Újragondolják a szegedi papucsot

A szegedi papucs újragondolására írtak ki pályázatot, amelyre bárki beadhatja a mai kor elvárásainak megfelelő, hordható lábbeli terveit, a legjobb alkotásokból a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában nyílik júniusban kiállítás - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

A Szegedi Papucsért Alapítvány, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Hagyományok Háza közös pályázatot hirdetett a szegedi papucs készítésének újragondolására. A pályázatra minimum négy innovatív tervvariációt kell készíteni, amelyeken a szegedi papucs jellegzetes karakterjegyei megjelennek. A felhasznált anyagokra vagy a technológiára vonatkozóan nincs megkötés, a lényeg, hogy a mai kor elvárásainak megfelelő, hordható és esztétikus lábbeli szülessen. A pályázatra a tervek mellett egy darab vagy egy pár prototípust is el kell készíteni.

A paprika és a Pick szalámi mellett a török hódoltság korából eredő papucs a 20. század első felében vált fogalommá.

A hagyományos technológiával, azaz varrással készült, egylábas papucs készítését minden bizonnyal a törököktől tanulták a dél-alföldi mesterek. Széles körű elterjedését azt tette lehetővé, hogy az 1879-es nagy árvíz után kikövezték Szeged város utcáit. A könnyű és csinos lábbeli a vékonyabb pénztárcájú városi nők, valamint a környékbeli falvak parasztasszonyai körében vált divatossá, akiknek a csizma nehézkesnek, fölöslegesnek, a korábban viselt bocskor pedig szegényesnek tűnt. Az utcai viselésre is alkalmas papucs eben az időben sokak számára a polgári félcipőt helyettesítette.

A 20. század első felében kiteljesedő magyaros ruhamozgalom hatására az otthoni öltözék kellékeként a papucs egyre népszerűbbé vált úri, polgári körökben is.

Remekbe készült papucsaikkal a szegedi papucsosmesterek nem csak számos helyi és országos ipari kiállításon arattak sikert, de eljutottak a párizsi, brüsszeli világkiállításokra is, az 1930-ban indult Szegedi Szabadtéri Játékok közönsége már nagy számban kereste és vitte az ország minden tájára a híressé vált hímzett papucsot.

A szegedi papucs viselésének és készítésének élő hagyománya 2018-ban került fel az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. A mindenki számára nyitott pályázatra május 25-ig várják a terveket, az első három helyezett pénzjutalomban részesül, az első díj 200 ezer forint. A díjátadót a tervek szerint a szegedi papucs napján, június 26-án rendezik a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában, ahol a díjat nyert, valamint a zsűri által kiválasztott alkotásokat be is mutatják a közönségnek – áll a közleményben.

 

(MTI)

Kiemelt képünkön szegedi papucs látható a Páratlanok – A szegedi papucs története című kiállítás megnyitóján a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 2017. április 21-én. MTI Fotó: Rosta Tibor

Iratkozzon fel hírlevelünkre!