Társadalmi egyenlőtlenségek nyomait viselik az emberi maradványok
A kutatók minden egyes csonttörést és -repedést feljegyeztek, hogy pontos képet kapjanak az egykori városlakók által elszenvedett szerencsétlenségekről, munkabalesetekről vagy erőszakról.
A vizsgált csontok három helyszínről származnak: egy munkásoknak fenntartott temetőből, egy gyengéket és elesetteket befogadó kórház sírkertjéből, valamint egy Ágoston-rendi kolostor területéről, ahol a klérus tagjai mellett vagyonos adományozókat is elföldeltek.
A röntgenvizsgálatok a munkások 44 százalékánál, a kolostornál eltemetett emberek 32 százalékánál és a kórháznál elföldeltek 27 százalékánál mutattak ki csonttörést. 
Mindhárom helyszínen jóval gyakoribbak voltak a törések a férfiaktól származó maradványok (40 százalék), mint a nőktől származók esetében (26 százalék). Jenna Dittmar, a tanulmány vezető szerzője szerint a középkori Cambridge munkásai nehéz kétkezi munkákat végeztek. A városban például kőművesként, patkolókovácsként dolgoztak, a városon kívül pedig reggeltől estig a földeken voltak vagy jószágokat gondoztak.
A legextrémebb sérülést mégis egy szerzetesnél azonosították a kutatók.
A férfinak mindkét combcsontján törés futott végig, ami alapján a szakemberek úgy vélik, hogy egy súlyos szekérbaleset áldozata lehetett. Egy idősebb nő maradványai, amelyeket a munkások temetőjében tártak fel, egész életen át tartó családon belüli bántalmazásról árulkodnak. A kutatók az American Journal of Physical Anthropology című folyóiratban publikálták az eredményeiket.
MTI
(Fotók: Phys.org)
