Az egyházi tanításokat is érthetővé kell tenni a 21. századi fiatalok számára
– Mi adja az egyediségét a nemrégiben megjelent történelemkönyv-sorozatuknak?
Kovács Örs: A történelemtankönyv-sorozat aktualitását az adja, hogy 2020-ra megszületett az új Nemzeti alaptanterv (NAT) és a hozzájuk kapcsolódó új kerettantervek. Ezek olyan jelentős mértékben átalakították a történelem-tananyagot, ami miatt elengedhetetlenné vált új tankönyvek megírása. A történelemtanköny-vsorozat célja, hogy tartalommal töltse fel a kerettanterv által nyújtott lehetőségeket.
A kötetek természetesen megfelelnek az alaptanterv és a kerettanterv előírásainak.
Tamásiné Makay Mariann: A tankönyvpiac az elmúlt években jelentősen leszűkült, gimnáziumi osztályok számára csupán két állami kiadású tankönyvből lehetett választani. Ezek mellé érkezett harmadiként a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felkérésére megírt és a Szent István Társulatnál most megjelent munkánk.
– A katolikus szemlélet hogyan jelenik meg a történelemtankönyvben?
K. Ö.: Először is hangsúlyozni szeretném, hogy a tankönyvek megírása során a szakmai igényesség, a tudományos és didaktikai szempontok voltak az elsődlegesek. A katolikus szemlélet leginkább abban ölt testet, hogy az egyháztörténeti témákat hangsúlyosabban mutatjuk be.
Továbbá igyekeztünk olyan kiegészítő anyagokat felvonultatni, melyek az egyházi tanításokat is érthetővé teszik a 21. századi fiatalok számára.
Bizonyos nehéz és érzékeny témák, például a keresztes hadjáratok vagy az inkvizíció kapcsán teret adtunk a történelmi szembenézésnek is, ezért szerepel a 9-es kötetben Szent II. János Pál pápa bocsánatkérése az egyház nagy bűneiért. A vallásközi párbeszéd és az ökumenizmus erősítését szeretnénk bemutatni a reformációról szóló leckében is.
– A tankönyv felépítésében is más a korábbi könyvekhez képest. Hogyan néz ki egy fejezet az önök kötetében?
T. M. M.: Az egyes fejezetek egy bevezető oldalpárral indulnak, amelyek kedvcsinálóként rámutatnak a korszak lényegére, fő problémáira. Itt található az idővonal, amely a témához tartozó kerettantervi évszámokat mutatja meg. Egy fejezet három-hat leckét tartalmaz. Az egyes fejezeteket egy összefoglaló rész zárja, melyben részben ábra, táblázat formájában kíséreltük meg a lényeg kiemelését, illetve betűrendben felsoroltuk a kerettantervi fogalmakat, neveket és azok magyarázatát. A kerettantervi topográfiát térképeken tüntettük fel a tankönyvek végén.
Köteteinkben egy-egy lecke egységesen hatoldalas.
Négy oldal a törzsszöveg, egy oldal a forráselemzés, az utolsó hatodik oldalon pedig az úgynevezett „színesek” kaptak helyet. Ezek olyan kiegészítő anyagok, amelyek nem képezik a szorosan megtanulandó tananyag részét, de alkalmasak az érdeklődés felkeltésére, az órák izgalmasabbá tételére vagy akár a témában elmélyedni kívánó diákok kíváncsiságának kielégítésére. Arra törekedtünk, hogy igényes, szakmailag naprakész információkat hordozó tankönyveket hozzunk létre. Ehhez a legújabb kutatások eredményeit is igyekeztünk követni, és a korosztályi sajátosságok figyelembevételével mutattuk be a diákok számára.
– Úgy tudom, hogy ön írta a magyar őstörténethez kapcsolódó leckét. Hogyan lehet bemutatni egy olyan történelmi kort, melyben még nincsenek egyértelmű válaszok a feltett kérdésekre?
T. M. M.: Jelenleg nagy figyelem kíséri a magyar őstörténet kérdéskörét, ez egy érzékeny tudományos téma. A téma kutatása több irányba mutat, számos csapat, több tudományág képviselői dolgoznak az őstörténeti kutatásokban. Történelemtanárként a téma tanulmányozásának kezdetén felhívjuk a diákok figyelmét arra, hogy a magyar őstörténet kérdésében kevés a biztos tény és sok a feltételezés. Tudatosítanunk kell, hogy a történelem nem egy egzakt tudomány.
A kutatók különböző elméleteket fogalmaznak meg, mi ezeket közvetítjük a tankönyvben.
K. Ö.: A magyarság eredetéről szóló tudományos vitákat nem egy tankönyvben kell lefolytatni. Egy tankönyv nem erre való. Célunk az volt, hogy a különböző alternatívákat bemutassuk a tanulóknak. A tankönyvben megemlítjük a tudományosan megalapozott álláspontokat. Nem kinyilatkoztatnunk kell a dolgokat, hanem a főbb elméletek bemutatásán keresztül felkelteni a diákok érdeklődését. Ha ez sikerül, akkor elégedettek lehetünk. 
– Az új ismeretek miatt nemcsak a diákok, hanem a tanárok számára is újdonságokat rejthetnek az új tankönyveik. Ha jól tudom egy tanári kézikönyv is készül a mostani történelemtankönyv-sorozat mellé. Miért fontos ez a kézikönyv?
K. Ö.: Mi, történelemtanárok már nagyon régóta szerettük volna, hogy a történelemkönyvek mellé tanári kézikönyveket is írjanak. Olykor egyikhez-másikhoz korábban is készült hasonló, de azt hiszem, ilyen összetett és átgondolt tanári kézikönyv még nem született.
T. M. M.: A kézikönyv komolyságát és tartalmasságát mutatja, hogy egy több mint 600 oldalas kézirat online megjelenéséről van szó. A kötet egy könnyen kezelhető digitális platformon lesz elérhető. A tanári felületen pedig automatikusan a tankönyv mellé rendelődik a kézikönyv aktuális fejezete, ami segíti majd a pedagógust a munkájában.
– Ez izgalmasan hangzik. A tananyag csupán az oktatás egyik része, legalább ilyen fontos az ismeretek közvetítésének mikéntje, a módszertan. Ebben kapnak segítséget a tanárok?
K. Ö.: Természetesen. A tanári kézikönyv tartalmazza a kooperatív tanulási technikák bemutatását, tanév eleji és tanév végi kompetenciamérést, tanmenetjavaslatot, a leckék feladatainak feldolgozásának módszertani javaslatait, céljait, az összes lecke tankönyvi feladatainak megoldását, témazáró dolgozatokat megoldással, érettségi típusú feladatok gyűjteményét.
Reméljük, hogy előrelépés lesz a történelemoktatásban egy ilyen hiánypótló kézikönyv megjelenése, hozzásegít majd a módszertani és szemléleti megújuláshoz.
A tanárok órára való felkészüléséhez is jelentős segítséget nyújthat egy ilyen kötet, hiszen számos ötlettel, tanáccsal jelentkezik ez az innovatív tanári kézikönyv. 
– Óriási munka egy tankönyvet megírni, nemhogy egy sorozatot. A napi teendőik mellett hogyan tudták mindezt megtenni? K. Ö.: Valóban, nagy vállalkozás egy ilyen munka. Három éve dolgozunk a köteteken, jelenleg a 11-12-es kötetek készülnek. Tankönyvet készíteni komplex, kihívásokkal teli feladat. Egy népes csapat – szerzők, képszerkesztő, grafikus, térképész, tördelő – munkáját kell összehangolnunk. A szakértők – a tudományos, a pedagógiai és a nyelvi lektorok – javaslatait, tanácsait igyekeztünk megfogadni, beleépíteni a kötetekbe.
Mindez sok-sok munka, de meggyőződésem, hogy csak így lehet tartalmas és jó minőségű tankönyvet létrehozni.
T. M. M.: A kötetek többszerzősök, azaz többen dolgoztunk rajtuk. Bonyolult szerkesztői feladat egy sokszerzős műnél a stílus, a fogalomhasználat, a szerkezet, a szemlélet egységének a biztosítása. Mégis éppen ez a sokszínűség lett a tankönyvsorozat előnye. Egyfajta szakmai műhely jött létre az alkotógárdából.
A nap mint nap bővülő szakirodalom feldolgozásában is jelentős segítséget tudtunk nyújtani egymásnak.
– Kik választhatják a tankönyvet? K. Ö.: A kötetek szerepelnek a tankönyvjegyzéken. Az iskolákban most áprilisban zajlik a tankönyvrendelés, ezeket a köteteket bármelyik iskola megrendelheti, felekezeti és világi iskolák egyaránt. Örömmel és elfogultság nélkül tudjuk ajánlani.
A szakmai visszajelzések abszolút pozitívak, igaz, még csak 100-100 oldal elérhető online a könyvekből.
A teljes könyv megismerése után kapjuk majd meg a válaszokat a szakmától, de az eddig megtartott fórumokon nagyon pozitív értékelést kapott a könyvsorozat első két kötete.
Tóth Gábor
Kiemelt képünk forrása Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, Szent István Társulat
