Zéró tolerancia és új gyermekvédelmi programok az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében
Általános gyermekvédelmi felelősnek nevezte ki Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek Gájer Lászlót, a főegyházmegye Gyermek- és Ifjúságvédelmi Bizottságának egyházi tagját. Az új gyermekvédelmi felelős feladata, hogy összefogja és továbbfejlessze a gyermekvédelmi munkát az egyházmegyében – többek között világi szakemberek bevonásával a megelőzést és a szemléletformálást elősegítő további programokat és képzéseket indítson.
„A gyermekek védelmének ügye az élet minden területén egyre nagyobb jelentőséggel bír, minden közösségnek, és különösen az egyháznak kiemelt felelőssége van a rábízott gyermekekkel kapcsolatban” – mondta Erdő Péter. A bíboros hangsúlyozta, hogy az egyház köszönettel tartozik azoknak, akik bátorságukkal a múltban hozzájárultak a gyermekekkel kapcsolatos visszaélések feltárásához. Az egyház imádkozik az ilyen jóvátehetetlen cselekedetek áldozatainak lelki békéjéért, a sebek begyógyulásáért, a magyar püspökök testülete pedig az elkövetők helyett is bocsánatot kért – olvasható az egyházmegye lapunkhoz eljuttatott közleményében.
Az egyházban az elmúlt években számos gyermekvédelmi intézkedést hoztak, zéró tolerancia van minden gyermekek sérelmére elkövetett bántalmazással szemben,
egy 2019-es rendelkezés alapján arra is kiterjedően, ha valakinek ilyen a tudomására jut, és azt nem jelenti. Az egyházi jog lehetővé teszi a legsúlyosabb büntetés alkalmazását számos olyan esetben is, amelyek a világi jog szerint nem büntethetők – emelte ki a bíboros.
„Szeretnénk a gyermekvédelem területén megkezdett úton továbblépni, a megelőzésre, a szemléletformálásra és a közös gondolkodásra is nagy hangsúlyt helyezve, hogy az egyház kötelékében dolgozók minél jobban értsék és érezzék ennek a problémának a jelentőségét” – mondta Gájer László, kiemelve, hogy a világegyházban, Magyarországon és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében az elmúlt években komplex programok indultak, valamint átfogó szabályozás készült ezen a téren. Az a cél, hogy a már felállított gyermek- és ifjúságvédelmi rendszereket továbbfejlesszék, illetve új programokat és képzéseket is indítsanak. Ennek egyik első lépése, hogy bővítik a gyermekvédelemi témájú képzést az Esztergomi Szemináriumban, így ez a terület a következő tanévtől rendes tantárgy keretében kap helyet a kispapképzésben, valamint már a mostani szemesztertől kezdve állandó része lesz az éves papi továbbképzéseknek is.
A Magyar Katolikus Egyház különböző intézményeiben és közösségeiben a gyermekvédelem területén szerteágazó tevékenység zajlik, és mára komoly tudásanyag gyűlt össze. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye célja, hogy ez a tudás mindenki számára elérhető legyen, és a jó gyakorlatok minél szélesebb körben hasznosuljanak az egyházban. Ennek érdekében a közeljövőben gyermekvédelmi konferenciát szerveznek a területen dolgozó szakemberek, egyházi intézmények, szerzetesrendek és civil szervezetek bevonásával.
Gyermekvédelem a Magyar Katolikus Egyházban
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) 2011-ben készítette el gyermek- és ifjúságvédelemi szabályzatát, majd irányelveit, amely szigorú előírásokat tartalmaz a gyermekekkel kapcsolatos visszaélések eseteire. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye 2017-ben a korábbi előírásokon továbblépve a viselkedési kódexet is magában foglaló gyermekvédelmi szabályzatának elfogadását kötelező érvénnyel kiterjesztette a papság mellett az egyházi intézmények minden gyermekekkel foglalkozó munkatársa, és az egyházi rendezvényeken szolgáló önkéntesek számára is.
2019-ben minden magyarországi egyházmegyében állandó gyermekvédelmi szolgálatok jöttek létre a kiskorúakat érintő visszaélések bejelentésének kezelésére. A beérkező bejelentést a világi és egyházi szakemberekből – többek között pszichológusból, vagy mentálhigiénés szakemberből, illetve civil és egyházjogászokból – álló bizottság vizsgálja ki, és haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket. Amennyiben a bejelentésben megfogalmazott vád megalapozottnak tűnik, előzetes egyházi vizsgálat, majd az eset jellegétől függően, ha az illető klerikus vagy szerzetes, egyházi büntetőeljárás indulhat a vétkesnek vélt fél ellen. Az egyházi büntetőeljáráson kívül polgári büntetőeljárás is lehetséges, ha a cselekmény a világi jog szerint is büntetendő. Emellett terápiás segítséget is biztosítanak az áldozatok számára az átélt traumák feldolgozásához.
Az intézményi szintű átfogó gyermekvédelmi rendszer létrehozása érdekében az egyház 2019-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen – az MKPK fenntartásában működő Katolikus Pedagógiai Intézettel együttműködésben – egy négy féléves, pedagógus szakvizsgára felkészítő továbbképzést indított el, amely jelenleg az egyetlen akkreditált gyermek- és ifjúságvédelmi képzés Magyarországon.
Az MKPK országosan is előremutató kezdeményezésként gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök kinevezését tervezi a katolikus köznevelési és szakképző intézményekben.
Mindez azt a célt szolgálja, hogy valamennyi katolikus nevelési intézményben hosszabb távon megvalósuljon a gyermekvédelmi szempontú szervezetfejlesztés, valamint a gyermekvédelmi protokoll kialakítása. A kezdeményezés elengedhetetlen közreműködői a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök.
Elhallgatott információkkal és félremagyarázásokkal tűzdelt a molesztáló pap ügye
Fotó: Ficsor Márton
