Bukdácsol a zászlótörvény
A csütörtökön, valamint a május 13-án kimondott ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. Egyik ítélet sem jogerős, mindkettő ellen fellebbezést nyújthat be a kormány megbízottja. A per során Székelyudvarhely polgármestere többek között azzal érvelt, hogy a jegyzőkönyvet aláíró prefektus személyesen nem járt a helyszínen, ezért törvénysértést sem állapíthatott meg.
A román kormány megbízottjai 2018 óta kezdték büntetni azokat a székelyföldi polgármestereket, akik településüket magyar zászlókkal, szalagokkal, kokárdákkal díszítik ki március 15-re, vagy október 23-ra.
Az elöljárók valamennyi bírság érvénytelenítését kérték a bíróságtól, ám eddig csak részsikereket értek el. A perek nagyobb része folyamatban van. Az 1994/75-ös román zászlótörvény prefektusok által idézett cikkelye értelmében „más országok zászlaját csak a román zászlóval együtt, és csak hivatalos állami látogatások vagy nemzetközi összejövetelek alkalmával szabad kitűzni középületekre és közterekre Romániában”.
A székelyföldi magyar elöljárók a törvény végrehajtási utasításait rögzítő kormányhatározatra hivatkoztak a bíróságon, mely szerint „azok az etnikai kisebbségek, amelyek országos szervezettel rendelkeznek, rendezvényeiken használhatják a saját jelképeiket is”.
A perek során a bíróságoknak azt is vizsgálniuk kell, hogy a zászlótörvény hatálya alá esnek-e a magyar nemzeti színű szalagok, kokárdák, szívek, amelyeket a polgármesterek a városok ünnepi feldíszítésére használtak.
(MTI)
Kiemelt képünkön résztvevők láthatók a magyar nemzeti lobogónál az erdélyi Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben, Csíksomlyón, az Ezer Székely Leány Napja ünnepség kezdete előtt 2015. július 4-én. MTI Fotó: Veres Nándor
