Veszélyes határt lépett át a Facebook

A Facebook vezetője, Mark Zuckerberg ugyanis az eset után jelezte, hogy Donald Trump Facebook-fiókját egészen elnöksége végéig felfüggeszti. A döntést azzal indokolta, hogy nem szeretné, ha az elnök a hátrelévő pár napban a közösségi médián keresztül további károkat okozna, illetve aláásná a békés hatalomátadást. Ezzel a magyarázattal több probléma is van.

Egyrészt a Facebook egy üzleti vállalkozás, és Zuckerberg sokszor érvelt korábban azzal, hogy nem dolga a politikai tartalmak szűrése, megregulázása. Nos, bár az ezzel ellentétes gyakorlatra azért eddig is utaltak jelek,

a mostani döntéssel azonban Zuckerberg egyértelműen rálépett a politikai porondra, és ezzel lerántotta magáról és cégéről a már egyébként is eléggé megtépázott függetlenség leplét.

És hogy miért mondom ezt? Itt érkeztünk el a második problémához. Akárhogyan is végződött Trump elnöksége, a 2017. január 20. és 2021. január 20. közötti időszakban ő az Egyesült Államok elnöke. Nem pénzzel, nem pályázat útján, nem sötét hátsó szobákban szerezte meg ezt a titulust, hanem egy választáson, amelynek az eredményét senki a világon nem vitatta – legalábbis pár nap után, amikor is Hillary Clinton támogatóinak sikerült lecsillapodniuk. Trump elnökségéből tehát majdnem két hét még hátravan.

Az elnöki fiók letiltásával Zuckerberg és a Facebook nemcsak Trump szavazóit, hanem a teljes demokratikus intézményrendszert és az abba vetett hitet köpi le.

Azt a hitet, amely Zuckerberg nélkül sem áll túl jól ezekben a hetekben az Egyesült Államokban.

A döntéssel ugyanakkor van egy harmadik probléma is. A cég ugyanis ezzel azt is elismeri, hogy lenézi a felhasználóit. Azt gondolja, hogy nem elég érettek ahhoz, hogy szelektálni tudjanak a hírek és információk között, nem elég felkészültek ahhoz, hogy el tudják dönteni, kinek hisznek, milyen információt fogadnak el igaznak. Sajnos ez a hozzáállás nemcsak a Facebookra, hanem az összes nagyobb techcégre jellemző.

Itt azonban még mindig nincs vége, sőt, véleményem szerint a negyedik probléma a leginkább húsba vágó. A Facebook ugyanis az elnöki fiók letiltásával egy olyan precedenst teremtett, amelyet félő, hogy máshol is alkalmazhat a későbbiekben. Jobboldali lapszerkesztőként már a 2019-es önkormányzati választás előtt is megtapasztaltam, milyen az, amikor „az algoritmusok átállítódnak”, és egyik pillanatról a másikra, minden különösebb (ind)ok nélkül radikálisan – néha közel 50%-kal! – lecsökkennek az egyes posztokhoz kapcsolódó elérésszámok. 

Mi történik, ha egyszer csak Mark Zuckerberg úgy dönt, hogy a Vasárnap.hu, a Magyar Nemzet, vagy éppen Orbán Viktor Facebook-oldala az, amely szerinte éppen aláás valamit, amit a zuckerbergi techvilágban nem kellene?

Kiélezett helyzetben egy ilyen lépéssel akár a választás kimenetelét is jócskán befolyásolni lehet. És ne legyenek kétségeink, ezzel éppúgy tisztában vannak Budapesten, mint Washingtonban és a Szilícium-völgyben.

Gyorsan ki kell tehát találni az ellenszert – és egyáltalán, azt, hogy mi is a Facebook jogi szempontból? Egy vállalkozás, egy tartalomszolgáltató, vagy valami más? Amíg ezt nem sikerül tisztázni, addig sajnos ki vagyunk szolgáltatva a cég kényének-kedvének. Ez pedig nagyon kockázatos út.

Kaszab Zoltán