Férgek vannak a maszkokban? – Újabb őrület kering a neten

Akik örömmel gyártják vagy csak továbbosztják a közösségi médiában szinte naponta megjelenő, minden szakmai hátteret nélkülöző összeesküvés-elméleteket, talán végig sem gondolják, milyen károkat okozhatnak. Tudjuk, hogy az emberi butaság határtalan, de ez esetben a másik ember halálába is kerülhet a butaságunk. Sokan ugyanis emiatt nem hajlandók felvenni a maszkokat, kitéve magukat annak a veszélynek, hogy valahol belélegzik a koronavírust.

Mit láttak valójában a rémhírterjesztők?

Lapunk felkereste Bagdy Virág sürgősségi orvost, aki egyértelműen megerősítette: a maszkokban lévő, férgeknek titulált mozgó dolgok valójában egyszerű, ártalmatlan szövetszálak. Ezek nedvesség, hő és statikus elektromosság hatására kezdenek el „mozogni”. Ilyen méretű pici szemcséket, szövetszálakat napi szinten belélegzünk. Légútjaink pont azt szolgálják, hogy ezeket kiszűrjék, vagyis semmi bajunk nem lesz tőle.

– Nem tudom, hogy azok, akik ilyen videókat kezdenek terjeszteni, hobbiból találják ki ezeket a butaságokat vagy maszkellenes lobbisták. Az a gond ezzel, hogy a koronavírus rettentően veszélyes, naponta halnak meg miatta, és a maszk a védekezés egyik fontos eszköze.

Nagyon nagy felelőtlenség ilyeneket szakmai háttér nélkül terjeszteni, hisz ezzel az illető nem csak magának, hanem társadalmi szinten, tehát rengeteg embernek árt


Hirdetés

– mutatott rá a szakorvos. Hozzátette, sajnos egy ilyen téves információnak sokan bedőlnek, és inkább lemondanak a maszkhasználatról. Márpedig, ha nem akarunk telejen szeparáltan élni, akkor kénytelenek vagyunk feltenni.

– Minden maszk védőréteget képez. Magamat és másokat is védek vele. A sima szövetmaszkokkal inkább másokat, de az orvosi már engem is véd. Az FFP 2-es és 3-as maszkok, amelyeket a kórházakban is használnak, már egyértelműen védik a felhasználót és a környezét is. De bármelyiket is használjuk, mind jó arra, hogy megakadályozza a vírus légutakon történő terjedését egyik emberről a másikra – mutatott rá.

A Covid–19 biztosan rosszabb, mint a védőoltás

A sürgősségi orvos kitért az oltás fontosságára is.

– Teljesen oltáspárti vagyok. Sokan tartanak a vakcináktól, de hiába újak és hiába tudunk még keveset róluk, azt már biztosan tudjuk, látjuk, hogy mit tesz az emberi szervezettel a koronavírus. Tény, hogy nagyon rövid idő alatt készültek el az oltások, de nemzetközi szintű, tudományos összefogás áll a létrehozásuk mögött, ami garantálja, hogy biztonságosak is. Most már más a helyzet, mint az első hullám idején, amikor „csak” a 70–80 év feletti, főként krónikus beteg emberek haltak meg.

Most azzal kell szembesülnünk, hogy a harmincasok, negyvenesek, sőt, néha a huszonévesek is belehalnak a vírusfetőzésbe vagy annak szövődményeibe. Tehát bárkit érinthet

– hívta fel a figyelmet. – Azt sem tudjuk előre megmondani, hogy kik lesznek azok, akiknél súlyos lesz a lefolyás, és kik ússzák meg egy 7–10 napos szenvedéssel. Azoknak, akik teli vannak kételyekkel az oltásokkal kapcsolatban, azt mondom: igen, tény, hogy nem tudjuk pontosan, lesz-e későbbi hatása a vakcináknak, de a vírusfertőzésbe belehalhatunk. És nem csak rövid távon veszélyes. Hosszú távon is rengeteg problémát okozhat, ez a poszt-Covid szindróma, amit még mindig vizsgálnak – tette hozzá. Kifejtette,

számos koronavírusa-fertőzésből kigyógyult beteg tér vissza az orvosához egészen eltérő tünetekkel, például nem szűnő fáradtsággal, nehézlégzéssel vagy arczsibbadással.

Szalóki Ági: A jó döntéseimben mindig vezérel a Jóisten és a hitem

Mint a tavalyi hó, úgy tűnt el a DK oltásellenes petíciója

„Kötelezővé tenném a koronavírus elleni vakcinát”

(Kiemelt képünk forrása: Székelyhon Napilap Facebook-oldala)

'Fel a tetejéhez' gomb