A romániai katolikus püspökök kiállnak a gyulafehérvári érsek mellett a Batthyáneum ügyében
A romániai Katolikus Püspöki Konferencia kinyilvánította: Kovács Gergely érsek és a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség mellett áll a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaszerzéséért folytatott küzdelemben.
A romániai római katolikus és görögkatolikus püspökök testülete keddi közleményében idézte a gyulafehérvári érsekség hétfői állásfoglalását, mely szerint igazságtalan és elfogadhatatlan a visszaszolgáltatás indoklás nélküli elutasítása, és hogy az érsekség az Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatja a jogi küzdelmet a kommunista államosítás során elvett tulajdona visszaszerzéséért. Az érsekség azt követően foglalt állást, hogy a román legfelsőbb bíróság múlt héten jogerősen elutasította a Batthyáneum visszaszolgáltatását.
A püspöki konferencia nyomatékosította: a tulajdonvitában nem lehet figyelmen kívül hagyni a nyilvánvaló történelmi tényeket. Ezek sorában azt említette, hogy a könyvtáralapító Batthyány Ignác püspök a gyűjteményt az erdélyi római katolikus egyházra hagyta, és a könyvtárat a kommunista állam jogtalanul tulajdonította el 1949-ben, és államosította 1950-ben. Azóta kezeli a gyűjteményt a Román Nemzeti Könyvtár.
„A tulajdonjog elismerése a román alkotmány által is garantált jogállamiság egyik alappillére. A kommunista rezsim 1949-ben jogtalanul sajátította ki a római katolikus és a görögkatolikus egyház vagyonát. A romániai demokrácia megerősítése érdekében elengedhetetlen az ekobozott javak visszaszolgáltatása a jogos tulajdonosoknak”– áll a püspökök keddi állásfoglalásában.
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított tulajdon, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakértek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust – amelyet borjúbőrből készült pergamenre írtak, arany tintával – 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.
A kormány 1998-ban sürgősségi rendeletet fogadott el a Batthyáneum visszaszolgáltatásáról, ezt azonban azóta sem hajtották végre. A későbbi kormányok Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva úgy vélték, hogy a román állam is jogot formálhat a gyűjteményre. A püspök az 1798-as testamentumában a katolikus egyházra és Erdély provinciára hagyta a könyvtárat. A román politikai elit értelmezése szerint Erdély provincia jogutódjaként a román állam is jogosult a gyűjtemény tulajdonjogára. A római katolikus egyház értelmezése szerint a vitatott megnevezés az erdélyi római katolikus egyházmegyét jelöli.
A tulajdonjogi perben első fokon eljáró Gyulafehérvári Táblabíróság figyelmen kívül hagyta a végrendelettel kapcsolatos vitát, és arra hivatkozva utasította el a visszaszolgáltatást, hogy a könyvtárat és csillagvizsgálót magába foglaló épület 19. század végén történt telekkönyvezésekor a tulajdonoshoz azt írták be: „csillagda”. Az egyház képviselői a per során azt próbálták bizonyítani, hogy – a monarchia korabeli szabályainak megfelelően – a tulajdont nemcsak a tulajdonos, hanem a rendeltetés szerint is telekkönyvezték, és a „csillagda” bejegyzés is a római katolikus egyházat fedi, mely a kommunista államosításig egyedüli tulajdonosa volt a könyvtárnak. A múlt héten kimondott ítélet indoklását még nem hozták nyilvánosságra.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2012-ben már kártérítés fizetésére kötelezte a román államot amiatt, hogy 14 évig húzta a Batthyáneum restitúciós kérelmének az elbírálását.
(MTI)
