A Nemzeti Jogvédő Szolgálat szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent a Soroshoz köthető Háttér Társaság

Erről a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal (HVIM) közösen kiadott közleményükben írnak.

Új, részletesen indokolt beadvánnyal egészült ki a Háttér Társaság feloszlatását célzó kezdeményezés – közölte a szentkoronaradio.com.

A beadvány szerint – melyet dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, valamint Barcsa-Turner Gábor, a HVIM elnöke szignózott – törvénytelen, aggályos és felháborító, hogy közhasznú civil szervezetként lehet bírósági nyilvántartásban hazánkban a Háttér Társaság.

A Soros Györgyhöz köthető, egyesületi formában működő szervezet ugyanis közhasznúságát többek között olyan abszurd tevékenységgel indokolja, mint hogy

küzd a transznemű migránsok tranzitzónáinak létrehozásáért.

Gaudiék szerint a Háttér Társasággal azonban nem csak az a probléma, hogy közhasznúnak tünteti fel magát. Habár törvényileg is külföldről finanszírozott szervezetről van szó, az ebből fakadó kötelezettségeinek nem tesz eleget, ezt nem tünteti fel a jogszabályok által előírt módon.

A nemzetbiztonsági kockázat is felmerül

Továbbá a tevékenységek kihívóan közösségellenes, ugyanis a család Alaptörvényben meghatározott fogalmával megy szembe azzal, hogy támogatja az ún. szivárványcsaládokat. Az azonos nemű párok örökbefogadásának propagálásával pedig a hatályos magyar törvények kijátszására buzdít.

A beadvány szerint a Háttér Társaság komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ezért végső soron a feloszlatása is indokolt lehet.

A közleményből kiderül, hogy a Soros-szervezetnek még az ügyészségek közösség elleni uszítással kapcsolatos protokollját is sikerült befolyásolnia. A Legfelsőbb Ügyészség 2019-es NF/1621/2015/3. számú leirata ugyanis előírja,

hogy a megyei főügyészségek az ilyen bűncselekmények felderítése és vizsgálata során az ún. Gyűlölet Elleni Munkacsoport (tagjai: Háttér Társaság, Magyar Helsinki Bizottság, TASZ, Amnesty International) által összeállított előítélet-indikátor listát kell, hogy alkalmazzák.

Erről a listáról azt kell tudni, hogy elfogult a szexuális és más kisebbség irányába, a többségi társadalom tagjait (magyarok, keresztények) viszont hátrányos megkülönböztetésben részesíti.

forrás: szentkoronaradio.com

Ez a gyakorlatban azzal jár, hogy a bíróságokon csak egyes csoportok esetében alkalmazzák a közösség tagjai elleni uszítás bűntettének törvényi tényállását.

Így fordulhatott elő az az abszurd, a kommunizmus légkörére emlékeztető esemény is, hogy a Népszava Krisztus-gyalázó karikatúrája miatt a kereszténység közösség védelmében keresetet benyújtó Vejkey Imrét felperesként nem engedték felszólalni a tárgyaláson.

 

Az ügyben eljáró bírónő szerint kifejezetten jópofa a Népszava kereszténygyalázó karikatúrája

Megjött az írásbeli ítélet a megfeszített Jézust gyalázó karikatúra elleni perben