Ami az egyháznak nem inge, ne vegye magára!
Nem az első alkalommal lepődhetünk meg azon, hogy a bécsi Szent István-székesegyház szakrális tereit miként profanizálják, és engedik át látszólag merész, modernizáló alkotásoknak, amelyekkel valamiféle párbeszédre kívánnak lépni a mai emberrel.
A mostani lila pulcsi semmi a korábbi, Isten házát megszentségtelenítő esetekhez képest. Nem konkrétan a templomban, hanem a mellette működő dóm múzeumban fordult elő, hogy blaszfémikus képeket jelentettek meg az egyház égisze alatt.
A 80 éves marxista, ateista Alfred Hrdlicka Jézust és tanítványait meztelenül, homoszexuális pózokban ábrázolta, egy orgia kellős közepén. Ez legalább akkora istenkáromlásnak számít, mint magukat kereszténynek valló politikusok brüsszeli szeánsza, hiszen mindkét esetben Isten egyházát éri támadás.
Az Apple újítása következtében hamarosan „szakállas nő” emojiként is megjelenített Conchita Wurst székesegyházbeli fellépése is nagy vihart kavart. Akkor Schönborn érsek védelmébe vette az énekest, mondván „a templomba senki sem vendégként érkezik, hiszen a székesegyházban mindenki otthon van”.
Lehet, hogy erre mondta annak idején Jézus: „ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká”. Az egyháznak fontos feladata, hogy minden korban el tudja mondani az evangélium örömhírét a világban, de az biztosan nem jó jel, ha Isten irgalmas szeretete helyett odasimul a világ bűnéhez, mintegy legalizálva azt.
Elgondolkodhatunk azon, vajon mit mondana a lila pulcsis esetre a most nyugdíjba vonuló Robert Sarah bíboros. De az is eszünkbe juthat, hogy a Budapestre megálmodott Makovecz-templom ezerszer jobban igazodni vágyik a szent cselekmény helyszínéül szolgáló tér kialakításához, mint a profanizáló eseményeknek és formáknak lehetőséget adó bécsiek székesegyháza.
A szent minden korban megszenteli a profánt, mintegy önmagába emelve azt. A Stephansdom esetében azonban éppen ezzel ellentétes folyamatnak lehetünk szemtanúi: a szent válik profánná annak reményében, hogy ráleljenek a közös nyelvre a világgal. De jobb, ha észrevesszük: közös nyelv helyett inkább csak bábeli nyelvzavar keletkezett, ahol az ember Istennél is istenebbnek képzeli magát. Ez a fajta elvilágiasodás azonban nem feladata az egyháznak ahhoz, hogy a remény jele lehessen a világban.
A bűn szennye az egyháznak nem inge, hát ne vegye magára!
Gável András
A kiemelt kép forrása: Erzdiözese Wien/ Stephan Schönlaub
