Szívvel, lélekkel és a hit teljességével tegyük a dolgunkat
– Egészen rendhagyó lesz az idei Debreceni Virágkarnevál: a Szent Korona virágkocsija mellett megjelenik egy különleges virágkompozíció is, amely a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából született.
– Augusztus 20-a hagyományosan a nemzeti és állami ünnepünk, I. István király szentté avatásának évfordulója. Azonban a debreceniek számára ez az ünnep egybeforr a Virágkarnevál napjával. Immáron 1966 óta szinte minden esztendőben ezen a napon, varázslatos látványosság fogadja a helyieket és az idelátogatókat. A Debreceni Virágkarnevál történetében a Szent Korona egyébként állandó szimbólum, azonban öt éve hagyománnyá vált az is, hogy a virágkocsit felvisszük Esztergomba, hogy ott Erdő Péter bíboros megáldja, a Nagyboldogasszony ünnepén bemutatott mise után. A korona mellett minden évben van egy kísérőkocsi is, amely valamilyen aktuális szakrális üzenetet hordoz. Idén nem is kaphatott volna szebb üzentet, mint a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) jelmondatát, amely így hangzik: „Minden forrásom belőled fakad”.
– Hogyan született meg a NEK-virágkocsi gondolata és ki álmodta meg az elkészült csodát?
– Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tárcavezetője, Kásler Miklós egy virágkocsival ajándékozta meg a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. A virágkarnevál pedig felkérést kapott a virágkreáció megvalósítására. Közös gondolkodás eredménye lett a „szoborcsoport”, amelyet a virágkarnevál szervezői, Pikó Sándor képzőművésszel együtt álmodtak meg. A debreceni polihisztornak köszönhetjük az elmúlt 35 év legmeghatározóbb virágszobrait, a karneválok történetében. Az elképzelés alapvetően az volt, hogy a virágkocsi a szentáldozáshoz kapcsolódjon. Végül az a döntés született, hogy az alkotás az egyik legismertebb magyarországi eucharisztikus csodának állítson emléket, a bátai Szent Vér-kegyhely eucharisztikus csodájának. 
– Mi alapján került megjelenítésre a „bátai csoda”?
– Ellátogattam Bátára és beszélgettem Sümegi József történésszel, a kegyhely kinevezett lelkipásztori felelősével, hogy hiteles forrás alapján alkossuk meg az eucharisztikus virágkocsit. A „kegyhely őre” elmesélte, hogy Bátán 1093-ban, Szent László király alapított bencés apátságot, ahol az eucharisztikus csoda megtörtént az 1350-es években. Későbbi forrásokból rekonstruálható, hogy a csoda az átváltoztatott szentostya vérzése volt. A bátai kegytemplom ezután zarándoklatok célpontja lett, hívek tömegei látogatták az ereklyeként őrzött vérző ostyát. Sümegi József azt is elmondta, hogy 1539-ben a kegyhely a török kíméletlen pusztításának áldozatául esett, és a Szent Vér ereklye is megsemmisült. Négy évszázaddal később, az 1938-as eucharisztikus világkongresszusra készülve elkezdődött a kegyhely megújítása. Majd 1939-re végre elkészült a bátai Szent Vér kegytemplom. 2017. szeptember 16. óta pedig Krisztus vére is újra jelen van a bátai kegytemplomban, ugyanis a nyitrai püspök egy 1×1 centiméteres darabot adományozott a pécsi megyéspüspöknek, Veronika kendőjéből. Az ereklye tehát annak a kendőnek a darabja, amely Jézus arcát takarta a sírban. De hogy miért is mondtam el mindezt. Az a megtiszteltetés ért minket, hogy ezt a bizonyos ereklyét, Sümegi József elhozza augusztus 20-án Debrecenbe, és a megfelelő biztonság mellett, ki lesz állítva a NEK virágkocsiján. 
– Hogyan ábrázolja a virágkreáció az eucharisztikus csodát?
– Középen a Nagyboldogasszony, Szűz Mária áll fehérben, ruháján a mellvédnél, egy szál vörös rózsa szimbolizálja a vérző ostyát. Előtte az Úr asztala, a Bibliával, a kehellyel és a kenyérrel megterítve. Jézus mintegy asztalt terít ebben a kompozícióban a velünk való találkozásra. Szűz Máriát két oldalról fehér angyalok fogják közre, illetve megjelenik az alkotáson a NEK üzenete felirat formájában is: „Minden forrásom belőled fakad”. A száraz és selyemvirágokból álló kreációt mindenhol fehér liliom veszi körül. A kocsi minden helyszínen friss élővirág-díszítést fog kapni.
– Milyen utat járnak be a bíboros úr által megáldott virágkocsik?
– Miután az esztergom-budapesti érsek megáldotta a kocsikat, hosszú zarándokútra indulnak Esztergomból. Először augusztus 20-án a virágkarneválon lesznek kiállítva, majd egyből Budapestre szállítjuk a két kocsit, ahol szeptember 5-12. között, a NEK eseményeihez kapcsolódva csodálhatják meg őket az érdeklődők, a Mátyás-templom előtt. Szeptember 8-án és 12-én pedig debreceni művészek, kulturális programokkal is szórakoztatják a nézőket a kocsiknál. Végül a pápa látogatása után Nagyváradra indulnak a virágköltemények, ahol Szent László szarkofágjánál ér véget az útjuk. Tervezünk még egy nagyobb körutazást is, a magyarországi és a határon túli templomokba, kegyhelyekre, de ez még a jövő zenéje.
– Hogyan lehet biztonságosan szállítani egy ilyen hosszú úton a szoborcsoportot?
– Mint egy puzzle-t, úgy szétszedjük elemeire a szobrokat és a helyszínen újra összerakjuk. Időigényes, nehéz és költséges feladat, de máshogy nem tudnánk biztonságban eljuttatni teljes pompájában a kongresszusra a kompozíciót. 
– Mit jelent a Debrecen és a karnevál életében, hogy egy ilyen nagyszabású világeseményhez csatlakozhat, mint a NEK?
– Óriási megtiszteltetés, hogy Kásler miniszter úr épp a mi „tárházunkból” választott ajándékot a NEK számára. A szakralitás ugyan évről évre jelen van a virágfesztivál életében a Szent Korona jelenléte révén, s azáltal, hogy a virágkarnevál Erdő Péter bíboros áldását viseli. Az idei év azonban mindennél különlegesebb, ugyanis a fővárosban kiállított virágkocsikkal elvihetjük egy világhírű, nemzetközi rendezvényre Debrecen ökumenikus üzenetét. Debrecen egyfajta lelki központ minden felekezet számára. Teljes vallási egységben mozog a város, a kölcsönös megbecsülés, tisztelet, szeretet és az együttműködés jegyében. A debreceni hívőközösség azzal szeretettel szeretne egymás felé fordulni, melyet Krisztustól tanultunk, s melynek képviselője II. János Pál pápa. Óriási mérföldkő volt a magyarországi ökumené történetében, mikor Szent II. János Pál pápa 30 évvel ezelőtt egy ökumenikus találkozón vett részt Debrecenben, ahol a katolikus és református testvérek kiengesztelődése jegyében, egy koszorút helyezett el a protestáns gályarab prédikátorok emlékére. A pápa gesztusa akkor és ott, elindított egy folyamatot, a testvéri együttműködés és megbocsájtás jegyében, amely a mi városunkban azóta is intenzíven jelen van. Olyannyira, hogy éppen tegnap, augusztus 19-én avattuk fel, Szent II. János Pál szobrát, a Szent Anna-templom lépcsőteraszán. Ez a szoboravatás is egyfajta ráhangolódás a NEK lelki élményére.
– Mivel készül még Debrecen az eucharisztikus kongresszusra?
– Számtalan lelki programmal, melyek közül kiemelném, hogy a Nagyboldogasszony ünnepe előtt egy nappal, végre bemutathattuk a Csíksomlyói passiót, a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadásában, a Kossuth téren. A Vidnyánszky Attila rendezésében és Zsuráfszky Zoltán koreográfiájával megvalósuló passiójáték olyan óriási sikert aratott, hogy senki nem tudott mellette csak úgy elsétálni, megállt az élet a téren, az emberek ottragadtak és áthatotta őket a megváltásnak és a bennünk élő Jézus Krisztusnak üzente.
– Ön hogyan éli meg Debrecen kiemelt szerepvállalását?
– Ha az ember szívvel, lélekkel és a hit teljességével teszi a dolgát, akkor egyszer csak minden összekapcsolódik mindennel, és egy olyan áldást kaphatunk a munkánkra, mely után feltöltődve, sokkal tisztábban élhetjük tovább az életünket. A debreceni ünnepség-sorozat szépséges íve azzal teljesedik ki igazán, hogy amikor az egész világ Magyarországra figyel, Debrecen ilyen fontos szerepet kap a kongresszuson. S, hogy ebben még nekem is szerepem lehet, szerintem ennél nagyobb áldást nem kaphatok az életben.
Kisfaludy Nóra
A kiemelt kép forrása: MTI/Mónus Márton
Virágkocsi állít emléket az egyik legismertebb magyarországi eucharisztikus csodának
