Az egész világ ismerte és szerette David Deutchmant, vagy ahogy sokan hívták: az intenzíves nagypapát, aki 14 éven át dolgozott önkéntesként egy atlantai kórház intenzív- és koraszülött osztályán. Idén novemberben aztán IV. fázisú hasnyálmirigyrákot diagnosztizáltak nála, és két hét leforgása alatt elragadta a halál.
Mindenki rajongott érte: az ápolók, az orvosok, de legfőképpen a szülők, akiknek az idős nagypapa segítsége gyakorlatilag felbecsülhetetlen értékű támogatást jelentett. Hihetetlen gyógyító erő volt a jelenlétében.
David Deutchman hosszú évtizedeken át nemzetközi marketing szakemberként dolgozott; boldog családban élt feleségével, két lánya és két unokája született. Nyugdíjazása után 14 éven át vállalt önkéntes munkát, minden héten kedden és csütörtökön, egy atlantai kórház intenzív- és koraszülött részlegén. Az egész úgy kezdődött, hogy amikor egy rehabilitációs kezelés miatt a kórházban járt, beszélgetni kezdett azokkal a kétségbeesett édesanyákkal, akiknek gyermekei az osztályon feküdtek. Ott és akkor ébredt rá, hogy mi a célja a hátralévő életének – segíteni és támogatni a gyermekeket és szüleiket ebben a nehéz helyzetben.
„Csodálatos érzés, hogy újra van értelme az életemnek” – mesélte az intenzíves nagypapa egy interjúban. „Sokszor kérdezik tőlem az ismerőseim, hogy miért járok be az osztályra, mi a jó nekem ebben. Aki nem tartotta még ezeket a kicsiket a karjában, az nem tudhatja, hogy mekkora boldogságot jelent velük lenni” – nyilatkozta.
Kép forrása: Children’s Healthcare of Atlanta
Deutchman lánya, Susan Lilly szerint ez az önkéntesség tette teljessé az édesapja életét. „Bár sikeres üzletember volt, soha nem beszélt a munkájáról, a karrierjéről olyan elégedettséggel és boldogsággal, mint a kórházban töltött évekről” – mesélte.
A nagypapa kezében minden síró kisbaba megnyugodott. Meleg, barátságos hangja, szeretetteli ölelése, simogatása és búgó énekhangja varázsszerként hatott a gyermekekre, akik a mellkasán fekve pillanatok alatt elaludtak.
hirdetésEgy kincs az ő jelenléte az osztályon – áradozott róla Elizabeth Mittiga ápolónő. Érdekes módon a szülők is nagyon rövid idő alatt a bizalmukba fogadták őt; ez a nyitottság ritka az ennyire kiszolgáltatott, nehéz helyzetben lévő szülők részéről.
Deutchman a koronavírus járvány miatt egy ideje már nem mehetett hőn szeretett gyermekeihez, ez a körülmény pedig minden valószínűség szerint súlyosbította az állapotát. Mikor kiderült, hogy a daganatos betegsége végső stádiumban van, a kórház dolgozói, tiszteletük jeléül, egy 30 autóból álló konvoj segítségével felvonulást szerveztek a háza elé – léggömbökkel, szívekkel, jókívánságokkal díszített feliratokkal –, hogy ezzel is enyhíteni próbálják a szenvedését, és erőt adjanak neki.
„Mindenki nagypapáját” végül 86 éves korában ragadta el a halál. Sok munka vár még rá odafönt: meg kell szeretgetnie a mennybéli kisdedeket is.
Isten nyugosztalja őt!
Kiemelt kép: David Deutchman Facebook-oldala
