Tesz-Vesz – ami volt, az nem lesz

Nem kell mindig ajtóstul rontani a házba, lehet finom módszerekkel is dolgozni. Olyanokkal, amelyek észrevétlenek maradnak az avatatlan szemnek, mégis alattomosan átszövik a gyermekek és a családok mindennapjait – a meséken keresztül.

Jelen esetben arról van szó, hogy Richard Scarry Tesz-Vesz szótára, amin generációk nőttek fel, és ami a mai napig minden család polcán ott van mint alapvető olvasnivaló, már nem olyan, mint régen. De csak akkor vesszük észre ezeket az apró, de annál markánsabb változásokat, ha van egy régi és egy újabb kiadásunk – illetve ha figyelmesen böngésszük végig a mesét. Történt ugyanis, hogy a liberális propaganda szerint mindaz, ami az 1960-as években elfogadott volt a nemi szerepeket és funkciókat illetően (1963-ban jelent meg az első kiadás), az az 1990-es évekre már elavulttá vált. Ahogy a nők egyenjogúságának kérdése egyre nagyobb teret nyert Amerikában, a kiadó a nyomásnak eleget téve az 1990-es évek végén felkérte a szerzőt, hogy a túlságosan is klasszikus értékrendet képviselő könyvében bizonyos részeket írjon és rajzoljon át, hogy azok megfeleljenek az akkori társadalmi „elvárásoknak”.

Így az 1990-es évektől kezdve a Tesz-Vesz szótár és a további Tesz-Vesz könyv élete egészen új fordulatot vett, melynek eredményeképpen az ezredfordulóra már sok változáson ment keresztül az alapverzió. Minden újabb kiadás, az érzékenyítés zászlaja alatt, egyre tovább formálta a könyv eredeti – konzervatív – normarendszerét. A női meseszereplők a háztartáson kívül egyre több szerepben jelentek meg, s elkezdtek felszámolódni a hagyományos női-férfi szerepek, feladatok. Mostanában például női rendőr irányítja a forgalmat Tesz-Vesz város utcáin – az építkezésen női mesefigura kezeli az úthengert, masnival a hajában, továbbá nőket hívnak segítségül, ha fúrni vagy fűrészelni kell. Ezzel párhuzamosan egyre több férfi figura álldogál a konyhában vacsorát főzve, vagy éppen sétál az utcákon babakocsit tologatva.

Az 1986-os kiadásban még szerepelt egy olyan rész is, Játékok címmel, amelyben a kisfiú szereplők katonákkal, vonattal, autókkal, a kislány mesehősök pedig babákkal és játékkonyhával játszottak. Gondolom, ezt a fejezetet nehéz lett volna „finomhangolni”, így egyszerűen csak kihagyták a későbbi kiadásokból… De máshol is megjelentek a nemi semlegességgel kapcsolatos elképzelések, így került a játszótéri jelenetnél a lányok körtáncába fiú, vagy a fiúk golyós játékába egy lány – tágítva a lehetőségeket…

A rajzokhoz tartozó szövegeket is kigyomlálták, a legtöbb helyen úgyszintén a (gender)semlegességre törekedve. Eltűntek például a férfias és nőies jelzők, nincs többé csinos légikísérő és sármos pilóta. Valamint a magyarban annyira nem, de az angol verzióban érezhető különbségek jelentek meg a régi és az új szóhasználat között. Nincs többé fireman, policeman, stewardess – van helyettük fire fighter, police officer és flight attendant, ezzel is jelezve, hogy nemtől függetlenül bárkiből lehet rendőr, tűzoltó, vagy akár stewardess.

Richard Scarry fia, aki később átvette édesapjától a stafétabotot, úgy nyilatkozott tavaly, hogy bár apja a női egyenjogúság támogatója volt, „a Tesz-Vesz szótár frissebb amerikai kiadásai azonban némileg átestek a ló másik oldalára, immár Nyuszi mamát teljesen kivonták a konyhából, és Nyuszi papát állították a helyére”.

Az egészben a pikantéria mégis az, hogy a sürgető és oly szükséges változtatások a várost és a szereplők környezetét nem érintették. A modernizálás folyamata elkerülte a járműveket, a házakat, a mindennapokat. Mindegy, hány év telt el, mintha megállt volna az idő Tesz-Vesz városban.

Elképzelhető, hogy ezek a nüansznyi módosítások az olvasónak fel sem tűnnének, de mint tudjuk, lassú víz, partot mos. Figyelni kell rájuk, mert végül minden szép lassan átformálódik körülöttünk – és végül az alapvető értékek, a női és férfi szerepek, a klasszikus családkép el fognak tűnni a mesékből.

Még szerencse, hogy nálunk a mesekönyvek nagy becsben voltak tartva, így eredeti formájukban várják az olvasni vágyókat!

Forrás: Mandiner.hu

Kiemelt képünk forrása: Családháló.hu