Ifj. Sapszon Ferenc: Értékben gondolkodom és kétféle nyelvezetben
Szeretettel öleltük meg egymást!
„Egy nagyon régi kapcsolat fűz össze minket. Hírből ismertem a Gável testvérek működését. Másfél éve, amikor találkoztunk, nagy-nagy szeretettel öleltük meg egymást. És akkor Gellért mondta, hogy neki régi álma, hogy egyszer majd valamit közösen hozzunk létre. Két hónapja Gellért hívott fel akkor még azzal a kéréssel, hogy ez a két együttes működjön együtt” – emlékezett vissza 2014-ben a komponálási együttműködés kezdeteire ifj. Sapszon Ferenc.
A karnagy szerint ez a felkérés sok-sok kérdőjelet és felkiáltójelet tartalmazott, és kezdetben kereste, hogy mit válaszolhatna rá. „Az embert köti az, hogy az értékekhez ragaszkodik. Ugyanakkor egy kinyújtott kezet nem lehet visszautasítani” – hangsúlyozta az egyházzenei párbeszédre nyitott zenész, aki végül igent mondott a közös alkotásra, remélve, hogy mindenki hozza majd a saját világát, a saját nyelvezetét.
A karnagy és a gitárművész – a minőség és az igényesség jegyében
A komponálás elején a karnagy és a gitárművész két szóban állapodtak meg, amihez tartani akarták magukat: a minőség és az igényesség. Mindenki hozta tehát a saját nyelvezetét, és értékeit. Beszéltek a szentmise anyagáról. Azt
mondták, hogy mindenképpen a liturgikus szöveghez kell ragaszkodni. „Legyen nagyon igényes az a zene, amit ő (Gável Gellért) megkomponál, és ahol a zene megengedi és kívánja, ott gazdagítsuk ezt egy kórushangzással. És én hozzákomponálok olyan kórusbetét részeket a miséhez, amely talán gazdagítani fogja és széppé teszi ezt a misét” – tárta fel a munkafolyamatok belső titkait Sapszon Ferenc karnagy.
„Itt tud egyesülni ez a kétféle nyelvezet, ahol a minőség nagyon fontos. Legyen ez a zene, és az előadók, András és Gellért lelkülete, akiket én megismertem, garancia arra, hogy ez imádság lesz, hogy ez őszinte lesz. Hogy mind a ketten azt tudjuk mondani, hogy »hálát adok, hogy színed előtt állhatok, és szolgálhatok neked«.
És ez már egy olyan fajta közös nevező, amivel mi mindenképpen kezet tudunk egymásnak nyújtani. Egy szív, egy lélekkel tudunk imádkozni.”
A Liszt- és Kossuth-díjas karnagy számára elengedhetetlen volt, hogy zeneileg is legyen igényes az elkészült darab. Ne kiüresítsen, hanem többé tegyen. Legyen megformált. Tehát egyszerűen a szent, művészi, egyetemes liturgikus követelményeknek próbáljon megfelelni az adott alkotás, még hogyha egy másfajta nyelvezeten is – emelte ki az egyházzenész karnagy.
Egymásnak a szeretete és tisztelete
A közös együttműködés stílusokat kölcsönösen gazdagító lenyomatait leginkább az Ave Maria, a Kyrie és az Agnus Dei tételekben fedezhetjük fel a misecikluson belül. Jól megfigyelhető, ahogyan mindenki hozza a maga értékeit. A Cantate Vegyeskar nem próbál meg könnyűzenei módon énekelni. Amikor azonban megszólal a kórus és hozzákapcsolódik a popzenei részekhez, teljes harmónia fedezhető fel.
„A lelkületben megpróbálunk eggyé válni, és tényleg az Úristen felé nyitott szívvel közeledni, azt hiszem, ez tudja gazdaggá tenni azt, ami ott elhangzik. Én semmiképpen sem újban és régiben gondolkodom.
Mindenképpen értékben gondolkodom és kétféle nyelvezetben”
– magyarázta az együttműködés biztos alapjait Sapszon Ferenc, aki szerint a stílusok közti harmónia megszületésében fontos a nyitottság. A karnagy úgy véli, hogy eközben az érték egymásnak a szeretete és tisztelete.
Forrás: Mise Gitáron kottagyűjtemény az ünnepélyes bemutatóra megjelentetett exkluzív kiadványának utószava. Magánkiadás, Vác, 2014.
Varga László karnagy: Gitáron is lehet szakrális zenét játszani, és orgonán is profánt
Nem szentségtelenedett meg a szentély – Szász Péter a Vasárnapnak
A kiemelt kép forrása: Tóth Róbert Ádám
