Most vált biztossá, hogy óriási migrációs hullámra számíthatunk

Így járt az Európai Bizottság is, amelynek egyik szóvivője a napokban már-már meglepve jelentette ki, hogy a tálibok nem teljesítették a kormányalakítással kapcsolatos ígéreteiket, hiszen sem nők, sem vallási kisebbségek tagjai nem kaptak helyet az új kabinetben. Sőt, ahogyan távolodik az amerikai csapatkivonás napja, úgy jönnek az egyre keményebb intézkedések, és úgy tűnik el a békülékeny hangnem a tálibok kommunikációjából. Máris láthattuk azokat a képeket, amelyeken jól látszanak a függönnyel kettéválasztott tantermek, az egyik oldalon a férfiakkal, a másikon pedig a nőkkel, akik ráadásul az eddigiektől teljesen eltérően fekete, egész testüket és arcukat eltakaró ruhában ücsörögnek a tantermekben.

A napokban pedig azt is közölte az új vezetés, hogy megtiltják a nők számára a sportot, azzal érvelve, hogy mozgás közben adódhatnak olyan helyzetek, amikor a nők arca, vagy teste nem lesz teljesen eltakarva és ez nem megengedett. A másik nagy változás, hogy mostantól a tüntetések is engedélyhez kötöttek, semmilyen spontán demonstrációt nem lehet tartani Afganisztánban.

A tálibok gondolkodását pedig jól mutatja, hogy egyik vezetőjük azzal igyekezett nyugtatni a kedélyeket, hogy minden nemzetközi jogi előírást betartanak – amely összhangban van a saríával.

Ezek után nem kérdés, hogy a szabadsághoz szokott afgánok ezrei, tízezrei sőt, százezrei fogják úgy gondolni, hogy menniük kell az országból. Ráadásul egy részük nyelveket beszélő ember, akiknek van is pénzük arra, hogy ne gyalog vágjanak neki az ismereten útnak, amelynek célpontja egyértelműen Európa, amelyről már olyan sok jót hallottak. Hozzájuk fognak csatlakozni azok a létükben fenyegetett vidéki milliók, akik nem is feltétlenül a tálibok, hanem az éhínség és a vízhiány elől menekülnek majd, és akikről már most láttuk a videókat, ahogyan sivatagban menetelnek.

Az tehát már nem kérdés, hogy Európának komoly, akár a 2015-ösnél is nagyobb migrációs hullámmal kell szembenéznie. Az viszont annál inkább kérdés, hogy hogyan?

Egyre több tagállam szerint úgy, hogy nem engedjük ide az embereket, és mivel Afganisztánban nem dúl polgárháború, és a tálibok szerint is béke van, egyszerűen biztonságos országként tartjuk nyilván, ily módon pedig nem lehetséges a menedékkérelmek pozitív elbírálása. Erre utaló nyilatkozatokat már nemcsak az osztrák és a német kancellár, hanem meglepő módon a liberális holland miniszterelnök, Mark Rutte is tett. Talán éppen az ő 180 fokos fordulata jelzi a legjobban, hogy tényleg nagy a baj. Mit lép ehhez képest Brüsszel? Egyelőre semmit. Sorra jönnek a nyilatkozatok egy új migrációs stratégia szükségességéről, az Európai Parlament a befogadást hangsúlyozza és egy 2001-es irányelv alapján engedne be mindenkit sőt, egyes szirénhangok még a kvóta ötletét is felvetik.

Közben pedig az idő vészesen fogy, a magyar határt illegálisan átlépők fele ugyanis már most is afgán.

Európa pedig továbbra sem képes egyértelmű üzenetet küldeni nekik, melyben ez áll: ne jöjjetek! Továbbra is hiányoznak azok az eurómilliárdok, amelyek ahhoz kellenének, hogy Iránban vagy Pakisztánban, vagy bármelyik másik, Afganisztánnal szomszédos államban lehessen megteremteni a menekülők emberhez méltó körülményeit. Pedig az üzenet és a pénz nélkül csak egy dolog marad, a szigorú határvédelem, amelyhez Brüsszelből sem anyagi, sem emberi erőforrást nemigen várhatunk. Fontosabb ugyanis az LMBTQ-jogok érvényesülése és homályos jogállamiságinak nevezett politikai szempontok betartatása, számonkérése. Pedig a valódi baj az ajtón kopogtat, és ha betöri azt, már késő lesz bármit is tenni.

Kiemelt kép forrása: Pixabay