Halmay Gábor: Nem hagyhatjuk, hogy a „haladó” gondolkodás jegyében a kereszténységet gyalázzák
– Többévnyi „interregnum” után tavaly szeptember végén újjáalakult az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) veszprémi alapszervezete. Ezek szerint továbbra is van igény a keresztény politizálásra a fiatalok körében?
– Úgy tapasztalom, hogy van. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a veszprémi IKSZ újjáalakulásában tizenöt elhivatott fiatal vett részt, akik azóta is aktív tagjai a közösségünknek. Pedig egyáltalán nem könnyű az a munka, amibe belevágtunk. Azonban, ha jól csináljuk a dolgunkat, és hitelesek tudunk maradni, akkor további fiatalok számára is vonzóvá tehetjük mind az IKSZ-et, mind a keresztény és jobboldali értékeket.
Nyilván a Covid nekünk sem kedvezett, személyes találkozások és saját rendezvények nélkül meglehetősen nehéz bővülni, de bizakodó vagyok, hogy a normális élet visszatérte után tovább fog gyarapodni a tagságunk.
– A szakemberek szerint ehhez az kell, hogy az átoltottság 60-70 százalékos legyen az országban. Te be fogod magad oltatni?
– Mindenképpen, sőt már regisztráltam is a vakcinára. Kötelességemnek érzem, hogy támogassam és reklámozzam: az oltás a végső megoldás ahhoz, hogy visszatérhessünk a normál kerékvágásba. Ez ügyben egyébként az IKSZ is indított egy országos kampányt, közösségi felületein olyan közéleti személyiségeket, sportolókat, művészeket, lelki vezetőket szólítanak meg, akik fontosnak tartják a védőoltás népszerűsítését. Tetszik vagy sem, kizárólag így győzhetjük le a vírust.
– A neved először egy másik fertőző vírus, az erőszakosan nyomuló LMBTQ-mozgalom elleni fellépés során bukkant fel az országos médiában. Tavaly augusztusban a Nagyboldogasszony ünnepén megrendezett veszprémi homoszexuális buli kapcsán adtál ki egy határozott közleményt mint a KDNP önkormányzati képviselője. Miért tartottad fontosnak, hogy felszólalj az esemény ellen?
– Ha jól emlékszem, az akkori közleményemben – nem szó szerint idézve – úgy fogalmaztam, hogy éppen azok nincsenek tekintettel mások vallási érzékenységére, akik lépten-nyomon az elfogadást és a vallásszabadságot hangsúlyozzák. A konkrét esemény kapcsán is azt tapasztaltuk, hogy a magukat toleránsnak hirdetők voltak a leginkább intoleránsak, hiszen augusztus 15-e a katolikus egyház legfontosabb Mária-ünnepe, amikor Szűz Mária mennybevételéről emlékezünk meg. E jeles napnak hazánkban ráadásul nemzeti jelentősége is van, Szent István király ezen a napon halt meg 1038-ban, s élete utolsó óráiban ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának. Innentől nevezik Magyarországot Regnum Marianumnak, azaz Mária Országának.
Nem hagyhatjuk, hogy a „haladó” gondolkodás jegyében keresztény ünnepeket, keresztény embereket gyalázzanak meg. Az meg már egy más kérdés, hogy a magukat haladónak vallók valójában mennyire is haladók, ugyanis véleményem szerint nem az általuk képviselt „értékek” fognak minket előrevinni. Aki ismeri a történelmet, az tudja, hogy a dekadencia hosszú távon nem életképes.
– A veszprémi LMBTQ-bulinak volt ugyan visszhangja a jobboldali médiában, valamint a te közleményed mellett egy petíció is indult az esemény ellen, az „egész pályás letámadás” (amit fordított esetben a balliberálisok szoktak alkalmazni) azonban elmaradt. Mit gondolsz, mi ennek az oka?
– Azt tapasztalom, hogy a baloldali szerveződéseket, közösségeket igazából egy dolog tartja össze: a gyűlölet. Ebből táplálkoznak, ettől erősek. Gyűlölik a másként gondolkodókat, gyűlölik a kormányt és gyűlölik a keresztényeket. A gyűlölet egy olyan közös kapcsolódási pont a számukra, ami rendkívül erős közösséggé kovácsolja össze őket.
Ráadásul a pálya is lejt, velünk ellentétben ők semmilyen formában sincsenek korlátozva a közösségi médiában.
Mindeközben minket, jobboldaliak a közös cél, a közös értékek, valamint az erkölcsi alapvetések tartanak össze. Ez nyilván egy jobb pozíció, és ezek nélkül a pillérek nélkül nem is lehetnénk jobboldaliak, viszont azt azért látni kell, hogy így jóval nehezebb a dolgunk. Rombolni mindig könnyebb, mint építeni.
De ezért is jó az IKSZ, hiszen ha a közös kapcsolódási pontok megvannak – márpedig itt megvannak-, akkor az értékközösségből egy valódi, bajtársi közösség tud kialakulni. Egy bajtársi közösség előtt pedig nincsen leküzdhetetlen akadály. 
– Abszolút összecseng azzal, amit a baloldalról és a gyűlöletről mondtál, hogy az elmúlt időszakban megszaporodtak a kereszténygyalázó megnyilvánulások a magyar közéletben. Niedermüller Pétertől Gyurcsány Ferencen és Homonnay Gergelyen át Pápai Gáborig lehetne sorolni azok neveit, akik a keresztények elleni gyűlöletkeltésben érdekeltek. Mi várna a keresztényekre egy esetleges kormányváltás után?
– Sajnos annak fényében nem nehéz kitalálni, hogy a baloldali összefogás vezére, Gyurcsány Ferenc nyilvánosan kijelentette, minden támogatástól megfosztaná az egyházakat, fölrúgná a vatikáni szerződést, a politikai ellenfeleit pedig földönfutóvá tenné.
Nyilván Gyurcsány Ferenc és a baloldal politikai ellenfelei nem mind keresztények, de nem is kell erre kihegyezni, hiszen minden másként gondolkodót ellehetetlenítenének és kivéreztetnének. A baloldal így működött 1919-ben, 1945 és 1990 között, 2006-ban, és így működne most is, ha hatalomra jutna.
Szoktuk mondani, hogy „jaj, csak ne térjen vissza a 2002 és 2010 közötti időszak!” Az a helyzet, hogy az a nyolc év semmi volt ahhoz képest, ami 2022 után várna ránk, ha elveszítenénk a választást. Ahhoz azonban, hogy elkerüljük a tragédiát, a kultúrharcban is jobban kell teljesítenünk, ugyanis ezen a területen még bőven vannak hiányosságaink. Nem szabad hátrálnunk.
– Friss hír, hogy 2022-től SZJA-mentességet kapnak azok a 25 év alatti fiatalok, akik az átlag alatt keresnek. Fiatal politikusként és az IKSZ veszprémi elnökeként hogy látod, ez a döntés érdemben is elősegítheti az ifjúság helyzetének javulását?
– Hogyne! A magyar kormány nagyon jól leköveti azokat a társadalmi változásokat, amik végbementek a közelmúltban. Mert míg mondjuk 15-20 évvel ezelőtt szinte egyáltalán nem volt divat az, hogy az egyetem elvégzése előtt munkába álljanak a fiatalok, manapság azt látjuk, hogy önálló keresettel rendelkező egyetemisták vannak. Én magam is még az alapszak elvégzése előtt kezdtem el főállásban dolgozni. Bárcsak akkoriban lettek volna ilyen lehetőségek a fiatalok számára! Összetettem volna a két kezemet.
A téma kapcsán egyébként érdemes kitérni arra is, hogy bár mostanság sokan úgy emlegetik Gyurcsány Ferencet, mint aki az ifjúság pártját fogja, kormányzása idején nemhogy SZJA-mentességet adott volna, hanem tandíjat vezetett be a felsőoktatásban.
Biztos vannak olyanok fiatalok, akiket meg lehet nyerni a tornacipős hazugságokkal, de hiszem, hogy a többséget a valódi tettek érdeklik.
– Végezetül térjünk rá az EKF-projektre. Mint ismert, 2023-ban Veszprém lesz Európa Kulturális Fővárosa, és mivel a veszprémi főegyházmegye több mint ezeréves, magától értetődik a kérdés, hogy a rendezvénysorozatban mekkora hangsúllyal fognak megjelenni a város keresztény hagyományai
– Amennyire én látom, hála Istennek eléggé nagy hangsúllyal. Ennek talán az egyik legjobb és legkézzelfoghatóbb példája az, hogy a projekttel összefüggésben a magyar kormány 90 milliárd forinttal támogatta a várost, ebből 40 milliárdot az érsekség kapott meg. Ők a várnegyedben fognak fejlesztéseket végrehajtani, valamint olyan kulturális rendezvények megrendezését vállalták, amik a hivatalos programsorozathoz fognak kapcsolódni.
Nyilván a főegyházmegye által szervezett programok eleve keresztény szellemiségben fognak zajlani, de én úgy gondolom, hogy Navracsics Tibor kormánybiztos úr és Markovits Aliz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgató asszonya is garancia lesz arra, hogy a várost keresztény hagyományaival együtt mutassuk meg Európának és a világnak.
Horváth Tamás
