Tüntetések Kabulban: az emberek nem jutnak a pénzükhöz

Több százan tüntettek Kabul utcáin, tiltakozva a bankok, köztük az afgán központi bank zárva tartása miatt – közölte a Hama Press afgán hírügynökség.

A tüntetők zöme azt követelte, hogy a bankok legalább egy részét adják oda nekik a betéteiken lévő pénznek. A bankok tulajdonosai ugyanakkor azt mondják, hogy nem folytathatják a munkát a megszokott rendben, amíg nem nyílik meg újra a központi bank. A pénzintézetek dolgozói közül sokan ráadásul, féltve a biztonságukat, nem merik folytatni a munkát. Hasonló a helyzet a valutaváltokkal, de még a valutaüzérekkel is.

Az afganisztáni bankok az iszlamista tálib tálibok hatalomátvétele óta napokig zárva voltak,

emberek milliói nem fértek hozzá a betéteikhez, a munkaadók pedig nem fizették ki a munkavállalók bérét. A kabuli tüntetők között voltak szép számban közalkalmazottak is, akik hónapok óta nem kapnak fizetést.

A tálibok azt ígérték, hogy augusztus 25-én újra megnyílnak a bankok, de ez csak részben történt meg, senki se tud a bakfiókokban készpénzt felvenni. A pénzkiadó automaták működnek ugyan, de pénzfelvételt korlátozták napi kétszáz dollárban, ezért végeláthatatlan sorok kígyóznak előttük.

Az tálibok augusztus 23-án közölték, hogy Hadzsi Mohammad Idriszt nevezték ki a jegybank ügyvezető elnökévé. Ezt megelőzően a pénzintézet korábbi vezetője, Adzsmal Ahmadi – aki a hatalomátvétel előtt külföldre menekült Asraf Gáni elnök kormánya idején vezette a jegybankot – közölte, hogy

a tálibok legfeljebb az állami pénztartalékok 0,1 százalékához férnek hozzá, mert jelentős részüket az Egyesült Államok befagyasztotta.

Arra figyelmeztetett, hogy a táliboknak ellenőrzésük alá kell vonniuk a tőkeáramlást, korlátozniuk kell a hozzáférést a dolláraktívumokhoz, elkerülendő az infláció megugrását és a lakosság elszegényedését a közép-ázsiai országban, ahol – figyelmeztetett szombaton az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) – súlyosbodhat a szárazság, és

több mint hétmillió ember szorulhat humanitárius segítségre.

Hírügynökségek megjegyzik, hogy a gazdasági válság miatt a nyugati országok várhatóan hatékonyabban tudják rávenni Afganisztán új urait, hogy széles társadalmi alapokon nyugvó kormányt alakítsanak, és hagyják békében élni az embereknek, miután az Egyesült Államok három napon belül teljesen kivonja a katonáit az országból.

Az AP helyszíni beszámolója szerint a tálibok erősítést küldtek szombaton a kabuli reptér környékére, ahol a két nappal ezelőtti véres terrortámadás után is folytatódik az emberek kimenekítése az országból. A tálibok megpróbálják megakadályozni a nagyobb tömegek összeverődését a légi kikötőnél, és jelen pillanatban nincs senki azokon a helyszíneken, ahol az elmúlt két hétben nagy tömegek vártak arra, hogy bejussanak a reptér területére. A tálibok új ellenőrzőpontokat létesítettek az oda vezető utakon. Egyesek közülük az afgán hadseregtől zsákmányolt, Hummer típusú amerikai terepjárókkal állnak őrt, éjjellátó készülékekkel vannak felszerelve.

A brit védelmi minisztérium közben közölte szombaton, hogy tisztán civileket kimenekítő brit repülőgépek többé nem szállnak fel a kabuli reptérről, de a brit katonák és kis számú afgán csoportok elszállítása folytatódik. A Sky News hírtelevízió közölte, hogy az utolsó, kizárólag civileket szállító gép szombatra virradóra indult útnak.

A római Leonardo da Vinci reptérre szombat reggel érkezett meg az utolsó menekültjárat, 58 afgán polgár érkezett az olasz légierő gépével. A fedélzetén volt Olaszország római konzulja és egy NATO-diplomata is, aki koordinálta az evakuációt a kabuli reptéren.

Csütörtökön több tucat ember, köztük 13 amerikai katona vesztette életét egy öngyilkos robbantásos merényletben, amely elkövetését az Iszlám Állam helyi ága vállalta magára.

Hírügynökségek egymásnak ellentmondó adatokat közölnek a halálos áldozatok számáról. Míg például az AP amerikai hírügynökség szerint legalább 169 afgán – köztük tálibok – és 13 katona vesztette életét a merényletben, addig a Reuters hírügynökség szerint ez a szám az amerikai halálos áldozatokkal együtt 92.

A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül foglalták el Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni államfő elmenekült az országból. A tálibok két nappal később közölték, hogy büntetlenséget biztosítanak minden állami tisztviselőnek, és felszólították őket, hogy térjenek vissza munkahelyükre. A tálibok közölték, hogy békés kapcsolatok fenntartására törekszenek más országokkal, tiszteletben tartják a nők jogait az iszlám törvények keretében.

A tálibok ígéretei ellenére sokan tartanak attól, hogy hatalomra kerülésükkel visszatérnek az 1996 és 2001 közötti hatalmuk idején életben volt szigorú iszlám törvénykezéshez (saría). Akkor egyebek mellett megtiltották a nők munkavállalását, a bűncselekményeket pedig gyakorta kivégzéssel vagy végtaglevágással büntették.

(MTI)

Kiemelt képünkön a kabuli reptérről felszálló repülőgépek után rohanó tömeg látható.