Régóta húzódó belharc ért véget a Vatikánban
Giovanni Angelo Becciu bíboros a vádak szerint több mint 250 millió forintnak megfelelő összeggel fizethetett le embereket, hogy riválisa, George Pell bíboros ellen tanúskodjanak annak 1990-es, melbourne-i szexuális zaklatási ügyében – közölte az olasz média jelentései alapján a The Times.
Az eset árnyékot vetett Ferenc pápa új enciklikájának megjelenésére is, mely épp az egymás iránti nagyobb figyelmességre és a háború gonoszságainak elutasítására szólít fel.
A 79 éves Pell bíboros 2017-es, Ausztráliába való visszatérése előtt – ahol a tárgyalásai folytak, majd a börtönbüntetését is töltötte – a Vatikán pénzügyi vezetőjeként végezte munkáját, a sok esetben nehezen átlátható könyvelések tisztázása körüli tevékenységét azonban Becciu bíboros erősen megkérdőjelezte.
Kiszivárgott vatikáni dokumentumokat idézve a La Repubblica és a Corriere is jelentette: a nyomozók arra a következtetésre jutottak, hogy Becciu bíboros a rendelkezésére álló pénzügyi forrásokat minden bizonnyal arra használta fel, hogy Pell bíboros transzparencia-programját – amely fényt deríthetett volna Becciu feltételezhetően korrupt ügyeire – kisiklassa.
Becciu bíboros kemény szavakkal utasította vissza a vádakat: „Kategorikusan visszautasítok minden feltételezést, mely szerint bármilyen módon befolyásoltam volna Pell bíboros tárgyalásait!”
Becciu mindenesetre 2011-től 2018-ig a katolikus adományok szétosztásáért felelős helyettes titkári, meglehetősen befolyásos pozícióban dolgozott. Ferenc pápa később helyezte őt a szentté avatási ügyekkel foglalkozó kongregációba.
Szeptemberben aztán a szentatya ettől a munkakörétől, sőt pápaválasztási jogától is megfosztotta a bíborost, ahogy a nyomozás egyre mélyebb rétegeit tárta fel a titkársági pozícióban töltött éveinek. Egy londoni luxuslakásba való befektetés, valamint a három testvére által üzemeltetett jótékonysági szervezeteknek és cégeknek juttatott vatikáni források érdekelték a legjobban a vatikáni nyomozókat. A bíboros egyelőre mindent tagad.
Becciu és Pell konfliktusa 2016-ban ért el egy kritikus pontot, amikor Pell bíboros egy független könyvelő céget kért volna fel arra, hogy nézze át a Vatikán pénzügyeit. Becciu azonnal leállíttatta a vizsgálatot. Egy évvel később a Vatikán főkönyvelőjét is menesztették pozíciójából, kémkedés vádjával.
„Milone (a főkönyvelő – a szerk.) Pell jobbkeze volt, az ellenségeskedés a két bíboros között pedig a tetőfokára hágott”– írja Massimo Franco a Bergoglio-rejtély című új könyvében.
Szeptember 30-án George Pell bíboros, áprilisi fellebbezése és 13 hónap börtön után, visszatért Rómába.
Becciu bíboros „lefokozásának” híre hallatán Pell így nyilatkozott: „A Szentatyát a vatikáni pénzügyek rendezésére választották meg. Ő hosszan tervez, a jelen fejleményekért pedig köszönet és gratuláció jár neki”.
Ferenc pápa az eredeti, békés szolidaritást hirdető üzenetéhez kívánja visszakormányozni a Vatikánt, amely szándékát pár napja bemutatott új enciklikája, a Fratelli Tutti is kifejezi. A pápai tanítás a jótékonykodás újrafelfedezésére is buzdít, különösen most, a világjárvány alatt.
„Gondoljunk csak azokra az idősökre, akik a lélegeztetőgépek hiánya miatt haltak meg, részben az egészségügyi rendszer évről évre megvalósuló kizsákmányolása következményeként” – fogalmazott Ferenc pápa.
A pápai dokumentum Szent Ferenc tranzitusának ünnepén történt közzétételekor a szentatya közölte: a háború soha nem indokolt, elutasítva a Katolikus Egyház tradicionális képét az „igaz háború” fogalmáról.
A pápa azzal vádolta a populista vezetőket, hogy a „társadalom legalantasabb és legönzőbb hajlamú szektorai előtt tetszelegnek”, miközben élesen bírálta a neoliberalizmus szabadpiacát, amely elbukott a nyomor felszámolásában.
A szentatya megkérdőjelezi a privát vagyon abszolút és sérthetetlen mivoltát, korai keresztény gondolkodókat idézve, akik szerint „ha egy ember híján van a szükséges feltételeknek, hogy méltósággal éljen, az azért van, mert valaki visszatartja tőle azokat”.
Ferenc pápa kijelentette: a koronavírus-járvány megerősítette abban a hitében, hogy a jelen politikai és gazdasági intézmények reformra szorulnak, hogy képesek legyenek választ adni azoknak az embereknek a legitim igényeire, akiket a járvány a leginkább sújtott.
Kiemelt képünk forrása: MTI/AP/Alessandra Tarantino
