Ovádi Péter: Közös ügyünk az állatvédelem
– Február 7-én indították el az állatvédelemmel kapcsolatos online kérdőívüket, melyre több, mint 262 ezer válasz érkezett. Ez azt mutatja, a téma hiánypótló és nagyon fontos a magyar emberek számára. Hogyan értékeli a kérdőív eredményeit és számait?
– Megtisztelő volt szembesülni a végső számokkal, így utólag már elmondhatom, az elején nehezen tudtam volna megtippelni a kitöltők pontos számát. Mindenesetre ez a jelentős számú kitöltés felelősséget rak ránk és talán soha nem látott figyelmet irányít az állatvédelemre. A témában indított internetes kérdőívre több mint 262 ezer válasz érkezett, a vélemények alapján kiemelt feladatként lett megjelölve az ivartalanítási program kiszélesítése, a felelős állattartásra való felhívás és a civil szervezetek támogatása. Nekem ez a sok vélemény bizalmat jelent, amivel élni, nem pedig visszaélni szeretnénk. Különösen fontos ez a támogatás így a járvány ideje alatt, hiszen mindannyiunk élete hatalmas próbatétel elé lett állítva, miközben szeretnénk visszakapni régi életünket és életterünket is. Talán még soha nem voltak ennyire fontosak az értékekre alapuló közösségek, az állatvédelmet pedig egy ilyen közösségnek képzelem el.
– A kóbor állatok és a szaporítótelepek nagy problémát jelentenek, főként a kistelepülések számára. Ez az egyik, ha nem a legnagyobb megoldandó feladat, ha az állatvédelemre gondolunk. Ön hogyan látja, a most bejelentett ivartalanítási program mennyiben fog megoldást nyújtani ezekre a nehézségekre?
– Az ivartalanítás – főleg a most kiírt pályázat – kulcsfontosságú abban, hogy az állatvédelem területén meglévő problémákra hatékony megoldást nyújtsunk. Nem dőlhetünk még hátra, hiszen az ivartalanítás – hiába beszélünk egy félmilliárdos keretösszegű pályázatról – egy tüneti kezelés, nekünk pedig hosszú távon a kiváltó problémákat kell diagnosztizálni és azokra kezelést biztosítani.
A napokban kiírt pályázat keretében az önkormányzatok támogatást igényelhetnek, hogy segítséget nyújtson a települések lakóinak kutyák és macskák állatorvos által elvégzett ivartalanítására, az állatok veszettség elleni védőoltására, valamint mikrochippel való megjelölésére. Ebből a forrásból az ötezer főnél kisebb állandó lakosságú településeknek kívánunk segítséget nyújtani a nem kívánt állatszaporulat mérséklésére. A most meghirdetett 500 millió forintos keret számításaink szerint 14 000 állat ivartalanítására elegendő.
Meglátásom ugyanakkor, hogy az ivartalanítás mellett legalább ekkora hangsúlyt kell fektetni a felelős állattartásra való nevelésre, a szemléletformálásra. Meg kell mutatni, hogy az állattartás nem játék, hiszen felelősséget vállalunk egy másik életért, ráadásul egy olyan életért, aki nem tud szót emelni a saját érdekében. Itt is szeretném megköszönni azt az önfeláldozó munkát és szinte fanatikus elhivatottságot, amelyet egyes állatvédők és szervezetek tanúsítanak nap mint nap. Sokan dolgoznak azon, hogy jobbá tegyék a hazánkat és megvédjék a környezetünket, köszönettel tartozunk nekik.
–2020. októbere óta segíti a kormány munkáját miniszteri biztosként. Hogyan értékeli az elmúlt több, mint fél évet? A koronavírus-járvány ellenére is láthatóan rengeteg előrelépés történt az állatvédelem területén, de mennyire akadályozta a pandémia feladata elvégzésében? Mindezt főként annak fényében kérdezem, hogy az állatvédelem kérdésköre nem egy íróasztal mögül elvégezhető munka, hanem szükséges hozzá kimenni „terepre”.
– Büszke vagyok az elmúlt hónapok eredményeire, azt gondolom elindultunk egy olyan úton, amelyből a hazai állatvédelem csak profitálhat majd, ehhez továbbra is őszinte kommunikációra és együttműködésre van szükség. Csapatjátékos vagyok gyermekkorom óta, munkámban is ezt a szemléletet követem. Erre remek példa a Miniszterelnökséggel közösen életre hívott és a Magyar falu program keretén belül megvalósuló ivartalanítási pályázat, vagy a Nébihhel együttműködésben létrejött Gazdijogsi program és a több tízmillió forintból futó ivartalanítási program.
A járvány sok szempontból felülírta az életünket, bizonyos szempontból megállásra kényszerített bennünket. Ezt az időt tervezésre, beszélgetésekre, a problémák azonosítására és a megoldási javaslatok kidolgozására használtuk fel, számos civil szervezettel találkoztam, több városban tartottunk állatvédelmi témájú kerekasztal-beszélgetéseket is, hogy megismerhessük a helyi tapasztalatokat.
– Egyértelműen látszott az a tendencia az utóbbi években, hogy a magyarok egyre inkább fontosnak tartják az állatvédelem kérdéskörét, elkezdtek foglalkozni a témával. Mit üzen nekik, milyen lépéseket várhatunk a jövőben az állatvédelem kapcsán?
– Van az a bibliai példázat, ahol az okos ember sziklára, a balga ember homokra építi a házát. Most olyan házat építünk, amelynek szilárd alapját az együttműködéseink alkotják. Nem a hamut szeretnénk őrizni, hanem a lángot továbbadni: nem az ellentétekre, hanem a kapcsolatok megerősítésére kívánjuk helyezni a hangsúlyt. Annak fényében is mondom ezt, hogy vannak, akik az állatokért és vannak, akik az állatokból élnek. Ami a várható lépéseket illeti, folyamatban van az online állatvédelmi felmérés tapasztalatainak integrálása a Nemzeti állatvédelmi programba, illetve megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács is, ahol szakterületük kiemelkedő képviselőivel fogtunk össze és dolgozunk közösen egy olyan hazai állatvédelem megalkotásán, amelyre a gyermekeink is büszkék lehetnek majd. Hiszem, hogy ez csak így működhet, közös ügyünk az állatvédelem!
Rácsai Ákos
Kiemelt képünkön Ovádi Péter miniszteri biztos egy ajkai menhelylátogatáson. Forrás: Facebook / Ovádi Péter