Gazdaságilag is károsak Karácsony dugói
A Metropol kutatásából derült ki, hogy a megkérdezett 23 ezer ember 65-a nem értett egyet Karácsony Gergely kijelentésével, amely szerint az emberek szálljanak ki a kocsiból és gyalogoljanak. Az arány és a felháborodás érthető. Nem elég ugyanis a 3-as metró felújítása miatti korlátozások és metrópótló buszok tömkelege, nem elég a körútra festett – még mindig kihasználatlan – biciklisáv, több felújítás is kezdetét vette, vagy veszi ezekben a hetekben. A Lánchíd rekonstrukciója körüli késlekedések miatt azt az átkelőt is most kellett lezárni és hamarosan ugyanez történik a Blaha Lujza tér környékével. Valamilyen érthetetlen okból kifolyólag pedig pár hónapja az Andrássy út befelé tartó irányából vettek el egy sávot, majd most ugyanígy jártak el a Hegyalja úton is.
Mindkét helyen busz és biciklisávot alakítottak ki úgy, hogy alig járnak buszok az érintett szakaszon, autós viszont annál több van – most már csak egy sávon.
A taxisok beszámolója szerint a legnagyobb probléma az, hogy már kerülni sem lehet, mert az eddig egérútnak számító helyek is vagy le vannak zárva, vagy ott is akkora a tumultus, hogy nincsenek előrébb. És ha már a taxisok szóba kerültek. Egy olyan szektorról beszélünk, amely a pandémia egyik legnagyobb kárvallottjai közé tartozott. Nemcsak azért, mert szinte teljesen megszűnt a turizmus a városban, hanem azért is, mert a home office miatt az üzleti célú, munkába vagy tárgyalásra igyekvő utasok is eltűntek.
Most, hogy egy tetszhalott állapotban lévő ágazat újra éledezik, Karácsony Gergely ismét a földre löki.
A hosszabb menetidő, az ácsorgás, az araszolás ugyanis esetükben kevesebb fuvart és így kevesebb pénzt is jelent. A főváros tehát ahelyett, hogy segítené, támogatná őket, még meg is nehezíti a dolgukat az újraindulás egyébként sem könnyű hónapjaiban. És ugyanez vonatkozik a fuvarozókra, vagy az autóval ételt szállítókra, akik szintén kénytelenek a dugóban eltölteni értékes munkaidejük egy jó részét. És akkor még nem beszéltünk az emiatt munkából elkésőkről, vagy azokról, akik a forgalomban eltöltött plusz időt a családjukkal is tölthetnék. Ma már kutatások tömkelege bizonyítja, hogy a dugóban ácsorgásnak negatív hatása van a társadalmi jól-létre, a lassú haladás miatti idegeskedés pedig az emberek munkájára és így az ország GDP-jére is hatással van. Nem mellesleg felmerülhet az a kérdés is, hogy
a társadalmi egyeztetést, az emberek döntésekbe való bevonását oly’ szívesen hangoztató főpolgármester megkérdezte-e – ha nem is a budapestieket, mert ilyen illúzióim nincsenek – de legalább az érintett szervezeteket, érdekvédőket, mielőtt számukra negatív döntéseket hozott?
A taxisokról tudom, hogy őket nem, de nem lepődnék meg, ha a fuvarozók is így jártak volna. És senki más se lepődjön meg ezen az egészen, ami a fővárosi közlekedés körül zajlik: tipikus baloldali tempó. Valamilyen hagymázas ideológia mentén kitaláltak valamit, ami szerintük jó, de ami a gyakorlatban nem működik. Ez azonban abszolút nem érdekli őket és hiába az emberek elégedetlensége, hiába mennek tönkre miatta családok, foggal-körömmel ragaszkodnak hozzá.
