Olteán Csongor a Vasárnapnak: Az erdélyi magyar fiataloknak igenis van jövőképük

– A MIÉRT nagy célokkal indult neki a romániai önkormányzati választásoknak, és az eredmények azt mutatják: reálisak voltak az elvárásaik önmagukkal szemben. Ön elégedett az elért eredményekkel?

– Komoly célok és komoly mozgósítás volt az önkormányzati kampányban. A választók felismerték, hogy bízni kell a fiatalokban. Itt többről volt szó, mint arról, hogy adjuk meg nekik az esélyt, hátha… Felkészült csapattal indultunk, mindenki komolyan vette a feladatát – megjegyzem, még azok is, akik nem befutó helyen indultak, vagy akik önkéntesként segítették a munkánkat. Egy csapatként dolgoztunk. Olyan helyeken nyertünk, ahol eddig nem nyert RMDSZ-es polgármester – például Balavásárán. Tehát, igen, elégedettek vagyunk az eredménnyel. Háromszáz önkormányzati képviselőt adtunk a fiataloknak. Úgy érzem, most ért be igazából a sok éves munka.

– Szeptemberben bejelentette, hogy a fiatalok érdekeit ezentúl a parlamentben is szeretné képviselni. A Vasárnapnak adott korábbi interjújában elmondta: már végigjárta a ranglétrát, hiszen az RMDSZ önkéntes aktivistájaként – plakátragasztóként, jegyszedőként – kezdte a „politizálást” annak idején. Most pedig az RMDSZ Ifjúságért felelős ügyvezető alelnökeként tevékenykedik. A parlamenti jelöltsége az eddigi, egyre jelentősebb felelősségvállalásának szerves következménye?

– Így is mondhatnánk, de visszatekintve az elmúlt több mint egy évtizedre, el kell mondanom: hálás vagyok, amiért megadatott, hogy végigjárjam ezt az utat, valóban a jegyszedéstől az elnöki tisztségig. Én nem csak belecseppentem a politikába. Nem készültem politikusnak, a közösségért dolgoztam, szerveztem, diáktanácsoztam. Emlékszem, édesapám többször megkérdezte, hogy fiam, ezért fizetnek neked valamit? Az ő generációjának mást jelentett a „közmunka” – őket kötelezték, számunkra pedig egy döntés volt. Úgy gondolom, hogy

akit megfertőz az önkéntesség vagy a közösségépítés öröme, annak alapszükségletévé válik, hogy folytassa, mert többet kap, mint ad.

Az, hogy a fiatalok engem választottak meg arra, hogy képviseljem őket a román parlamentben, gondolom, annak is köszönhető, hogy „utazó elnök” vagyok, több ezer kilométert vezetek le havonta, azért, hogy az ország minden szegletében működő ifjúsági szervezetekkel személyesen tartsam a kapcsolatot Bukaresttől fel Szatmárnémetiig, Temesvártól Székelyföldig. Ismerem a tömbmagyarságban és a szórványban élő fiatalokat is, tisztában vagyok az elvárásaikkal és a problémáikkal. De tisztázzunk egy dolgot: ez a kampány nem rólam szól, hanem arról, hogy legyen egy ember, aki a fiatalokra figyel, akihez bármikor fordulhatnak, aki értük harcol.

Olteán Csongor a romániai magyar fiatalokról: Itt vagyunk, és visszük a zászlót

– Az önkormányzati választások előtt határozott elképzelésekkel fordult a MIÉRT az RMDSZ-hez a befutó helyek számát tekintve. Most a román parlamentben tart igényt befutó helyre a MIÉRT az RMDSZ-szel partnerségben, az ön személyében. Mi indokolja ezt a precedens nélkül álló – valóban öntudatos – kérést? Egyáltalán, miért kell a fiatalok képviseletét a MIÉRT-re bízni, hiszen vannak és lesznek is fiatal képviselők a parlamentben…

– Mi úgy gondoljuk, hogy a fiatalok érdekeit, problémáit csak a fiatalok tudják képviselni a törvényhozásban. A napokban pont két gimnazista diákkal utaztam. Elmondták, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az online oktatást, kritikákat fogalmaztak meg, és olyan valós problémákra hívták fel a figyelmemet, amelyekre oda kellene figyelni a törvényhozásban.

Ez nem kamaszos elégedetlenkedés: konstruktív javaslatokról van szó.

És ez csak egy friss példa, számos hasonló történetet tudnék elmondani. Igen, vannak befutó helyen levő fiatalok, de hadd ne nézzük a születési dátumot. Inkább azt kellene nézni, hogy van egy szervezet, a Magyar Ifjúsági Értekezlet, amely hozott egy döntést, azt továbbította, befutó helyet kért a parlamentbe. Ha folyamatosan a fiatalok itthon maradásáról vagy hazatérésől beszélünk a politikában, akkor lehetőséget is kell adni erre a számukra. Valóban, nem volt erre precedens, de mi bíztunk és továbbra is bízunk abban, hogy a Szövetség előbb-utóbb felismeri ennek fontosságát.

– „Olteán Csongi vagyok, és a következő egy hónapban, minden óvintézkedést betartva haza fogok vinni fiatalokat” – ezt hallhatjuk öntől „Hazaviszlek” akciójának tájékoztató videójában. Ezt járjuk körbe picit – miről lesz szó a hazafelé úton?

– Ez egy kampány, amely értelemszerűen eltér a hagyományostól, még jobban, mint a helyhatósági választásokkor, mert akkor még volt minimális mozgásterünk. A fiatal utasok – akiket hazafuvarozok – kiválasztása tudatos, azt szeretnénk, hogy minél több településről, minél színesebb érdeklődési körű fiatalokat megkérdezhessek útközben. Lesz közöttük középiskolás diák, aki most először szavaz, de már aktív szerepet vállalt a közösségszervezésben, lesznek fiatal vállalkozók, gazdák, pedagógusok, egészségügyben dolgozók, csak hogy néhányat említsek.

A közös utazásnak két célja van. Egyrészt fontos nekem, hogy még jobban megismerjem a fiatal választók problémáit, másrészt azt is lényegesnek tartom, hogy a nyilvánosság előtt, ebben a formában is hallassák a hangjukat: mondják el, mit gondolnak a világról, miért terveznek itthon jövőt, mit várnak el az ifjúság parlamenti képviselőjétől. Annak is örülnék, ha konkrét javaslataik lennének az őket foglalkoztató kérdések megoldására. Én amúgy is egy utazó típus vagyok, közösségépítőként, ifjúsági vezetőként

nem csak kampányidőben járom az országot.

Az ilyen helyzetek ismerősek nekem, utazunk, beszélgetünk, tervezünk. Most viszont a nézőt is beavatjuk a beszélgetésekbe, a kocsikázásba. Nem lesznek titkaink, a legkényesebb kérdéseket is megvitatjuk utasaimmal, és nyilvánossá tesszük.

– Most már úgy tűnik, hogy nemcsak a kampányolás speciális a világjárvány miatt, hanem az egész életünk meg fog változni hosszú távon. A fiataloké is… Ön nem orvos. Képes az előttük álló problémák megoldásában mint parlamenti képviselő segíteni?

– Valóban közgazdász vagyok, nem orvos. De a járvány nemcsak az egészségünkre, hanem az oktatásra, a gazdaságra, és a fiatal családok életére is hatással van. Látjuk, hogy Romániában napról napra születnek meg az egymásnak ellentmondó döntések – úgy a kormányban, mint a parlamentben. Egymagam persze nem tudok megoldásokat találni, de továbbítani tudom a Szövetségen keresztül a parlament felé javaslatainkat. Több szem többet lát – ugye ezt mondjuk, de azt is mondhatjuk, hogy több fiatal polgár képviselője jobban látja a problémáikat.

– Hogy érzi, megvan a „kraft” a romániai magyar fiatalokban, akiknek a képviseletét ön vállalta? Megvan bennük a nemzet, az otthon szeretete, itthon lehet tartani őket? S ha itthon maradnak, támaszkodhat rájuk a szüleik nemzedéke?

– Egyértelműen igen. Nem igaz, hogy a fiatalokat nem érdekli a politika, a közélet, nem igaz, hogy nincs víziójuk, és nem igaz, hogy nem akarnak itthon boldogulni. Persze ki kell használni a külföldön tanulás és tapasztalatszerzés lehetőségeit, ugyanakkor olyan körülményeket kell teremteni a számukra, hogy megérje nekik hazajönni, itthon családot alapítani. A Szövetségnek vannak komoly eredményei. Például ma már három nap alatt el lehet indítani egy vállalkozást, amit az RMDSZ ért el a román parlamentben – ez is segíti a fiatalokat. De át kell gondolni a teljes gazdasági és szociális támogatási rendszert. A másik kérdésére, hogy szüleink nemzedéke számíthat-e ránk, egy példát mondok. Most, a világjárvány alatt, az ország számos településén fiatal önkéntesek segítenek az időseknek a bevásárlásban, a gyógyszerbeszerzésben. És nemcsak saját szüleiknek, nagyszüleiknek, hanem mások szüleinek, nagyszüleinek is… Most össze kell fogni – és mi, a MIÉRT-esek össze is fogtunk az önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel.

De össze kell fognia az erdélyi magyarságnak, a fiatalabb és az idősebb generációknak, a szakembereknek. Arra van szükség, hogy ki-ki a maga helyén segítsen a világjárvány átvészelésében. Arra van szükség, hogy prioritásokat állítsunk fel, majd megoldásokat találjunk a problémákra minden képviseleti szinten.

Mészáros Erika

Kiemelt képünk forrása: Olteán Csongor Facebook-oldala/Kocsis-B. János