Erdő Péter: Szolidaritást kell vállalnunk a hitükért üldözöttekkel – megnyílt a Kereszt-tűzben kiállítás
Az eseményen L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntötte házigazdaként az egybegyűlteket. Rövid beszédében emlékeztetett, nem olyan távoliak a kommunizmus emlékei, amikor üldözték a hitüket gyakorló embereket, amikor nem volt szabad a vallásgyakorlás. Egyben megköszönte mind a magyar kormány, mind az egyház partnerségét is, hogy e kiállításnak a nemzet múzeuma adhat otthont. Hangsúlyozta: megtiszteltetés, hogy Erdő Péter bíboros rövid időn belül újra a Nemzeti Múzeum vendégszeretetét élvezi.
A főigazgatói üdvözlő szavak után Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek beszédében emlékeztetett: ünnepeljük az Eucharisztikus Világkongresszust és ünnepeljük az Eucharisztiát is. Kiemelte: az eucharisztiát ünnepelni nem lehet anélkül, hogy szóba ne kerülne a szenvedés, a keresztény hitük miatt üldözöttek megpróbáltatásai. Ilyenkor különösen szoros szövetséget és szolidaritást érzünk velük, és próbálunk rajtuk lehetőségeinkhez mérten segíteni is. 
A köszöntők sorát Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes folytatta, kiemelve: napjaink humanitárius válsága a keresztényüldözés. 340 millió keresztény, minden nyolcadik üldöztetést szenved el, naponta 13 keresztényt gyilkolnak meg Jézus Krisztusba vetett hite miatt.
Emlékeztetett: a hideg számok mögött emberek, családok, sorsok és tragédiák állnak. A magyar kormány pedig kötelességének érzi, hogy támogassa őket.
„Miért pont a keresztényeket?”
– tette fel a kérdést a miniszterelnök-helyettes. 
Magyarország egy keresztény ország, keresztény kultúrkörrel, történelemmel és elemi kötelességünk a segítség. Noha a kormány elsősorban a magyar emberek védelmét tűzte zászlajára, de „állapotbéli kötelességünk keresztény testvéreink megsegítése is” – mondta. Emlékeztetett: ma a világban zajló keresztényüldözés nem csupán az emberi jogok tiprása. Embereket fejeznek le, családokat irtanak ki Jézusba vetett hitük miatt a Közel-Keleten és Afrikában. Ugyanúgy keresztényüldözés zajlik, az egykor csodált nyugati világban is. Ez utóbbi a 60-70-80-as évek vasfüggöny mögötti keresztényüldözéséhez hasonlítható: legyen szó az erőszakos LMBTQ-propagandáról, a Pro Life aktivisták hátrányos megkülönböztetéséről vagy a hitükért meghurcolt átlagemberekről. Emlékeztetett: a „fejlett” nyugaton lassan gyűlöletbeszédnek számít a Bibliából idézni.
„Magyarország 300 évig harcolt az Oszmán-birodalom ellen. 150 évig élt a török elnyomás alatt. Mi tudjuk, milyen az iszlám törvényei szerint élni, és köszönjük, nem kérünk belőle. Ezt ne is akarja senki ránk kényszeríteni!”
Magyarországon a világ szeme
Azbej Tristan államtitkár az öröm hetének nevezte az Eucharisztikus Világkongresszust: „Ünnepeljük Jézus Krisztust, ünnepeljük az Eucharisztiát.” 
Megtiszteltetésnek nevezte, hogy a vértanúegyházak képviselői megtisztelik a megnyitót jelenlétükkel, és a velük az elmúlt években szorosabbra fűzött kapcsolat megannyi ajándékkal szolgált számunkra. Ám e szoros kapcsolat apropóját a naponta 13 meggyilkolt keresztény adja és azok a tízmilliók, akiket üldöznek hitük miatt. Ezért New York, Washington és Róma után itt, Budapesten mutatják be a Kereszt-tűzben kiállítást, most, amikor Magyarországon a világ szeme.
Hangsúlyozta: a népirtás könnyed szó annak kifejezésére, amikor rendszerszinten üldözik és gyilkolják a keresztényeket a Közel-Keleten és Afrikában. Noha Magyarország sok támadást kap migrációs politikája miatt, de a magyar kormány nem adja fel a reményt, hogy a keresztény kulturális alapokon nyugvó, gazdaságilag fejlett nyugati országok legalább politikai szinten támogatni fogják a keresztény kultúra bölcsőjének lakóit. Továbbá nem hagyja, hogy ezt a népirtást ilyen magától értetődően lesöpörjék a politikai napirendről. 
Beszéde végén bejelentette, az afganisztáni válságövezetbe, a legelső biztonságos országba a Hungary Helps Program humanitárius élelmiszersegélyt küld, amelyből nagyjából ezer család részesülhet.
Az ünnepi megnyitó végén a Miatyánkot és az Üdvözlégy Máriát imádkozták az egybegyűltek.
