Igazi csoda történt a libanoni robbanás idején
A libanoni Jad életében az augusztus 4-e egy csodálatos nap is lehetett volna, hiszen ekkor látta meg a napvilágot kisfia, Nabil a bejrúti Szent György Kórházban. De a boldogságuk feleségével, Christelle-el sajnos mindössze 15 percig tarthatott, ezután óriási robbanás rázta meg a várost és a kórházat. Ezen a napon történt az emlékezetes kikötői robbanássorozat, amelynek következtében több mint 200 ember halt meg és 6500-an megsebesültek.
„Hirtelen minden a levegőbe repült, olyan volt, mintha háború lenne. Az első gondolatom az volt, hogy mi van a családommal. Berohantam hozzájuk, és csodát láttam: Nabil bölcsője közvetlenül a kitört ablak alatt volt, ő benne feküdt, takarójába az ablakszilánkok mint ezernyi apró kis lándzsák fúródtak. De neki semmi baja sem lett. Egy karcolás sem volt rajta. Minden nap hálát adok az Istennek, hogy megmentette” – idézte fel az isteni csodát a 32 éves tanár.
Jad akkor karjába vette a sértetlen kisdedet és az ámulattól nem jutott szóhoz. Arra gondolt, hogy valami hasonlóan csodálatosat érezhetett József is, mikor először a kezébe vette Jézust a betlehemi istállóban. 
Libanon legrégebbi és egyik legnagyobb kórháza, a Szent György Kórház – amelyben Jad családja a katasztrófa idején tartózkodott – szinte teljesen megsemmisült a robbanásban. Jad feleségét és gyermekét egy 80 kilométerre lévő kórházba kellett szállítani.
Ez volt a fiatal apuka életének legnehezebb és egyben legmeghatározóbb eseménye: örökre megváltozott az élete. „Olyasmit éreztem, mint amikor egy angyal Szent Józsefet álmában figyelmeztette. Ő pedig „fölkelt, s még akkor éjszaka fogta a gyermeket és anyját, és elmenekült Egyiptomba (Máté 2:14)”.
A keresztény negyedet érintő pusztulás mértéke épp ésszel felfoghatatlan volt, 300 ezer embert érintett közvetlenül. Az itt élők akkor úgy érezték, hogy magukra hagyta őket az Isten, az elhagyatottság és elfeledettség érzése lett úrrá rajtuk. A szörnyűségek ellenére Jad hite még jobban megerősödött, hiszen tudta, hogy Jézus abban a pillanatban a fia mellett volt és érezte, hogy nem hagyja őt el soha többé.
„Libanoni keresztényekként mi pontosan tudjuk, mit jelent Krisztus közelében lenni. Ha az ő útján jársz, akkor a válladon viszed a keresztjét is.
A fiam életének 15. percétől kezdve követi az Urat, ezért ha hozzám is eljöttek volna a napkeleti bölcsek, mint akkor Jézushoz, akkor békét, biztonságot és erőt kértem volna tőlük ajándékba a fiamnak. De legfőképpen erőt ahhoz, hogy egy életen át cipelhesse Krisztus keresztjét” – zárja szavait a megrendült édesapa.
Magyarország kormánya a szörnyű hírek hallatán akkoriban azonnal cselekedett, hogy segítse az ott élő keresztényeket. A Hungary Helps Program keretében, a robbanás másnapján egymillió eurós pénzadományt biztosított a libanoni maronita egyház karitatív missziója részére.
Forrás: Aleteia.org
Kiemelt kép: A 2020. augusztus 4-i libanoni robbantás egyik áldozata kisfiával (Forrása: We love Lebanon Facebook-oldala)
A menyasszonyok boldogan mosolyogtak Bejrút utcáin – aztán jött a robbanás
A menyasszonyok boldogan mosolyogtak Bejrút utcáin – aztán jött a robbanás
