Budapest elveszett tetődíszei VI.
A Bem-rakparton található Luczenbacher-házat Luczenbacher Pál fakereskedő építette klasszicista stílusban, majd az épület kontúrjait megtartva eklektikus stílusban építették át azt 1899-ben. A Dunára néző főhomlokzat „U” alakú udvarának két végét tornyok díszítették. Az épület aljában működött a Fekete Medve gyógyszertár, amely Buda legrégebbi – 1691-ben alapított – patikája volt. Az épület második emeleti lakásában élt a hithű kommunista, ám kiváló színművész: Gobbi Hilda is. A Luczenbacher-ház tornyai a második világháborúban megsérültek, azokat el is bontották. Szerencsére az idén jó hírek érkeztek, hamarosan felújítják a ház homlokzatát, és a tornyok is visszaépülnek egy magánberuházás keretében. 
A budai oldal sugárútja („születési nevén” Fehérvári út, majd Horthy Miklós sugárút), a Bartók Béla út kiépülése – csakúgy, mint az Andrássy út -, impozáns torony- és kupoladíszekkel kezdődött. A Müller-bérházat 1903-ban Müller Ignác Lajos illatszergyártó és -kereskedő rendelte meg. A háromemeletes, eklektikus sarokkupolás bérház földszintjén működött Buda egyik közkedvelt kávézója, a Gellért (ma Szeged vendéglő, mellette az éjjel-nappali ABC). A bérház tornya túlélte a második világháborút, valamikor az 1950-es években bontották el – feltehetőleg ideológiai okokból. 
A Bem József tér nem csak a Külügyminisztérium épülete vagy a Radetzky-lakanya miatt érdekes. Nemrég találtam egy ritka fényképet, amelyen egy korabeli vitorláshajó látható, amit egy „traktor” vontat. A kép érdekessége, hogy tanúsága szerint a mai Liptay utca elején álló mindkét bérház toronydísszel rendelkezett. Sajnos az épületekről nem tudunk semmit, sem arról, hogy mi történhetett a díszes tetőzetükkel. Visszaépítésük minden bizonnyal jót tenne a hamarosan magához térő Bem tér számára. 
A Budai vár, beleértve a polgárvárost és a Királyi palota környékét – Magyarország legértékesebb és legrégebbi történelmi épületeit lefedő területe a fővárosnak. Ezért mérhetetlen kár, hogy a második világháborúban itt volt a legnagyobb veszteség: az épületek több mint 80 százaléka elpusztult, vagy súlyosan megrongálódott. A megkésett és a nem korhű visszaépítés következtében olyan épületeket is lecsupaszítottak, amelyek a csodával határos módon kisebb belövésekkel megúszták az ostromot; ilyen a volt Pénzügyminisztérium palotája a Szentháromság téren.
Az 1904-re felépült, háztömbnyi méretű angol gótikus (Tudor) és francia barokk (XVI. Lajos) jegyeket viselő palotát Fellner Sándor és Egerzeiger Gyula tervei alapján építették. Érdekesség, hogy az alatta található barlangrendszert összekötötték a várban található többi kormányzati épülettel (belügy, külügy, hadügy, Miniszterelnökség, Főhercegi palota, Királyi palota stb). A világháborúban könnyebb sérüléseket szerzett épületet úgy újították fel, hogy számos épületrészt még el is bontottak – a csodálatos tetőzetet is. A Nemzeti Hauszmann Program keretében az eredeti formájában állítják vissza az épületet, amely a tervek szerint egy év múlva készülhet el. 
A Magyar Nemzeti Levéltér épülete egy csoda. A Bécsi kapu tér 2-4. szám alatt található épületet már az első világháborúban elkezdték tervezni, de csak 1925-ben költözhetett be a levéltér. Az épület terveit Pecz Samu, a színes-mázos tetőcserepeket a Zsolnay-gyár, míg az ólomüvegeket Róth Miksa készítette. Az épület különlegessége a hatalmas toronynak álcázott kémény és víztorony: télen a torony belsejében található kürtőn távozott a kazán égésterméke, illetve a torony víztoronyként is funkcionált egy esetleges tűzvész esetén (napjainkban már nem vízzel oltanának). Maga a torony mindemellett Mátyás király reneszánsz palotájának tornyát mintázza, amely egykor a mai Királyi palota helyén állt. A felbecsülhetetlen és pótolhatatlan értékű gyűjtemény egy részének pusztulását egy régi orosz térkép okozta, amely laktanyát jelölt a helyszínen (itt állt egykor a Bosnyák laktanya és a pincében működött egy ideig a Wehrmacht-parancsnokság is), így kiemelt célpont volt a második világháborúban, de még 1956-ban is lőtték az oroszok – teljesen feleslegesen. A háború után gyönyörű tetődíszeit statikai okokra hivatkozva lebontották, a tornyot felrobbantották. Nagy kár érte, mert a vár sziluettjéből hiányoznak a tornyok és a kupolák. 
A cikksorozat újabb ás újabb képekkel folytatódik!
Fecske Gábor László
A szerző további írásai itt olvashatók
Kiemelt képünkön balra a Radetzky-laktanya széle, jobb szélen pedig két bérház látható. A téren álló ugyancsak díszes földszintes építmény funkciója ismeretlen. Az előtérben található sínpár a rakparti és a Margit körúti villamos vonalakkal „fonódott” egykor. (Forrás: www.skyscraperscity.com)
