Orbán: a Brexit utáni időszak együttműködési formáit kell megtalálni Nagy-Britanniával
A találkozó után a magyar miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva elmondta: a Johnsonnal folytatott tárgyaláson mindenekelőtt a magyar-brit kétoldalú együttműködés további menetéről volt szó, de megvitatták a közép-európai, különösen a visegrádi országok és Nagy-Britannia további együttműködésének lehetőségeit is.
Orbán Viktor szerint a kétoldalú kapcsolatok két különösen sikeres területeként került szóba a megbeszélésen az energiaipar és a védelmi ipar.
Felidézte, hogy a Shell volt az első nem orosz energiaipari cég, amellyel Magyarország hosszú távú gázvásárlási megállapodást kötött. A kormányfő szerint ennek a szerződésnek szuverenitási szempontból is nagy a jelentősége. Hozzátette: az energiaipari és a védelmi együttműködés – ez utóbbin belül a közös kutatási lehetőségek kialakítása – „a Brexit utáni és a Covid utáni időszak két ígéretes együttműködési terület” Magyarország és Nagy-Britannia között.
Arra a kérdésre, hogy – mivel Nagy-Britanniában és Magyarországon a legmagasabb Európán belül azoknak az aránya, akik megkapták a koronavírus elleni oltást – lát-e reményt arra, hogy lehetővé válik a karanténkötelezettség nélküli utazás a két ország között, Orbán Viktor elmondta, hogy ez a brit kormányon múlik. „Nagy-Britanniáé az első hely, miénk az ezüstérem, amely egyébként szintén nem rossz ebben a versenyben” – fogalmazott a miniszterelnök.
Kiemelte, hogy Magyarországon az élet szabadon élhető, talán egy kissé még szabadabban, mint itt, „ha jól értelmezem, hogy mi a helyzet jelenleg Londonban”.
A brit kormány azonban nagyon óvatos, és ez érthető is, hiszen szigetországról van szó, és ez nehezebb helyzetet teremt, mint olyan országokban, amelyeket Magyarországhoz hasonlóan szárazföld vesz körül – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: reméli, hogy előbb-utóbb külügyminiszteri megállapodás születhet a védettségi igazolások elfogadásáról mindkét részről.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a brit kormányfővel tartott pénteki megbeszélésen szóba kerültek a demokráciával, a sajtóval, az LMBT-közösséggel, a jogállamisággal kapcsolatos kérdések, mivel Boris Johnsont „érdekelték ezek az ügyek is”.
Orbán Viktor kijelentette: a magyar bírói kar a legfüggetlenebbek közé tartozik Európában, és ha valaki egy magyarországi újságosstandnál olyan újságot kér, amely támadja a kormányt, legalább egy tucatnyit tudnak neki ajánlani.
Hozzátette: az antiszemitizmus vádja „egyszerűen nevetséges”, Magyarországon hatalmas zsidó közösség él. Visszautasította azt a felvetést, hogy Soros György magyar-amerikai nagyvállalkozót antiszemita felhangú támadások érték. Orbán Viktor kijelentette:
Soros György tehetséges magyar üzletember, de komoly rivális: nagyon pártolja a migrációt, segíti és finanszírozza az ezt szervező nem kormányzati szervezeteket. „Ez nekünk nem tetszik, de ennek semmi köze az etnikai önazonossághoz”
– mondta a magyar kormányfő.
Boris Johnson hivatala a kétoldalú megbeszélés után nem sokkal kiadott nyilatkozatában leszögezte, hogy a brit kormányfő várakozással tekint a visegrádi országokkal folytatandó még szorosabb jövőbeni együttműködés elé
A Downing Street tájékoztatása szerint a kétoldalú megbeszélésen Johnson komoly aggályainak adott hangot az emberi jogok magyarországi helyzetével, a genderegyenlőséggel, az LMBT-közösség jogaival és a médiaszabadsággal kapcsolatban.
A brit miniszterelnök hivatala szerint a két vezető számos külpolitikai kérdést is áttekintett, szóba került egyebek mellett Oroszország, Fehéroroszország és Kína. Boris Johnson arra biztatta Magyarországot, hogy vesse latba befolyását a demokrácia és a stabilitás előmozdítása érdekében – áll a Downing Street közleményében.
(MTI)
Kiemelt képünkön Boris Johnson brit kormányfő fogadja magyar hivatali partnerét, Orbán Viktort a londoni kormányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben 2021. május 28-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
