Hölvényi: Az Európai Unió nem bűnben fogant!
– Március elején a Fidesz kilépett az Európai Néppártból. A hirtelen döntés sokakat meglepett. Hosszú út vezetett a politikai szakításhoz?
– A Fidesz és a néppárt kapcsolatát egyre több konfliktus jellemezte az elmúlt években. Úgy érzem, hogy a több évtizedes közös munka megszakadása nagy veszteség mind a két fél számára.
Nem kérdéses, hogy a kialakult helyzettel a néppárt is meggyengült az Európai Parlamenten belül.
Nem feledkezhetünk meg arról, hogy az EPP olyan helyzeteket teremtett a Fidesz–KDNP ellen – mint például a szavazati jog megvonása –, amire egy magára bármennyit is adó politikai erőnek reagálnia kellett. Végül pedig az alapszabály-módosítás volt az, ami a közös munkának véget vetett.
– Az Európai Néppárton belül is eléggé sokféleképpen értelmezik a kereszténydemokrácia értékeit?
– Az európai uniós intézmények – legyen az az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy éppen az Európai Tanács –, a baloldali politika fogságába esett. Ennek hatására olyan ideológiai elemek kerültek be az európai együttműködésbe, amelyek kezdik szétfeszíteni a korábbi politikai és társadalmi konszenzusokat. Az integráció erőltetésével egyre erősebb polarizáció történik.
Ezzel a társadalmi széttartást is létrehozó politikával viszont gyorsan le kellene állni, mert nem vezet előre.
Szólni kell arról is, hogy a baloldali ideológia szépen lassan átfűti a brüsszeli rendszert. Ennek a gépezetnek a problémáira igen karakteresen rámutatott a Fidesz–KDNP. Sokan még nem ismerték fel, hogy ez a markánsan és proaktív állásfoglalás nem Európa ellen, hanem éppen ellenkezőleg: Európáért történik.
– A nyugati kereszténydemokrata politikusok sem értették meg a magyar képviselők célját?
– Lehetséges, hogy nem mindenki. Tény, azonban, hogy a dinamikus, másoknak is tükröt tartó politika sokak nemtetszését, sőt, ellenállását is kiváltotta. Az Európai Unió politikusai csupán a legkisebb közös többszörös elérésére törekednek. Mindezt sokszor a konszenzuális politikával azonosnak gondolják, de véleményem szerint a kettő közel sem azonos.
A tagállamok számára előnyös megegyezés és a legkisebb közös többszörös közel sem esik mindig egybe.
Nincs mit azon szépíteni, hogy nem minden politikai erő szeretné Európát olyan évezredes morális és kulturális alapzaton folytatni mint, ahogy azt a magyar kereszténydemokrata kormányzat szándékozik.
– A Fidesz értékalapú politikájának a mellékvágányra terelése csak a kezdet?
– Látható, hogy egyes erők azt vizsgálják, hogy hol van az európai pártok tűrőképessége. Ebben a széttartó, viharokkal teli időszakban bátor lépés volt a Fidesz és a KDNP politikusai részéről, hogy kihajóztak ezekre a nyílt vizekre, még akkor is ha számos csatahajó sorakozott fel ellenük… A Fidesz elhagyta a néppárt flottáját, de szeretném hangsúlyozni, hogy az Európáért vívott csatának nincs vége!
Az európaiaknak Európára van szükségük, nem pedig másra.
Az európaiaknak nem egy gigászi, központosított intézményrendszerre vágynak, hanem valódi otthonra, biztonságra, megélhetésre, a polgári lét kiteljesedésére. Ezeket az eredeti célokat, az európai álmot a mostani brüsszeli politikai erőterek egyre kevésbé tudják szolgálni.
– A Kereszténydemokrata Néppárt maradt az Európai Néppárt berkein belül. Mi lehet a KDNP szerepe a jövőben?
– A KDNP elnökségének döntése egyértelmű volt: elég mély gyökereink vannak a kereszténydemokráciában, így a néppártban maradtunk. A KDNP egy világnézeti párt, aminek ideái állandók, de ennek ellenére folyamatosan alakul, mert az idők is változnak. Magyarország és Európa más országainak a számára is óriási kihívás jelent a hiteles 21. századi kereszténydemokrácia megteremtése. Maradtunk az Európai Néppártban, mivel itt van a legtöbb kereszténydemokrata politikában gondolkodó.
Hogy együtt vagy külön mit tudunk kezdeni a kereszténydemokráciával, hogy milyen politikai alternatívát tudunk nyújtani, ez ma még kérdéses.
Ami biztos, hogy nem a kereszténydemokrácia védelmét szeretnénk, hanem a kereszténydemokrácia tovább terjedéséért elérni. Az alapvető, védekező magatartásunkból ki kell jönni, mert a 21. századi események ezt kívánják tőlünk. A kereszténydemokráciának az alapjai ma is a jézusi tanításban gyökereznek. Ma is az emberi szolidaritásból kell kiindulni. Ezt pedig nem lehet tovább relativizálni. Az Európai Unió az egy keresztény, a keresztény társadalmi tanításban gyökerező intézmény, amivel mára aztán azzá lett ami. Egy biztos, amiről nem feledkezhetünk el: az Európai Unió nem bűnben fogant! Ennek megfelelően az alapítók szándékaihoz visszatérve kell építenünk a közös európai közösséget.
Tóth Gábor
Kiemelt képünkön: Hölvényi György. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
