Kovács Istvánt választották a Magyar Unitárius Egyház püspökévé
Az ülések résztvevői között távközléses kapcsolat biztosította az együttes tanácskozás feltételeit. Az unitarius.org honlapon olvasható életrajza szerint Kovács István 1959-ben született Kőhalomban, 1978-ban Sepsiszentgyörgyön érettségizett. A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karán végzett tanulmányai befejeztével Marosvásárhelyen, Sepsiszentkirályon, Sepsiszentgyörgyön teljesített lelkészi szolgálatot, 1990-1993 között az újraalakult Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet első elnöke, 1998-tól az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének elnöke volt. Közben önkormányzati tanácsosként is dolgozott, szerepet vállalt a Székely Nemzeti Tanács megyei és a Magyar Polgári Párt sepsiszentgyörgyi szervezetének vezetőségében is.
Kovács István egyetlen jelöltként pályázott a püspöki tisztségre, amelyet 2008 óta Bálint Benczédi Ferenc töltött be. Az ő püspöki szolgálata idején valósult meg a – trianoni határok által megosztott – erdélyi és magyarországi unitáriusok újraegyesülése a Magyar Unitárius Egyház keretében.
A választási eredmények bejelentését követően a leköszönő püspök üdvözölte Kovács István újonnan megválasztott egyházfőt, a MUE 32. püspökét, aki a zsinat előtt szolgálati esküt tett.
A zsinati ülést megelőzően pénteken főtanácsi ülést is rendeztek, amely megerősítette a magyarországi egyházkerület főtisztségviselőinek (Kriza János püspöki helynök, Elekes Botond egyházkerületi főgondnok) megbízatását. A Főtanács megválasztotta az egyház új főtisztségviselőit: a két főgondnokot (dr. Sándor Krisztina, Farkas Emőd), a főjegyzőt (Rácz Norbert Zsolt) és a közügyigazgatót (Lőrinczi Lajos), valamint a középfokú fegyelmi bíróság tagjait.
Az unitárius egyházat az 1520 körül Kolozsváron született Dávid Ferenc erdélyi reformátor alapította. Az unitárius vallás egyetlen isteni személyt ismer el, az unitárius templomok bejáratánál gyakorta olvasható az „egy az Isten” felirat.
Az erdélyi országgyűlés 1568-ban hozott vallásügyi határozata a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz való jogot. Ez az egyetlen erdélyi alapítású magyar történelmi egyház állami elismeréséhez vezetett. A Magyar Unitárius Egyházat a trianoni határok osztották fel magyarországi és erdélyi egyházra, amelyek 2012 júniusában döntöttek újraegyesülésükről.
(MTI)
Kiemelt képünkön Kovács István unitárius lelkész beszédet mond a Székelyföld autonómiáért rendezett gyertyagyújtáson és közös imádságon, amelyet a Székely Nemzeti Tanács felhívására a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban, az 1848-49-es emlékműnél tartottak 2016. október 30-án. Ezen a napon kiáltványban kérték Székelyföld területi autonómiáját azok a székelyek, akik az SZNT felhívására őrtüzeket gyújtottak a székelyföldi települések környékén levő magaslatokon. MTI Fotó: Kátai Edit
