Egy farmernadrág előállításához 8000 liter vízre van szükség

Az államfő a beszélgetés kezdetén arra hívta fel a figyelmet, hogy egy farmernadrág előállításához csaknem 8000 liter vízre van szükség, egy pamutpóló készítéséhez pedig 2720 literre. Azt is kiszámolták, hogy egy átlagos napi öltözet – alsónemű, nadrág, póló, cipő – „vízlábnyoma” mintegy 20 ezer litert tesz ki.

Áder János rámutatott: 2015-ben a világ textilipara mintegy 79 milliárd köbméter vizet fogyasztott ruházati termékek gyártásához, ami 43 Balatonnak, vagy a Nílus éves vízhozamának felel meg.

Emellett az előállításhoz sok vegyszert és festéket használnak fel, amelyek jelentős része, különösen a fejlődő országokban, tisztítatlanul kerül vissza a folyókba, tavakba, szennyezi a környezetet és rontja az ott élők életfeltételeit – tette hozzá a köztársasági elnök, megjegyezve, ma a globális vízszennyezés 20 százalékáért felel a textilipar.
Mengyán Eszter elmondta: nagy hatással volt rá a The true cost (A valódi ár) című dokumentumfilm.
A film a 2013-as bangladesi ruhagyár összeomlásáról szól, ahol különböző nagy nyugati divatmárkák termékeit készítették, és az ipari balesetben 1100 munkás meghalt, további csaknem 2500 pedig megsérült.

Áder János hangsúlyozta: a „Dobd el!” kultúra a divatban különösen megjelenik, az Európában vásárolt ruhák egy főre jutó mennyisége 40 százalékkal nőtt az elmúlt években. Emellett az európaiak ruháik 30 százalékát csak egyszer veszik fel, és a ruhák csak egy százalékát hasznosítják újra.

Mengyán Eszter kiemelte: divatáruban Nagy-Britannia a legnagyobb fogyasztó, Magyarország egyelőre még nincs az élmezőnyben, de főként a tizenéveseknél nagy a „csoportnyomás”. Ezért fontosnak nevezte, hogy minél többen beszéljenek arról, lehet másképpen is tekinteni a vásárlásra.
Egyéni szinten például kevesebb mosással, kevesebb mosószer használatával, illetve olyan technológia kifejlesztésével, amely a mosógépekben kiszűri a mikroműanyag-szálakat, lehet tenni a fenntarthatóság érdekében – hívta fel a figyelmet Mengyán Eszter.
A köztársasági elnök fontosnak nevezte a fogyasztók tudatosabb vásárlásra és a ruhatáruk tudatosabb használatára ösztönzését. Arról is beszélt: a fogyasztók és az influenszerek tudnák jelezni az iparnak, hogy milyen termékeket látnának a jövőben szívesen, az államok pedig megfelelő szabályozással kényszeríthetik, vagy ösztönzőkkel segíthetik a divatipar átállását egy fenntarthatóbb irányba. A tudomány pedig olyan kérdésekre adhat válaszokat, mint például a mikroműanyagok szűrése – fűzte hozzá.

Az államfő felháborítónak nevezte, hogy egyes divatmárkák, amikor nem tudnak eladni terméket, megsemmisítik, bedarálják, elégetik azt, mindezt úgy előadva, mintha energiát állítanának elő.

Valós problémának nevezte ezt Mengyán Eszter is, mert a fast fashion márkáknál olyan gyorsan jön az új árukészlet, hogy nem tudnak a korábbi ruháktól megszabadulni.
Áder János jelezte, hogy a divat és a fenntarthatóság kapcsolatáról szóló beszélgetést folytatják Mengyán Eszterrel.

(MTI)

Kiemelt képünkön Áder János köztársasági elnök látható a Magyar Rádió stúdiójában, ahol interjút ad Kocsis Éva műsorvezetőnek a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában 2017. június 9-én. MTI Fotó: Kovács Attila