péter utódjának tanító szavai?
A beszámolók alapján maga Ferenc pápa is rácsodálkozott a magyarok kincseire. Ki tudja, lehet, hogy éppen a tanácsadói ismerték hiányosan nemzetünket, így az egyházfő is csak „mintegy tükör által, homályosan” láthatott korábban velünk kapcsolatban.
Valójában az agyonértelmezett vizit hosszáról csámcsogó aggályok is eloszlottak. Sőt, elmondhatjuk, hogy Ferenc pápa tökéletesen döntött, amikor a nemzetközi találkozó szentmiséjére szűkítette le jelenését. Meghagyta a kongresszus főszereplőjének a rivaldafényt.
Az eucharisztikus Jézus állhatott a középpontban.
Állt is! A szombat esti körmenet az Oltáriszentséggel és a több százezer katolikus és a jóakaratú, sok esteben más felekezetű hívővel eucharisztikus csodának is felfogható, annak minden szerénységével és alázatával.
Nem harsogott, mint annak idején a kommunisták május elsejei kötelező masíroztatása. Nem ripacskodott, mint a szivárványosok devianciát istenítő büszke felvonulása. Csak egyszerűen Jézussal sétált egyet a tömeg, meg-megérintve a Mester ruhájának szegélyét, amelyből erő áradt a jelenlevőkre.
hirdetésUgyanezt az erőt közvetítette a köztünk vendégeskedő Szentatya. A kereszt erejét, magát Krisztust akarta elhozni közénk a földi helytartó. Semmi mismásolás, semmi másképpen is értelmezhető kijelentés.
Hasított az evangélium kétélű pengéjével.
Ketté is szelte azokat, akiknek csak annyira futotta a maguk módján megélt vallásosságukból, hogy kiragadott, elferdített pápai mondatokkal verjék orcán, a szívélyes fogadtatás álszent leple alatt, azt aki most félreérthetetlenül jelentette ki: a házasságnak az egy férfi és egy nő szövetségét tekinthetjük.
Ferenc pápa örömmel konstatálta a magyarok családvédelmi akcióit, és csodálta az ökológiai fejlesztéseinket a teremtett világ megóvása érdekében. Azt is hangsúlyozta a Vatikán államfője, hogy az Európai Uniónak vissza kellene térnie a születése okát jelentő szellemi gyökerekhez. Egyetértünk.
Az európai hamisító gépezet most tehát képtelen volt átverni a ferdítéseit, szándékos félreértelmezéseit a közvéleményen. A pápai szavak és állásfoglalások kristálytisztán a katolikus tanítás közvetítői lehettek.
Ezek után persze mindannyian kellemesen csalódtunk egymásban. Úgy vélem, Ferenc pápa, aki olyannyira jól érezte magát közöttünk, hogy kilátásba helyezte: hamarosan szívesen visszatérne hozzánk amolyan belevaló pápalátogatásra. És mi Ferenc pápában, aki az egyház legfőbb jó pásztoraként tekintett az ő magyarországi nyájára. Eltűntek az ítéletek, és kialakulhatott az egymás iránti tiszta érdeklődés, párbeszéd.
De jó lett volna, ha mindez akár évekkel korábban megtörténik. Akkor semelyik elkeseredett újságíró nem írhatta volna le az egyházfőt minősíthetetlen szavakkal. Na, de már ne is ezen sopánkodjunk! Örüljünk inkább annak, hogy tiszta lapot adhattunk egymásnak az eucharisztikus test osztatlan közösségében. Amúgy még egy csomó dolgot át kellene beszélnünk egymással. Visszavárunk, Szentatya!
I love you, Franciscus!
Gável András
A kiemelt kép forrása: MTI/Koszticsák Szilárd
