Budapest elveszett tetődíszei XX.
Budán az Ostrom és a Batthyány utca sarkán, a 49. szám alatt álló bérház tetőzete sem az eredeti képét mutatja számunkra. Az 1913-ban átadott épület helyén egykor a Budát védő seregek egyik legelső előretolt ágyúsánca volt. Erről a ház alapozásakor előkerült mozsárágyúk és számos ágyúgolyó, illetve elesett katonák csontjai árulkodnak. A bérházat eredetileg két kisebb és egy magastetőn álló tornyocska díszítette egykor. Bár információm nincs róla, de a tetőzet minden bizonnyal az 1945-ös kitöréskor, a környéket felemésztő hatalmas harcokban sérült meg, vagy pusztult el. Bár ma az épület szépen karban van tartva, a bérház koronáit eddig nem építették vissza. 
Az Attila út és az Alagút utca sarkán emelkedik a Pfisterer-bérház, amely nevét a híres színigazgatóról, Pfisterer Károlyról kapta. Pfisterer Károly volt 25 éven keresztül annak a Városligeti Színkörnek, később Városligeti (Thália) Színháznak igazgatója, amelyet a Liget Budapest Projekt keretében a kormányzat szeretne visszaépíteni. Az Alagút utcai épület az igazgató megrendelésére 1869 és 1870 között épült angol gót stílusban, amelyet Hofhauser Lajos építész tervezett. Az épület sarkát gazdag gótikus oromzat díszítette. Budapest ostromakor – stratégiai elhelyezkedéséből adódóan – számtalanszor cserélt gazdát és az öldöklő küzdelemben hatalmas károk keletkeztek benne. Az eredeti angol gótikus díszítés visszaállítása szóba sem kerülhetett a háborút követő szocialista vezetés alatt. 
A budai rakpart házai közül az egyik legértékesebb az Emmer-palota. A ház építtetője, a nagyszombati származású jogász-politikus, Dr. Emmer Kornél volt. Az eklektikus stílusú, három homlokzatú, a Duna part legszebb sarokkupolájával rendelkező ház 1885 és 1888 között épült fel Meinig Artúr tervei alapján. Meinig Artúr tervezte a Milleniumi kiállítás Királysátrát, az Adria Tengerhajózási Társaság Palotájának Szabadság téri palotáját, illetve a Csekonics és Weinckheim-palotákat (amely ma Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központja). A Duna felé néző oldalon, az első emeleten helyezkedett el a szalon, amelynek táblaképeit Feszty Árpád készítette 1888-ban. Ugyancsak az első szinten helyezkedett el a házikápolna, melynek színes üvegablakai Róth Miksa műve. A második világháborúban találat érte a Fő utcai és a Duna parti saroktornyot is, amelynek teljes, korhű visszaépítése a háború óta eltelt több mint 70 alatt sem sikerült. 
Az egykori Aréna út, ma Dózsa György út 66. szám alatt áll a Maller-bérház, amelyet Maller Sándor építtetett a korra jellemző eklektikus stílusban. Tetőzetén aszimmetrikus saroktornyok, a főhomlokzatán díszes mellvéd található. Homlokzatán zenélő angyalok, a belső tereiben elegáns nagypolgári lakások vannak. E ház földszint 4-es lakásában élt és hajtotta örök álomra szemét a nagyváradi származású író, irodalomszervező és kritikus, Osvát Ernő, az 1908-ban indult legendás Nyugat folyóirat főszerkesztője. A Városliget térségében ádáz harcok dúltak, így az épület sokat szenvedett Budapest ostroma alatt. Ugyanakkor tetőzete csak a háborút követő „épületdísz egyszerűsítési” időszakban pusztult el. Leverték az attikás mellvédet és az aszimmetrikus tornyokat megfosztották díszeitől. Később tetőtéri lakásokat alakítottak ki, amelyek ablakai véglegesen átformálták az épület stílusát. 
A belvárosi Irányi utca és a Váci utca sarkán álló négyszintes eklektikus bérház 1902-ben épült. Építtetője és építőmesterének neve a történelem homályába vész. Egy háború után készült fénykép tanúsága szerint a lodzsás sarokrész tetejét díszítő tornyocska az 1950-es évek elején még megvolt, azt valamikor az 1960 és 1970-es évek között bonthatták el. 
(A cikksorozat a következő héten folytatódik.)
Fecske Gábor László
