LMBTQ-musicallel érzékenyítene a Madách Színház

Isten mentsen minket a Kamupipőkétől!

Miért kell egy 70 éve működő tündérmesébe, sáros bakanccsal beletaposni?

Talán kifogytak az írók az ötletekből? Hogyan is fogyhattak volna ki, mikor ilyen szivárványszínű palettáról dolgozhatnának. Mégsem teszik. Vajon miért? Egyszerűbbnek és jövedelmezőbbnek tűnik egy régi klasszikus mű címét segítségül hívni, és a népszerűség zászlaja alatt, valami egészen másról beszélni. Mondja meg valaki, hogy miért kell bolygatni a hagyományost, az értékest, a szépet, amin generációk nőttek fel? Miért kell újfent egy 70 éve működő tündérmesébe sáros bakanccsal beletaposni?

Walt Disney Hamupipőke

A klasszikus tündérmese – A kép forrása: Walt Disney Hamupipőke könyv

Szegény Hamupipőkét még az ág is húzza

A feldolgozások a reneszánszukat élik. Ezzel nem is lenne semmi baj, amíg a modernizálás egy csipetnyi frissítést jelent. De szegény Hamupipőkét még az ág is húzza. Az 1950-ben született Walt Disney alapműben ugyanis 180 fokos fordulatot vett a világ. Két hónapja Kay Cannon rukkolt elő egy Hamupipőke filmadaptációjával. Ő az LMBTQ-ideológia mentén újragondolta az egyik főszereplőt, a Tündérkeresztanyát, akit a feldolgozásban Billy Porter, fekete, homoszexuális színész alakít majd. Ezzel a húzással gyakorlatilag a mese egyik központi figuráját törölte ki a történetből.

A kép forrása: V4NA Ügynökség

Kamupipőke

Hasonló karaktergyilkosságra készül Andrew Lloyd Webber is, a színháztörténelem egyik legsikeresebb zeneszerzője. A „tüzes hangulatú” Hamupipőke (Cinderella) musical szövegét az Oscar-díjas Emerald Fennell írta, a nagyszínpados premiert pedig (a koronavírus miatti többszöri lemondás után) idén augusztusra tervezik. Mint mondják, csak egy „modern csavart” tettek az alapműbe. Nos, nézőpont kérdése, de az a verzió már nem feltétlen tekinthető sem klasszikus tündérmesének, sem a Hamupipőkének, amelyben a herceg homoszexuális, és inkább egy másik herceggel szökik meg, mintsem egymásba szeretnének Hamupipőkével. Persze a történet még mindig a kastélyok és tündérkeresztanyák országában játszódik, de már semmi sem a régi benne.

Veszélyben a kiskorúak

Ezt az illúzióromboló gyermeknek szóló LMBTQ-musicalt készül bemutatni 2023-ban a Madách Színház, az érzékenyítés jegyében. S bár az igazgató, Szirtes Tamás az Indexnek tagadta, hogy így lenne, az Origo azonban megszerezte a színház hivatalos üzleti tervét, amely egyértelműen arra utal, hogy az igazgató nem mond igazat. Mindez azért fontos kérdés, mert a méltán népszerű musicalszínházat folyamatosan látogatják a kiskorú gyermekek és a 8-12 éves iskolai csoportok.

 Andrew Lloyd Webber's Cinderella részlet

Részlet a musicalből – A kép forrása: Andrew Lloyd Webber’s Cinderella Twitter

Manipulatív műfaj

A musical kifejezetten az a műfaj, amely jól csengő dallamaival, színes, táncos kavalkádjával nagyon bele tud égni az emberek, s főleg a gyermekek emlékezetébe. Ha már mindenképpen ezzel a silány adaptációval szeretne 2023-ban robbantani a színház, alapvető lenne, hogy feltüntesse a 18-as korosztályi besorolást. Hogy a gyanútlan családok, akik eddig a kiváló Mary Poppinsra, vagy az 1983 óta futó feledhetetlen Macskák című előadásra vitték a gyermekeiket, nehogy véletlenül áldozatául essenek ennek a már minden fórumon támadó transz-propagandának.

Andrew Lloyd Webber

Andrew Lloyd Webber – A kép forrása: Andrew Lloyd Webber’s Cinderella Twitter

Olyan jó propaganda szövege van, hogy a homoszexuális kórus is ezzel ünnepel

A klasszikus társadalmi normákkal szemben a másságot hirdető Hamupipőke musical valószínűleg rendkívüli LMBTQ-narratívával rendelkezik, ugyanis az egyik dalát a London Gay Men’s Chorus, egy londoni homoszexuális férfikórus is előadta, hogy ezzel ünnepeljék a Pride-hónapot.

Reméljük, csak azért tagad az igazgató úr, mert meggondolta magát. Amúgy Isten mentsen bennünket a Kamupipőkétől!

Egy fekete, homoszexuális férfi játssza a Hamupipőkében a Tündérkeresztanyát

Iratkozzon fel hírlevelünkre!