Együtt volt a magyarság

A kormányfő a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kijelentette, a nemzeti összetartozás gondolata erős, erősebb, mint a korábbi évtizedekben bármikor is volt. Kifejtette:

miközben nem fogjuk elfelejteni mindazt, ami történt, nem akarjuk örökre vereségre ítélt népnek tekinteni magunkat; egyre több szomszédunkkal egyre jobb kapcsolatban vagyunk, nem ellenfeleket gyűjtünk, hanem barátokat.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a HírTv Magyarország élőben című műsorában azt mondta, tragédia történt velünk 101 évvel ezelőtt, de túléltük. Rámutatott: ritkaságszámba megy, hogy egy ilyen módon megnyomorítani próbált nemzet 101 év után köszöni szépen, jól van, túlélt több birodalmat, és most ismét úgy nézhet a jövőbe, hogy valójában a történelem következő, „szép lapjait” fogja írni.

A nap központi programjaként az Országháznál, Az Összetartozás Emlékhelyénél kültéri fotókiállítás nyílt a Magyar szemmel című pályázatra beérkezett művekből. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára úgy fogalmazott:

nem kevesebbet mondanak el a képek, mint hogy a magyarság 101 esztendővel Trianon után is jelen van a Kárpát-medence minden régiójában, diaszpóraközösségei révén pedig világnemzetté vált.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Sátoraljaújhelyen, a megújult Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpont átadásán azt mondta: a magyar nép joggal tekint saját magára szabadságharcosok nemzeteként, az ország mindig eltemette az őt leigázni akaró birodalmakat, ezért tudott megmaradni, ezért tudtak a magyarok mindig túlélni, újjáépíteni az országot. Hozzátette: azon vannak, hogy a határokon túl élő magyarságnak is legyen jövője, ne csak Magyarországon érje meg magyarnak lenni.

A Bethlen Gábor-díjat az emléknap alkalmából Bakos István művelődéskutató, a Bethlen Gábor Alapítvány (BGA) kezdeményezője, szervezője vehette át az Országházban. Az ünnepségen Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a BGA kuratóriumának elnöke a trianoni szerződést olyan „nemzetgyilkossági kísérletnek” nevezte, amit előre megfontolt szándékkal, aljas indokból és nyereségvágyból követtek el. A kísérlet azonban sikertelennek bizonyult – fűzte hozzá.

Latorcai János (KDNP), az Országgyűlés alelnöke Mindszenten, az Országzászló-emlékmű avatásán azt mondta,

a szabadság, az önrendelkezés, a nemzeti összetartozás és a hit kulcsfontosságú, mert nemcsak megtartották ezer éven át a magyarságot, hanem segítettek abban is, hogy lélekben kitörjünk a ránk kényszerített trianoni rabságból.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a közösségi oldalán közzétett videójában közölte: Trianon után 101 évvel Magyarország él, megerősödött, folyamatosan nyeri vissza gazdasági függetlenségét, politikai cselekvőképességét, és növeli szerepét ebben a régióban. Hozzátette: a magyar nemzetet „a hagyományok, a szuverenitás, az integritás és a szabadság iránti vágy összeforrasztotta”.

A központi programok a Nemzeti Színházban díszelőadással zárultak, ahol Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke úgy fogalmazott:

„a levágott tagok élnek, mert élni akarnak. A magyar fájdalom életösztönünk riadója, a magyar bánat nem lemondó”.

A Fidesz és a KDNP európai parlamenti (EP-) képviselői közös közleményben emlékeztek meg az évfordulóról. Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő a Facebook-oldalán közzétett videóban azt mondta: a történelem során többször megpróbálták elvenni a hazánkat, a magyarságunkat, a nyelvünket, a kultúránkat, de soha nem engedtük, mindig újra felálltunk.

A Fidesz fővárosi frakcióvezetője, Láng Zsolt a közösségi oldalán kiemelte: egy népnek, amely kellő öntudattal és tenni akarással rendelkezik, sem határmódosítások, sem pedig nagyhatalmi érdekek nem tudják elvenni a jövőjét.

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője közleményében azt írta, Magyarországnak minden magyar fontos, bárhol éljen a világon. Hangsúlyozta:

„a Trianon okozta, feldolgozhatatlannak tűnő sebet nem elfelejtenünk kell, hanem a nemzetünk összetartozásának napjaként megélni”.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét.

(MTI)

Kiemelt képünkön őrtűz ég a nemzeti összetartozás napján az erdélyi Madéfalva fölé magasodó Bogát-hegyen 2021. június 4-én. MTI/Veres Nándor